Az Európai Tanács csütörtöki ülésének első részében az ukrajnai háború állt a középpontban. Az uniós vezetők megerősítették: továbbra is határozottan támogatják Ukrajna függetlenségét és területi integritását, miközben fokozzák a nyomást Oroszországon a háború lezárása érdekében. Magyarország és Szlovákia nem fogadta el az ezzel kapcsolatos dokumentumot. A magyar vétó továbbra is fennáll.
Egy magyar ügy kapcsán az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében lényegében újraértelmezte, mikor évülnek el a tisztességtelen devizahiteles szerződések miatti visszakövetelések. A döntés szerint nem lehet automatikusan az évekkel korábbi szerződéskötéstől számolni az elévülést, ha a fogyasztó akkor még nem is tudhatta, hogy jogsértő feltételekkel áll szemben.
Nincs más megoldás az ukránoknak szánt hitel folyósítására, mint az, hogy megérkezzen az orosz olaj a Barátság-vezetéken keresztül – jelentette ki az EU-csúcsra érkezve a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette, hogy ebben az esetben hajlandó támogatni, hogy az EU 90 milliárd eurós hitellel támogassa Ukrajnát – jelenleg ezt a döntést blokkolja Magyarország.
A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
Az Európai Bizottság ambiciózus javaslatot mutatott be, amely alapjaiban alakíthatja át az európai vállalkozások működését. Az úgynevezett „EU Inc.” kezdeményezés egy egységes vállalati jogi keretet hozna létre az Európai Unióban, egyben az úgynevezett „28. rezsim” sarokköveként szolgálna – egy olyan új, választható szabályrendszerként, amely a 27 nemzeti rendszer mellett kínál egyszerűbb alternatívát.
Heves vita bontakozott ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi (LIBE) szakbizottságában a Beneš-dekrétumok jelenkori alkalmazásáról és azok jogi, valamint politikai következményeiről. A meghallgatáson jogászok, emberi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők ütköztették álláspontjaikat.
Kijev gyorsított csatlakozási pályát sürget, de a háború, a reformok és a tagállami vétók között az út továbbra is hosszú.
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Úgy tűnik, a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt felgyorsulnak az események az Ukrajnával kapcsolatos magyar vétó elhárítására. Az ukránok elfogadták a felajánlott brüsszeli segítséget a Barátság-kőolajvezeték megjavítása érdekében.
A cél, hogy a manipulált vagy félrevezető információk ne terjedjenek széles körben a választási kampány idején.
Furcsa ügy került az EU luxemburgi központú bírósága elé, amelynek felperese egy magyar internetes kiadó, az alperes pedig egy világcég, a Google. A történet mögött az unió új digitális irányelveinek és AI-szabályozásának tesztje húzódik meg, de az is érdekes, ezt miért pont egy magyar üggyel próbálják.
Az Európai Bizottság szerint nem időszerű az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése, még akkor sem, ha az Egyesült Államok ideiglenes kivételt adott bizonyos, már tengeren lévő orosz olajszállítmányok számára. Erről Siobhan McGarry, az Európai Bizottság szóvivője beszélt a testület pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament határozatban ítélte el, hogy Oroszország külföldi állampolgárokat – különösen afrikai országokból származó embereket – toboroz megtévesztő módszerekkel az Ukrajna elleni háborúhoz kapcsolódó feladatokra. A képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy vezessenek be célzott szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik részt vesznek az emberkereskedelemben és a toborzóhálózatok működtetésében.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint Magyarország és a Cseh Köztársaság megsérthette az uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik lehetővé teszik a gyanúsítottak kihallgatását ügyvédjük távollétében, ha az ügyvéd egy meghatározott határidőn belül nem jelenik meg. A megállapítás az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás része.
Ebben a hónapban három uniós jogsértési eljárásban érintett Magyarország, ebből az egyik egy bírósági ítélet végre nem hajtásával kapcsolatos.
Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget erősítő stratégiája mellett, és nem szabad visszatérnie az orosz fosszilis energiahordozókhoz – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet is azt mutatja, hogy Európa számára a diverzifikáció és a hazai energiaforrások fejlesztése jelenti az egyetlen fenntartható irányt.
Épp egy energiaválság közepén mutatták be Brüsszelben az EU új intézkedéscsomagját, amelynek célja az energiafüggetlenség erősítése, az infrastruktúra fejlesztése, ezek által pedig az árak csökkentése.
Videókonferenciát tartott az Európai Unió vezetése a Közel-Kelet több országának állam- és kormányfőivel az iráni háború legújabb fejleményeiről, az energiaellátás biztonságáról és a térség stabilitásáról. A megbeszélésen részt vett António Costa és Ursula von der Leyen, valamint Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Omán vezetői.
Az Európai Bizottság ugyanakkor megerősítette, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz a magyarországi választások tisztaságának biztosítása érdekében, miután a média beszámolói szerint Oroszország digitális befolyásolási szakértőket küldött a budapesti orosz nagykövetségre.
A tagállamok Tanácsa hivatalosan is megerősítette Andrés Ritter kinevezését az Európai Unió Európai Ügyészségének (EPPO) élére. Ő váltja az intézmény első vezetőjét, Laura Codruța Kövesit, akinek mandátuma 2026. október 30‑án jár le.
