A váratlanul korán érkező kánikula 1300 halálos áldozatot szedett az Európai Unióban. Melyik ország hogyan reagált a rendkívüli helyzetre? Hol tombolnak a kánikula mellett a krízis miatti politikai viták is? Melyik országban halasztották el az érettségit a forró tantermek miatt?
Az uniós tagállamok megállapodtak az európai villamosenergia-hálózat-fejlesztési csomag tartalmáról (European grids package), amely az európai energia-infrastruktúra egyik legfontosabb, hosszú távú reformcsomagja. A javaslat központi eleme a transzeurópai energiahálózatokat szabályozó TEN-E-rendelet felülvizsgálata, valamint egy új, gyorsított engedélyezési irányelv bevezetése.
Az európai divatmárkák ma már szinte mind azt ígérik, hogy kevesebb vizet használnak, fenntarthatóbb alapanyagból dolgoznak, csökkentik a kibocsátásukat, és egyszer majd körforgásossá teszik a ruháink életét. A DW és az European Data Journalism Network adatbázisa szerint azonban a lejárt határidejű vállalásoknak csak körülbelül a fele teljesült. A brüsszeli vita ezért már nem arról szól, hogy kell-e szabályozni a divatipart, hanem arról, hogyan lehet megfogni egy olyan üzleti modellt, amelynek a lényege éppen az, hogy mindig legyen újabb ruha, újabb akció, újabb kattintás.
Mi vezetett Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet lemondásához? Mit jelent egy kormányváltás a diplomáciában, és milyen szerepet játszik valójában Magyarország brüsszeli képviselete? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az EUfóriában Kovács Tamás Ivánnal, aki július végén távozik posztjáról.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió újabb egy évvel, 2028. március 4-ig hosszabbítsa meg az Ukrajnából menekülők számára biztosított ideiglenes védelmet. A pénteken ismertetett javaslat szerint a háború miatt elmenekült ukrán állampolgárok továbbra is jogszerűen tartózkodhatnak az EU területén, miközben hozzáférhetnek a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és más alapvető szolgáltatásokhoz.
2026 elején a magyar kormány kommunikációjának egyik központi elemévé vált az úgynevezett Ukrán Jóléti Terv. A Fidesz és a kormány több vezető politikusa azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy 800 milliárd dolláros programot terjesztett elő, amelynek költségeit végső soron az Európai Uniónak és a tagállamoknak kellene viselniük. Ezt megtoldották egy 700 milliárd dolláros “hadikiadással” is. Múlt héten tárgyaltak az állam- és kormányfők a következő hétéves költségvetésről, immár konkrét számokkal. Ennek a horribilis összegnek nyoma sincs. Igaz, már nem Orbán Viktor ült a tárgyalóasztalnál.
Az Európai Bizottság frissen közzétett 2026-os konvergenciajelentése szerint Magyarország továbbra sem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. A dokumentum különösen élesen bírálja a magyar költségvetési helyzetet, az inflációs folyamatokat és az államadósság fenntarthatóságát, miközben intézményi problémákra és makrogazdasági egyensúlytalanságokra is figyelmeztet.
A közlekedési és idegenforgalmi, valamint a biztonság- és védelempolitikai bizottság nagy többséggel fogadta el álláspontját az új uniós szabályokról, amelyek célja, hogy egy esetleges válság vagy konfliktus esetén gyorsabban lehessen csapatokat, haditechnikát és katonai felszerelést mozgatni az Európai Unión belül.
Az Európai Unió és Moldova hétfőn Brüsszelben tartott második csúcstalálkozóján megerősítette, hogy az ország jövője az EU-ban van, és a csatlakozási folyamat felgyorsítását ígérte. A felek közös nyilatkozatban hangsúlyozták: Moldova uniós integrációja a reformok folytatásától függ, ugyanakkor az EU további politikai, gazdasági és pénzügyi támogatást biztosít.
Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs
A következő hétéves uniós költségvetésről, Kínához fűződő kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról érkeztek a legerősebb üzenetek az állam- és kormányfők részéről a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. Már az találkozó előtti nyilatkozatokból is látszik, hogy a tagállamok között jelentős nézetkülönbségek vannak, a zárt ülés mindenesetre kollektív tapssal indult.
Fontos, de várhatóan látványos eredmények nélküli csúcstalálkozó elé néznek az uniós tagállami vezetők, ami jó alkalmat kínál Magyar Péternek arra, hogy a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába kerüljön. Jó esély van arra, hogy az EU Ukrajna ügyében ismét egy hangon szólaljon meg. A legnagyobb jelentőségű téma azonban a következő hétéves költségvetés tárgyalása lesz – itt azonban egyelőre nincs döntéskényszer, most kezdődhet az érdemi vita.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
A magyarországi jogállamisági helyzetben bekövetkezett változásokat és az új magyar kormány által tett lépéseket méltatta Michael McGrath igazságügyi biztos az uniós általános ügyek tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón, amelynek témája volt a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás. A biztos ugyanakkor világossá tette, hogy a jogállamisági problémák rendezésében az Európai Bizottság nem alkalmaz gyorsított eljárást, és továbbra is minden feltétel teljesítését szigorúan ellenőrzi.
A magyarországi kormányváltásnak köszönhetően hétfőn elindulhattak a hivatalos EU-csatlakozási tárgyalások Moldovával. Mi a tétje ennek Európa legszegényebb államában, amelynek vezetése a nem szűnő orosz befolyásolási kísérletek árnyékában próbál a Nyugathoz közeledni.
Az Európai Unió újabb, orosz természetes és jogi személyekkel szembeni szankciós csomagot fogadott el, amely az orosz hadiipart, az energiaszektorból származó bevételeket biztosító úgynevezett „árnyékflottát”, a Kreml propagandagépezetét, valamint az emberi jogi jogsértésekben érintett személyeket veszi célba. Az intézkedések összesen 34 magánszemélyre és 47 szervezetre terjednek ki.
Az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország támogatásával június 15-én megnyílik az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának első tárgyalási klasztere. A magyar diplomácia szerint ezt egy többhetes intenzív tárgyalássorozat és egy kétoldalú magyar–ukrán megállapodás tette lehetővé.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna uniós integrációja? Mivel jár mindez az EU számára? Ezekre a kérdésekre továbbra sincs egyértelmű válasz, miközben napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Vajon miért éri meg ez az EU-nak? Erről beszélgettünk az EUfóriában Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával.
Csütörtök hajnalban politikai megállapodásra jutott a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A felek szerint a módosítások célja, hogy a rendszer 2028-as teljes indulása előtt kiszámíthatóbbá váljon a szén-dioxid-kvóták piaca, és mérséklődjenek az esetleges árrobbanások.
Mintegy 200 milliárd eurós kötelezettségvállalási összeggel terjesztette elő az Európai Bizottság a 2027-es uniós költségvetés tervezetét. A javaslat a jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret utolsó éves büdzséje, amelynek célja, hogy biztosítsa az Európai Unió legfontosabb politikáinak finanszírozását az új, 2028–2034-es költségvetési ciklus elfogadásáig.
