Az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi, valamint a Biztonsági és Védelmi Bizottságok elfogadták álláspontjukat az európai védelmi ipari program (EDIP) javasolt létrehozásáról. Konkrétabban, az EP-képviselők támogatták az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) fellendítésére, az uniós védelem megerősítésére és az uniós védelmi ipar további integrációjára irányuló intézkedéseket. Ezek az intézkedések magukban foglalják a tagállamok EDIP-hez való pénzügyi hozzájárulásainak jelentős növelését, a védelmi termékek fejlesztésére irányuló megrendelések fokozottabb összevonását, valamint a közös beszerzések fokozott alkalmazását.

A javaslatot tavaly márciusban terjesztette elő az Európai Bizottság, válaszul az Európa saját védelmi kapacitásainak növelésére vonatkozó igényekre és összefüggésben természetesen az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetéssel, amelyhez immár hozzájárult az Egyesült Államok esetleges kivonulása Európa védelméből.

Az EDIP – amelynek javasolt költségvetése 1,5 milliárd euró – célja, hogy áthidalja a szakadékot a rövid távú vészhelyzeti intézkedések, például a lőszergyártást támogató törvény (ASAP) és az európai védelmi ipar közös beszerzési törvény (EDIRPA), valamint egy strukturáltabb, hosszú távú megközelítés között. Az EDTIB pedig számos nagy multinacionális vállalatot, közepes piaci tőkeértékű vállalatot és több mint 2000 kis- és középvállalkozást foglal magában, amelyek becsült összesített éves forgalma 70 milliárd euró.

A magyar uniós elnökség feltett szándéka volt, hogy erről a jogszabályról még tavaly december vége előtt egyetértést alakít ki a tagállamok között. Az EUrologus diplomata körökből származó információi szerint a magyar kormány sokat is tett a konszenzus elérése érdekében, számos tárgyalási fordulót tartottak, azonban nem sikerült valamennyi kormányt közös álláspontra hozni. Ezt kifejezett csalódásként könyvelte el a magyar elnökségi adminisztráció. Amit fel is ró az Európai Parlament szakbizottsági döntése, amelyben sürgetik a tagállamokat, hogy a továbblépés érdekében minél hamarabb alakítsák ki tárgyalási pozícióikat. Úgy tudjuk, ez már a jelenlegi, lengyel elnökség alatt is megtörténhet.

Az EDIP-vel kapcsolatos álláspontunk határozott üzenetet küld a Tanácsnak, hogy véglegesítse saját álláspontját az intézményközi tárgyalások megkezdése érdekében. Az Európai Parlament ragaszkodni fog egy olyan erős szabályozás létrehozásához, amely ösztönzi az uniós tagállamokat a közös beszerzések fellendítésére a közös európai védelmi képességek kiépítése érdekében

– fogalmazott az EUrologusnak eljuttatott közleményében Marie-Agnes Strack-Zimmermann német liberális képviselő, a Biztonsági és Védelmi Bizottság elnöke.

A most elfogadott bizottsági dokumentum szerint az európai parlamenti képviselők azt szeretnék, hogy az új program

a fegyverek, lőszerek és más válsággal kapcsolatos termékek ellátásának javítására, a gyártási kapacitások növelésére vagy azok felfutásának biztosítására, a termelési és szállítási átfutási idők csökkentésére, valamint a készletfelhalmozás növelésére összpontosítson.

Ugyancsak támogatják „európai termékeket vásároljunk”-elv bevezetését, amely szerint az EDIP csak olyan termékeket finanszírozzon, amelyekben az EU-ból vagy társult országokból származó alkatrészek költsége a becsült végtermék értékének legalább 70%-át teszi ki. A finanszírozásra való jogosultsághoz az “európai közös érdekű védelmi projekteknek” legalább hat tagállamot, vagy legalább négy olyan tagállamot kell bevonniuk, amelyek nagy mértékben ki vannak téve a hagyományos katonai fenyegetések kockázatának. Azt is szeretnék, hogy ebben a programban Ukrajna is vegyen részt: az új EDIP-rendelet részeként az EP-képviselők támogatták az Ukrajna Támogatási Eszközt (USI) is, amely biztosítja az ukrán védelmi ipar modernizációját és integrációját az EDTIB-be.

Ez az uniós finanszírozás növelné az ukrán védelmi iparba történő közvetlen beruházásokat, elősegítené az EU és az ukrán védelmi szereplők közötti partnerségeket, és növelné az Ukrajnában – többek között Ukrajna számára – előállított védelmi kapacitások uniós beszerzését

– áll a döntés indokolásában.

A jelentést 70 szavazattal 46 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadták el. Az európai parlamenti képviselők 90 igen szavazattal, 20 nem szavazattal és 5 tartózkodással úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat kezdenek a Tanáccsal a törvény véglegesítése érdekében – amikor erre – ahogy fentebb utaltunk rá – a tagállamok készen állnak.

A szavazás során a Tisza Párt képviselője támogatta, a Fidesz pedig ellenezte a javaslatot. A Tisza közleményében úgy fogalmazott, hogy elkötelezettek amellett, hogy “a program valódi előrelépést jelentsen a közös európai védelem megvalósításában, miközben a magyar ipar számára is új lehetőségeket biztosítson”.

Az orosz agresszió és a globális biztonsági környezet romlása megmutatta, hogy Európának nem elég többet költenie, hanem jobban is kell költenie. A nemzeti védelmi kiadások növelése csak akkor növeli a biztonságunkat, ha ezeket összehangolt módon használjuk fel

– fogalmazott Lakos Eszter képviselő, hozzátéve, hogy a program különösen fontos azoknak az országoknak, mint Magyarország, amelyek önállóan nem képesek komplex védelmi rendszerek fejlesztésére. Ezzel szemben a fideszes közlemény úgy szólt, hogy

Elfogadhatatlan, hogy a Tisza Párt nyílt és teljes támogatásával az EP baloldali többsége a következő két évben újabb 5 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére és a védelemipari integráció leple alatt valójában Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsításán dolgozik.

A Fidesz szerint ezzel újra bebizonyosodott: a Tisza Párt Brüsszel érdekeit kiszolgálva a háború folytatásán és Ukrajna mihamarabbi csatlakozásán ügyködik, nem foglalkozva a magyar embereknek ártó következményekkel.

Azt a magyar kormánypárt is elismerte, hogy az Európai Védelmi Ipari Program eredeti célja Európa védelmi képességeinek növelése a védelmi ipari együttműködések és beruházások erősítésével. Ez a cél önmagában támogatni is tudná a Fidesz, de olvasatukban a jóváhagyott dokumentum Ukrajna felfegyverzését is magában foglalja.

Gál Kinga képviselőt idézik, aki szerint “az elfogadott szöveg a védelemipari területen az uniós országokkal egyenrangúként kezeli Ukrajnát”, és a következő két év során “csak Magyarországgal mintegy 45 milliárd forintot fizettetne Ukrajna további felfegyverzésére”.