Az elmúlt egy hónapban jelentősen javult az Európai Bizottságnál annak megítélése, hogy mennyi befagyasztott pénzt tud felszabadítani az új magyar kormány. Most úgy tűnik, hogy az összes, vagy közel az összes forrás rendelkezésre áll, ugyanakkor a már korábban elveszített pénz visszaszerzésére nincs esély. A következő hetekben egymást követik majd a Magyarországot érintő pozitív döntések – értesült az EUrologus.
Az Európai Unió újabb szigorításra készülhet a közösségi média használatában: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy napirenden van a közösségi oldalak korhatárának emelése az egész EU-ban. A javaslat akár már idén nyáron megszülethet.
Miközben a cigarettacsikkek már bekerültek a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerébe, most új típusú hulladék jelent meg, az eldobott elektromos cigaretták és vape-ek, gyorsan növekvő ökológiai nyomot hagyva maguk után.
A Fidesz–KDNP és a Patrióták Európáért-frakció kedden hivatalosan kérvényezte az Európai Parlament LIBE-bizottságától, hogy az kezdeményezze a Magyarországgal szemben 2018 óta futó 7. cikk szerinti eljárás lezárását. A történet iróniája, hogy a Fidesz akkor sürgeti a jogállamisági ügy gyors lezárását, amikor már nincs kormányon, miközben az elmúlt hét-nyolc évben nem sikerült érdemben rendeznie azokat a problémákat, amelyek miatt az eljárás eleve elindult.
Miközben a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban alakítja át Európa oktatási rendszereit, az Európai Unió Tanácsa arra figyelmeztet: a technológiai fejlődés nem szoríthatja háttérbe a pedagógusokat. Az oktatási miniszterek szerint az AI hatalmas lehetőségeket kínál az oktatás modernizálására, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, ezért emberközpontú megközelítésre van szükség.
A HVG és az EUrologus közös podcastjában, az EUfóriában két témánk is volt: kapcsoltuk munkatársunkat Jerevánból és megpróbáltuk megfejteni, mire lesz elég az EU következő, rekordméretű, közel 2 ezer milliárd eurós költségvetése.
Az Európai Bizottság lezárta azt a tavaly októberben indított belső vizsgálatot, amelyet egy feltételezett magyar kémbotrányról szóló sajtóértesülések nyomán indítottak – közölte Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. A magyar biztos, korábbi nagykövet felelőssége nem merült fel.
Az Európai Unió továbbra is erős támogatottságot élvez Európában, és Magyarországon is sokan tekintenek az EU-ra a stabilitás egyik legfontosabb garanciájaként – derül ki a 2026 tavaszán készült Standard Eurobarometer felmérésből. Felemás eredménye volt a kormány háborús riogatásának: a magyarok az uniós átlagnál kisebb mértékben félnek egy esetleges háborúba sodródástól, de többségében nem is szimpatizálnak az ukránokkal.
Az Európai Unió újabb lépést tett a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásának egyszerűsítése felé: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az AI-rendelet egyes szabályainak módosításáról. A cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, miközben az EU továbbra is biztosítani kívánja a technológia biztonságos és felelős használatát.
Az EU nemek közötti egyenlőségi indexében évek óta az utolsók között van Magyarország, a legfrissebb 2025-ös adatok szerint hátulról a második. Bár a Tisza-kormány hivatalosan még meg sem alakult, papíron már biztosan lesz javulás ezen mérce szerint: évek óta először lesznek női miniszterek, és a női parlamenti képviselők aránya is megugrik. Mindez biztosan hozzájárul a nők politikai befolyásának erősödéséhez. A kérdés, hogy más területeken mennyi változást hozhat az új kormány munkája.
Az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának keddi ülésén az EP-képviselők az ukrán Verhovna Rada képviselőivel folytattak eszmecserét az ukrajnai helyzetről és Ukrajna uniós csatlakozásáról. Egy fideszes képviselő a nemzeti kisebbségek helyzetét kérte számon az ukránokon, akik zebrázással és hatvanpusztázással válaszoltak.
Az Európai Bizottság átfogó szociális csomagot mutatott be, amelynek célja a szegénység felszámolása és a fogyatékkal élő emberek jogainak megerősítése az Európai Unióban. A kezdeményezés része az első uniós szintű szegénységellenes stratégia, amely 2050-ig a szegénység teljes megszüntetését tűzi ki célul.
Örményország először rendezett önálló kétoldalú csúcstalálkozót az Európai Unióval kedden, közvetlenül azután, hogy az Európai Politikai Közösség vezetői is Jerevánban gyűltek össze előző nap.
Közösségi oldalán jelentette be Kovács Tamás Iván, hogy július 31-ével kezdeményezte külszolgálati megbízatásának megszüntetést, ezzel véget ér nagyköveti munkája.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
Az Európai Politikai Közösség örményországi találkozója nem jogszabályokról, nem zárónyilatkozatokról és nem intézményi alkukról szólt, hanem elsősorban arról, hogyan próbálja Európa újrarendezni saját politikai terét.
Még 2025. december 16-án terjesztett elő egy javaslatot az Európai Bizottság, amely egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását célozta Ukrajna javára. Ez a kezdeményezés múlt héten széles politikai támogatást kapott: az Európai Parlament csütörtöki szavazásán 465 igen szavazattal, 57 ellenében és 47 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Ukrajnával kapcsolatos követelések nemzetközi bizottságának felállítását.
Rendőrkordonok minden sarkon, lezárt utcák, szirénázó konvojok és egymás után érkező európai vezetők: Jerevánban a hétfői EPC-csúcs nemcsak diplomáciai esemény, hanem látványos üzenet is Moszkvának. Örményország most Európa felé fordítja arcát, miközben energiában, biztonságban és gazdaságilag továbbra is mélyen ki van szolgáltatva Oroszországnak.
Az azerbajdzsáni békefolyamat, az orosz befolyás, a török nyitás, a kanadai részvétel és egy közelgő örmény választás adják a hátterét annak a jereváni csúcshétnek, amelyen előbb az Európai Politikai Közösség vezetői, majd az EU és Örményország tartanak történelmi, első kétoldalú csúcstalálkozót. Az EUrologus a helyszínről, Jerevánból, követi majd a két magas szintű eseményt és azok politikai következményeit.
Az EP állásfoglalásában a leghatározottabban elítélte Oroszország ismétlődő, brutális és szándékos támadásait az ukrajnai polgári célpontok ellen, és igazságot, valamint elszámoltathatóságot sürgetett az áldozatok érdekében. Csak egy magyar képviselő szavazott igennel a nagy többséggel elfogadott dokumentumra.
