Miközben újabb energiaválság okoz problémákat az európai gazdaságnak, az Európai Bizottság bemutatta az úgynevezett AccelerateEU intézkedéscsomagot. A terv célja, hogy azonnali segítséget nyújtson a háztartásoknak és a vállalatoknak, miközben felgyorsítja a kontinens leválását az importált fosszilis energiahordozókról.
Több jel is utal arra, hogy szerdán az EU elfogadja az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós kölcsönt és a 20. szankciós csomagot is. Az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán senki sem hiányolta Szijjártó Pétert, azonban volt olyan diplomata, aki a leköszönő magyar külügyminiszter felelősségét tovább vizsgálná a kiszivárogtatások miatt.
Az Európai Unió átfogó reformjára tett javaslatot a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) EP-képviselőcsoportja a magyarországi választási eredményeket követően. A frakció vezetői szerint az EU-nak most kell lépnie annak érdekében, hogy a jövőben egyetlen tagállam se élhessen vissza a közösségi forrásokkal, ne akadályozhassa a közös döntéshozatalt, és ne korlátozhassa az állampolgárok jogait.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a 2021-ben elfogadott, a gyermekek védelmére hivatkozó magyar törvénymódosítás több ponton is sérti az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A döntés különösen jelentős, mivel a testület történetében először mondta ki önállóan az uniós alapszerződés egyik kulcsfontosságú rendelkezése, az uniós alapszerződések 2. cikke megsértését.
Az Európai Unió bővítése új geopolitikai környezetben zajlik, amely egyre több kihívást tartogat – erről beszélt Marta Kos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: „nagy geopolitikai változásokat élünk meg”, és a világ egyre veszélyesebbé válik, miközben a nagyhatalmak egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szabályokat.
A hivatalba lépő kormánynak tulajdonképpen nem sok választása van: ha el akar kerülni egy újabb vesztes pert, majd az azzal járó esetleges pénzbüntetést, akkor át kell alakítania a közmédiát és a médiafinanszírozási rendszert. Néhány vezető felmentése, szerződések felmondása nem elegendő.
Az Európai Bizottság már a leendő magyar kormánnyal egyeztet.
A Tisza Párt választási győzelme számos kérdést kinyit az Európai Unió különböző fórumain. Blokkolások, vétó, befagyasztott milliárdok, oroszbarátság, elszigetelődés – ez az orbáni örökség, amivel Magyar Péternek indulnia kell. A leendő magyar–EU-kapcsolatokról beszélgettünk az EUfóriában Hegedűs Dániellel, a berlini központú Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettesével.
Rendkívül komoly időprésben lesz az új magyar kormány az uniós források lehívása kapcsán. Nem elsősorban a hétéves költségvetés befagyasztott milliárdjairól van szó, hanem a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyet augusztus végéig lehet felhasználni. Az Európai Bizottság azonban kinyitott néhány kiskaput.
Három EP-képviselő is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, akik a magyar jogállamiság helyreállításáról, illetve az uniós pénzek hozzáférhetőségéről beszéltek.
Amennyiben az új magyar kormány valóban vissza akarja vinni Magyarországot az Európai Unió középpontjába, ahhoz biztosan nem lesz elég a hangnemváltás és néhány jó brüsszeli fotó. Az EUrologus top 15 listája a legégetőbb teendőkről, amelyek a Tiszára várnak, hogy másfél évtized után normalizáljuk viszonyunkat a Huszonhetekkel és Brüsszellel.
Nem egyszerű kormányváltásként, hanem európai fordulatként értelmezik a legtöbb uniós fővárosban Orbán Viktor vereségét. A Tisza kétharmados győzelme után Párizstól Varsóig, Bécstől Brüsszelig ugyanaz a kérdés hangzik el: vajon Magyarország valóban visszatér-e az EU politikai centrumába? És ezzel megszűnik-e az a belső blokkolás, amely az elmúlt években újra és újra akadályozta az uniós döntéshozatalt?
Ursula von der Leyen szerint a magyar választók „visszakövetelték európai útjukat”, miután Magyar Péter győzelmével lezárult Orbán Viktor 16 évig tartó, megszakítás nélküli kormányzása. Az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékozatóján arról beszélt, hogy Brüsszel készen áll arra, hogy az új magyar kormánnyal gyorsan előrelépjen a befagyasztott uniós források, a jogállamisági reformok és a külpolitikai együttműködés ügyében.
Az Európai Bizottság elnökének valószínűleg elege lett abból, hogy minden nap érkezik néhány hír a magyarok szivárogtatásáról, ezért az állam- és kormányfők elé utalja a kérdés megvitatását.
Az Európai Bizottság diplomáciai csatornákon keresztül kívánja jelezni aggodalmait az Egyesült Államok felé, miután J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten, a Fidesz választási kampányának szereplőjeként az EU-t vádolta meg azzal, hogy beavatkozik a magyarországi választásokba.
A kezdeményezés középpontjában az árképzés reformja és a tagállami intézkedések összehangolása áll, ugyanakkor a háttérben egyre több konkrét ellátási probléma – köztük a repülőgép-üzemanyag (kerozin) hiányának kockázata – is sürgeti a fellépést.
Az USA és Izrael által Irán ellen indított háború rövid időn belül energiasokkot eredményezett az egész világon és természetesen Európában is. Ebben a helyzetben segítséget jelentett, hogy a négy évvel ezelőtt, az oroszok által okozott energiaválság után az EU fontos lépéseket tett a kitettség enyhítésére. Magyarország azonban még inkább függővé vált Oroszországtól. Az EUfória podcast vendége Jávor Benedek zöldpárti politikus.
A Európai Unióban kialakult helyzetünk tarthatatlanságának talán legkézzelfoghatóbb jele az uniós források befagyasztása. A tiltás egyre több területet ér el, s bár a konkrét veszteség még kezelhető, a legrosszabb forgatókönyv szerint az éves magyar költségvetési összeg háromnegyede kerül veszélybe, ha nem rendeződik a kapcsolatunk az EU-val.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett a 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Kölcsön végrehajtásához, amely az ukrán költségvetés biztosítását és a sürgős védelmi beszerzések felgyorsítását szolgálja 2026-ban és 2027-ben. Egyúttal a befagyasztott orosz vagyon hasznaiból kifizettek az ukránoknak 1,4 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy konkrét lépést tesz az európai szén-dioxid-kibocsátási piac stabilitásának megerősítésére. A javaslat az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének finomhangolását célozza, válaszul az utóbbi évek gazdasági és geopolitikai kihívásaira.
