A lépés nem váratlan, különböző bizottsági tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a jogszabály, illetve maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sérti az európai jogot. Az eljárást nem sokkal azt követően indították el, hogy a magyar jogszabály hatályba lépett.

Február óta több levélváltás is történt a Bizottság és a magyar kormány között, azonban ezek nem oszlatták el az aggodalmakat. A kormány sem megmagyarázni nem tudta, sem megváltoztatni nem akarta a jogszabályt, ezért tereli bírói útra a kérdés eldöntését a Bizottság.

A megfogalmazott kifogások rendkívül széles körűek voltak, amely alapján elmondható, hogy a szuverenitásvédelmi törvény számos uniós jogszabályt megsért.

A lista a következő:

• a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, 
• a személyes adatok védelméhez való jogot, 
• a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, 
• az egyesülés szabadságát, 
• a hatékony jogorvoslathoz, valamint 
• a tisztességes eljáráshoz való jogot, 
• az önvádra kötelezés tilalmát, 
• az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, 
• a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt. 

Az EU független jogi konzultatív testülete, a Velencei Bizottság is elmarasztalóan nyilatkozott a magyar szabályozásról, kiemelve különösen azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan tevékenységeket lát, láthat el, amelyeket egyébként a meglévő magyar hatóságok is elvégezhetnek.

A bírósági eljárás várhatóan egy-két évet vesz igénybe. Ha az Európai Bíróság alaposnak tartja az Európai Bizottság keresetét, akkor dönthet a jogszabály hatályon kívül helyezéséről.