A gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés és a titkosított kommunikáció védelme közötti egyensúlyról szóló, évek óta húzódó ChatControl-vita újabb fordulóhoz érkezett az Európai Parlamentben.
Újabb kötelezettségszegési csomagot tett közzé az Európai Bizottság, amelyben Magyarország az egyik legtöbb ügyben érintett tagállam. A mostani döntések alapján öt új vagy továbbléptetett eljárás indult, illetve két ügyben az Európai Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordult, míg egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb felszólítást is küldött Budapestnek. Valamennyi ügy az Orbán-korszak öröksége.
A Thomas Cook csődje és a Covid megmutatta, milyen gyorsan magára maradhat az utas. Az EU most ezekből a válságokból tanulva írja újra az utasjogokat: a csomagban vásárolt utazásokra vonatkozó reform már hatályba lépett, igaz, még zajlik az átültetése a tagállamokban. A repülőn utazók jogairól pedig politikai megállapodás született, amit a következő hetekben erősíthetnek meg.
Az EUfória legújabb adásában Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatójával, a Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársával beszélgettünk arról, hogyan kellene értelmesen elkölteni Magyarországnak az uniós pénzeket, illetve arról, milyen alkuk árán juthatunk el a következő hétéves költségvetésről szóló kompromisszumhoz.
2013 és 2016 között működött egy magyar diplomatákból álló kémhálózat Brüsszelben, amelynek azonban a legjelentősebb eredménye az volt, hogy saját magát buktatta le.
Európában a vízválság a világ nagy részével szemben kevésbé szól a vízhiányról. Sokkal inkább arról, hogy a megmaradó készletek mennyire tiszták, mennyire ellenőrzöttek és mekkora a vízvezeték-hálózatok vesztesége. Magyarország különösen jól példázza ezt a kettősséget.
Az Európai Unió egyszerre készül történetének egyik legnagyobb költségvetési vitájára, igyekszik megőrizni gazdasági versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, miközben továbbra is napirenden marad Ukrajna támogatása, az uniós bővítés és Európa biztonságának megerősítése – ezeket kell az íreknek koordinálniuk. Nem, nem Pozsonynak, ahogy az Alapjogokért Központ hírül adta.
A növekvő gazdasági aggodalmak ellenére az európaiak nagyra értékelik az EU jelentette békét, biztonságot és együttműködést, illetve az ennek köszönhető életminőséget. Egy friss felmérés szerint a magyarok szokatlanul nagy bizalommal fordulnak az Európai Unió felé, és még több hatáskört adnának az EU kezébe.
A váratlanul korán érkező kánikula 1300 halálos áldozatot szedett az Európai Unióban. Melyik ország hogyan reagált a rendkívüli helyzetre? Hol tombolnak a kánikula mellett a krízis miatti politikai viták is? Melyik országban halasztották el az érettségit a forró tantermek miatt?
Az uniós tagállamok megállapodtak az európai villamosenergia-hálózat-fejlesztési csomag tartalmáról (European grids package), amely az európai energia-infrastruktúra egyik legfontosabb, hosszú távú reformcsomagja. A javaslat központi eleme a transzeurópai energiahálózatokat szabályozó TEN-E-rendelet felülvizsgálata, valamint egy új, gyorsított engedélyezési irányelv bevezetése.
Az európai divatmárkák ma már szinte mind azt ígérik, hogy kevesebb vizet használnak, fenntarthatóbb alapanyagból dolgoznak, csökkentik a kibocsátásukat, és egyszer majd körforgásossá teszik a ruháink életét. A DW és az European Data Journalism Network adatbázisa szerint azonban a lejárt határidejű vállalásoknak csak körülbelül a fele teljesült. A brüsszeli vita ezért már nem arról szól, hogy kell-e szabályozni a divatipart, hanem arról, hogyan lehet megfogni egy olyan üzleti modellt, amelynek a lényege éppen az, hogy mindig legyen újabb ruha, újabb akció, újabb kattintás.
Mi vezetett Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet lemondásához? Mit jelent egy kormányváltás a diplomáciában, és milyen szerepet játszik valójában Magyarország brüsszeli képviselete? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az EUfóriában Kovács Tamás Ivánnal, aki július végén távozik posztjáról.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió újabb egy évvel, 2028. március 4-ig hosszabbítsa meg az Ukrajnából menekülők számára biztosított ideiglenes védelmet. A pénteken ismertetett javaslat szerint a háború miatt elmenekült ukrán állampolgárok továbbra is jogszerűen tartózkodhatnak az EU területén, miközben hozzáférhetnek a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és más alapvető szolgáltatásokhoz.
2026 elején a magyar kormány kommunikációjának egyik központi elemévé vált az úgynevezett Ukrán Jóléti Terv. A Fidesz és a kormány több vezető politikusa azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy 800 milliárd dolláros programot terjesztett elő, amelynek költségeit végső soron az Európai Uniónak és a tagállamoknak kellene viselniük. Ezt megtoldották egy 700 milliárd dolláros “hadikiadással” is. Múlt héten tárgyaltak az állam- és kormányfők a következő hétéves költségvetésről, immár konkrét számokkal. Ennek a horribilis összegnek nyoma sincs. Igaz, már nem Orbán Viktor ült a tárgyalóasztalnál.
Az Európai Bizottság frissen közzétett 2026-os konvergenciajelentése szerint Magyarország továbbra sem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. A dokumentum különösen élesen bírálja a magyar költségvetési helyzetet, az inflációs folyamatokat és az államadósság fenntarthatóságát, miközben intézményi problémákra és makrogazdasági egyensúlytalanságokra is figyelmeztet.
A közlekedési és idegenforgalmi, valamint a biztonság- és védelempolitikai bizottság nagy többséggel fogadta el álláspontját az új uniós szabályokról, amelyek célja, hogy egy esetleges válság vagy konfliktus esetén gyorsabban lehessen csapatokat, haditechnikát és katonai felszerelést mozgatni az Európai Unión belül.
Az Európai Unió és Moldova hétfőn Brüsszelben tartott második csúcstalálkozóján megerősítette, hogy az ország jövője az EU-ban van, és a csatlakozási folyamat felgyorsítását ígérte. A felek közös nyilatkozatban hangsúlyozták: Moldova uniós integrációja a reformok folytatásától függ, ugyanakkor az EU további politikai, gazdasági és pénzügyi támogatást biztosít.
Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs
A következő hétéves uniós költségvetésről, Kínához fűződő kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról érkeztek a legerősebb üzenetek az állam- és kormányfők részéről a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. Már az találkozó előtti nyilatkozatokból is látszik, hogy a tagállamok között jelentős nézetkülönbségek vannak, a zárt ülés mindenesetre kollektív tapssal indult.
Fontos, de várhatóan látványos eredmények nélküli csúcstalálkozó elé néznek az uniós tagállami vezetők, ami jó alkalmat kínál Magyar Péternek arra, hogy a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába kerüljön. Jó esély van arra, hogy az EU Ukrajna ügyében ismét egy hangon szólaljon meg. A legnagyobb jelentőségű téma azonban a következő hétéves költségvetés tárgyalása lesz – itt azonban egyelőre nincs döntéskényszer, most kezdődhet az érdemi vita.
