Az Európai Parlament nagy többsége által elfogadott állásfoglalásban a testület elutasítja, hogy Oroszország az Ukrajna történelmével kapcsolatos állításokat egy törvénytelen háború igazolására használja fel. A nagy többségbe beletartoztak a Tisza Párt képviselői, de a fideszesek nem: a kormánypártiak nem szavaztak ennél a témánál.
Lezajlott az első tárgyalás az Európai Parlament Jogi Bizottságában abban a két ügyben, amelyekben a magyar hatóságok Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Döntés nincs, az érintettet sem hallgatták meg, azonban úgy tűnik, nem akarják sokáig halogatni, már jövő héten ismét tárgyalnak róla.
„Legkésőbb jövőre megint ragyogni fog a magyar–lengyel barátság csillaga!” – mondta Magyar Péter a lengyel soros elnökség prioritásainak bemutatóján Strasbourgban. A szélsőjobb kiakadt, Manfred Weber Orbánnak szúrt oda.
Tereltek és tagadtak az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői azzal kapcsolatban, hogy a magyar titkosszolgálatok megfigyelték az uniós nyomozókat, akik a miniszterelnök veje után vizsgálódtak az Elios-ügyben.
Igyekeznek nyugodtak maradni az európai politikai élet szereplői azt követően, hogy Donald Trump letette a hivatali esküjét és megkezdte a rendeletgyártást. A legfelsőbb szintű vezetők az együttműködés szükségességét hangoztatják, bár Ursula von der Leyen célzott arra, hogy akár Kínával is jóban lehet az EU. Egy dán képviselő meg elküldte a fenébe Trumpot. Ennél kicsit durvábban.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Egyre több országban legalizálják az eutanáziát, és intézményesítik az életvégi döntéseket annak ellenére, hogy nincs erről közös uniós szabályozás: a változáshoz jelentős mértékben hozzájárul Karsai Dániel nemzetközi visszhangot kiváltó küzdelme is. Svájc, Hollandia, Belgium és Luxemburg után Spanyolország is a legalizálás mellett döntött. A folyamat lassú, az elméleti, jogi, vallási viták mögött emberi tragédiák zajlanak.
Nemzeti projektnek nevezte az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Albánia és Montenegró esélyei a legjobbak, Moldova és Ukrajna felkészül, de erről nem volt egybehangzó egyetértés az EP-ben.
„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mindkét mentelmi ügyét az Európai Parlament jogi szakbizottsága – értesült parlamenti forrásokból az EUrologus. Döntés azonban most még nem fog születni.
Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
Teljes valótlanságot állítva kampányolt Nagy István agrárminiszter múlt héten, amikor a mezőgazdasági miniszterek tanácsát utolsó alkalommal elnökölte. Az Európai Bizottság kategorikusan cáfolta Nagy kijelentéseit, amelyeket a miniszter is csak homályos utalásokkal próbált alátámasztani.
Lengyel újságírók hada várta a magyar miniszterelnököt Brüsszelben az uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató előtt és után is.
Stratégiai viták várhatóak, nagy döntések nem az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján. A legfontosabb téma – ahogy közel három éve minden alkalommal – Ukrajna, de a vezetők elemzik az EU helyzetét és lehetőségeit a globális közegben.
A magyar uniós elnökség utolsó eseményeként az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben csütörtökön. A találkozó vendége lesz az ukrán elnök, a tagállami vezetők elé kerül a migráció kérdése, de nagy vitákra nem kell számítani.
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Kialakultak a Bajnokok Ligája elődöntőinek párosításai.
Szinte az egész országra veszélyjelzést adtak ki.
Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
