Míg a nemzetközi sajtót élénken foglalkoztatja a legújabb, Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetés, az uniós politikai élet szereplői az utóbbi időben látványosan kerülik a „magyar ügy” kommentálását.
Nemcsak a magyar, hanem a világsajtót is bejárta az a hír, amely arról szólt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatja a külügyminiszterek tanácsáról Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és emiatt bizalmi válság alakult ki a magyar diplomáciával szemben. Szijjártó arra hivatkozott, hogy semmi titkos nem hangzik el a tanácsüléseken – ezt azonban az EUrologusnak hivatalosan is cáfolták.
Trump úgy gondolja, hogy a kiszámíthatatlanság előny a külpolitikában – erről is beszélt az EUfória podcast legfrissebb adásában Rédei Lőrinc, a Texasi Egyetem docense.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az Európai Unió két kulcsfontosságú tanácsadó szerve, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Európai Bizottsága (RB) nem tudja teljes mértékben betölteni szerepét az uniós döntéshozatal befolyásolásában. A vizsgálat arra jutott, hogy bár e testületek célja a társadalmi és regionális érdekek becsatornázása a jogalkotásba, véleményeik gyakran túl későn készülnek el, és hatásukat nem mérik szisztematikusan. Az egyik szervezet elnöke Tüttő Kata.
Az EP csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének új szabályairól. A döntést 389 igen, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel a jogalkotási folyamat új szakaszba lépett. A szavazás különlegessége, hogy felborult a hagyományos nagykoalíció, ehelyett a jobboldali pártok kerekedtek a baloldaliak fölé.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió első átfogó, uniós szintű büntetőjogi keretét a korrupció elleni küzdelem érdekében. Az új irányelv célja, hogy egységesítse a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények meghatározását és a büntetési tételeket az EU teljes területén, erősítve ezzel a fellépést a határokon átnyúló ügyekben is.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveit a Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezés keretében. Ezt azt jelenti, hogy egyedül Magyarország terve van még függőben, az Orbán-kormány több mint 17 milliárd euró hitelt kért.
Az AGILE célja, hogy a legmodernebb védelmi technológiákat rekordidő alatt juttassa el a kutatólaborokból a hadszíntérre. A kezdeményezés középpontjában a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok és scaleupok állnak, amelyek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a modern hadviselés technológiai átalakulásában.
A magyar külügyminiszter egy videóban arról beszélt, hogy nincsenek titkos anyagok a külügyminiszterek tanácskozásain, mert minden politikus tájékoztatja a sajtót az álláspontjáról. Ehhez képest több jogszabály nagyon alaposan részletezi, hogy az EU milyen jellegű és milyen szinten titkosított, bizalmas dokumentumokkal dolgozik – ideértve a külügyminisztereket is.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult képviselőtársaihoz, amelyben egy általa „rendkívül súlyos botránynak” nevezett ügyre hívta fel a figyelmet, amelyben a Tisza Párt is érintett.
Nagyot szólt, de nem volt igazából újdonság abban, amit először a Washington Post, utána a Politico írt arról, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja az uniós belső ügyekről az orosz külügyminisztert, emiatt az EU-ban komolyan felvetődött, hogyan lehetne Magyarországot kihagyni a döntéshozatali folyamatokból és hogyan lehetne minél kevesebb bizalmas információt megosztani a magyarokkal. Ez a hangulat a brüsszeli uniós intézményi körökben már jó ideje a napi gyakorlatnak számít.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint rendkívül aggasztók azok az értesülések, amelyek szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja a külügyi találkozókról Szergej Lavrovot.
Az Európai Unió hivatalosan is értesítette a Mercosur-országokat arról, hogy életbe lépteti az EU–Mercosur ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) ideiglenes alkalmazását. Az Európai Bizottság arra emlékeztet, hogy a megállapodásnak köszönhetően már rövid távon, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés terén az EU javítani fogja az ellátottságát.
Orbán nem engedett, az EU nem akart alkudozni, így Ukrajna egyelőre nem kap pénzt. Össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre, aki az állam- és kormányfőknek adott ízelítőt a magyar választási kampányból. Az EUfória podcastban Gyükeri Mercédesz volt a vendég.
A német kancellár és a francia államfő is példátlannak nevezte az unió történetében, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát, utalva arra, hogy Orbán Viktor nem adja jóváhagyását az ukránoknak megítélt 90 milliárdos hitelhez a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Orbán ehhez képest olajblokádról beszélt, és arról, az olaj újraindításán túl az ukránoktól garanciákat is elvár arra, hogy hasonló leállást nem történik meg a jövőben.
Az Európai Tanács ülése előtt elmondott videoüzenetében Ukrajna elnöke hangsúlyozta: Oroszországnak egyértelműen látnia kell, hogy Ukrajna Európa része lesz, és ezt semmi sem akadályozhatja meg. A felszólalás középpontjában az európai egység, az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartása, valamint az Oroszország elleni nyomás fokozása állt.
Az Európai Tanács csütörtöki ülésének első részében az ukrajnai háború állt a középpontban. Az uniós vezetők megerősítették: továbbra is határozottan támogatják Ukrajna függetlenségét és területi integritását, miközben fokozzák a nyomást Oroszországon a háború lezárása érdekében. Magyarország és Szlovákia nem fogadta el az ezzel kapcsolatos dokumentumot. A magyar vétó továbbra is fennáll.
Egy magyar ügy kapcsán az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében lényegében újraértelmezte, mikor évülnek el a tisztességtelen devizahiteles szerződések miatti visszakövetelések. A döntés szerint nem lehet automatikusan az évekkel korábbi szerződéskötéstől számolni az elévülést, ha a fogyasztó akkor még nem is tudhatta, hogy jogsértő feltételekkel áll szemben.
Nincs más megoldás az ukránoknak szánt hitel folyósítására, mint az, hogy megérkezzen az orosz olaj a Barátság-vezetéken keresztül – jelentette ki az EU-csúcsra érkezve a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette, hogy ebben az esetben hajlandó támogatni, hogy az EU 90 milliárd eurós hitellel támogassa Ukrajnát – jelenleg ezt a döntést blokkolja Magyarország.
A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
