A hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérés alapján az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt aggódnak a 16 és 30 év közöttiek. A válaszadók egyharmada úgy véli, hogy az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kell összpontosítania figyelmét, míg 31%-uk úgy véli, hogy a gazdasági helyzetnek és a munkahelyteremtésnek kell prioritást élveznie. A magyar fiatalok még nagyobb arányban, 43 százalékban aggódnak az árak és a megélhetés miatt.

Az EU védelmét és biztonságát a legmagasabb arányban Csehországban (36%), Lengyelországban (33%) és Észtországban (32%) tartják fontosnak, míg Magyarországon a legalacsonyabb ez a szám, 13%. Ugyancsak nem nagyon érdekli a magyar fiatalokat a migráció, a válaszadóknak csak a 11 százaléka tartja ezt lényegesnek, ennél csak Romániában volt alacsonyabb adat (10 százalék).

A 16–30 éves válaszadók 42%-a számára a közösségi média a legfontosabb információforrás a politikai és társadalmi kérdésekről, a televízió pedig a második legnépszerűbb forrás (39%). A tévézés preferenciája különösen a 25–30 évesek körében szembetűnő. A fiatalabb résztvevők (16–18) jobban támaszkodnak a közösségi médiára (45%), mint a 25–30 évesek (39%), és bíznak a barátokban, családtagokban vagy kollégákban az információért (29%, szemben a 23%-kal). Magyarországon azonban a fiataloknak csak a 26 százaléka néz televíziót, és 32 százalékban támaszkodnak online hírportálokra, utóbbi hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.

Az európai fiatalok körében az Instagram a legnépszerűbb platform a politikai és társadalmi hírek megszerzésére (47%), ezt követi a TikTok (39%). A felmérés szerint az X-et (korábban Twitter) csak a fiatalok 21%-a használja. Magyarországon még mindig a Facebook a legnépszerűbb, 55 százalékkal (az EU-átlag csak 27 százalék), és az uniós adatokat lényegesen meghaladva a magyar fiatalok 49 százaléka részesíti előnyben a TikTokot. Az X-et azonban csak 10 százalék használja.

A fiatalok jelentős többsége (76%) úgy gondolta, hogy korábban ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek. Kilenc EU-országban a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak, a legmagasabb arányban Máltáról (59%), Magyarországon (58%), Görögországból (57%), Luxemburgból (55%) és Belgiumból (54%).

Ami magyar vonatkozású érdekesség: Magyarország azon országok között van, ahol a legtöbben érzik magukat tájékozatlannak: a magyarországi fiatalok 41%-a azt válaszolta, hogy nem tud „nagyon sokat”, 16% pedig azt, hogy „egyáltalán semmit” nem tud az ország kormányáról.

Bár a legtöbb tagállamban a válaszadók legnagyobb hányada elsősorban országához és nemzeti identitásához kötődik, ez az arány tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. Összességében a legmagasabb arányt Cipruson figyelték meg (57%), majd Finnország (49%), Bulgária (45%) és Horvátország (44%) jön. Ez az arány Magyarországon 24%-ra csökken, amikor arra kellett válaszolni, hogy a válaszadó elsődlegesen országához, nemzetéhez kötődik-e.

Az Eurobarométer ifjúsági felmérést az Ipsos végezte 2024. szeptember 25. és október 3. között az EU mind a 27 tagállamában. Összesen 25 863 16–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg számítógéppel segített internetes interjúval, online panelek segítségével.