Több mint 900 ezer villanyautótöltő-pont van már Európában
A növekedési grafikon látványos, de nagyon nem mindegy, melyik országban keresünk éppen töltőt.
A növekedési grafikon látványos, de nagyon nem mindegy, melyik országban keresünk éppen töltőt.
Augusztus elsejétől az Igazságügyi Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) vándorolt a fogyasztóvédelmi hatáskör. Ennek apropóján érdemes sorra venni, hogy itthon egyáltalán mi fán terem ma a fogyasztóvédelem és mire lehet számítani a jövőben Nagy Mártontól és tervezett új szuperhatóságától, a Nemzeti Kereskedelmi Hivataltól.
Kamala Harris, a következő potenciális amerikai elnök megtalálta az infláció okozóit: ők a kényük, s kedvük szerint áremelgető gonosz kapitalisták. Azaz a republikánusok. Vagy, ahogy más országokban hívják őket: a „multik”. De szerencsére megvan az ellenszer: az áremelés betiltása, vagyis az ársapkák bevezetése.
A nagy találmányokat általában a szükség hívja életre. Sokszor még a futurisztikusnak tűnő technológiák megvalósításának ütemét is a világválságok pörgetik fel. A klímaváltozás, az összeomló ellátási rendszerek, a pandémia és a többi globális kihívás mozgósítja a befektetőket, a vállalatokat, a kutatókat, a kormányokat – és a fejlesztések komoly gazdasági következményekkel járhatnak.
Szokatlan módon nem a legutolsó részt, hanem A nyolcadik utas: a Halált folytatja az Alien: Romulus, amely az első és a második rész cselekménye közt eltelt évtizedek alatt játszódik. A rendező nemcsak okosan és profin idézte meg a jól ismert atmoszférát, de újat adni is tudott. Kritika.
Nő az EU-ban a radikális jobboldal befolyása, hogy mennyire, arról a Carnegie Europe elemzőintézet közölt érdekes és alapos tanulmányt. Arról pedig a BBC írt, hogy egy háborúban mi tekinthető valódi árulásnak, illetve olyan cselekedetnek, ami révén egy két éve orosz megszállás alatt lévő városban is életben lehet maradni. Ennek kapcsán az is érdekes, hogy Donald Trump exelnök Moszkva-politikája mennyire tekinthető az USA-érdekek elárulásának.
A leendő amerikai elnök az X-főnököt szeretné a csapatában tudni. De ki más kaphatná még meg a csúcspozíciót? Paul Dallison írása a Politico Declassified – titkosítás alól feloldott – című heti szatirikus rovatában, extraként.
Minden borzasztó drága és egyre drágább – aki erdőben elbújva töltötte az elmúlt három évet, az esetleg nem találkozhatott ilyen hírekkel. De még így is van néhány áru, amely sokkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, és ami még furcsább, pár olyanra is rá lehet bukkanni, amely most kevesebbe kerül, mint mielőtt pár éve bedurrant volna a súlyos infláció.
Sokkal izgalmasabb olvasmány lenne a Concorde befektetési hírlevelének alább formát öltő aktuális darabja, ha a címben feltett kérdésre csak a végén adnám meg a választ, de nem szeretnék játszani a kedves olvasó idegeivel, ezért elárulom már most: Önnek a legjobb.
Utoljára a 90-es években változtattak ekkorát a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszerén, elmondjuk, mi változik.
Bő egy héttel az olimpiai záróünnepség után érdemes a szemünket még Párizsra vetni, hiszen csodálatos heteket, hatalmas sikereket, néha csalódásokat, de mindenképpen feledhetetlen időszakot élhettünk át. Bár a Covid sajnálatosan Párizsban is felütötte a fejét, maga az olimpiai visszatért a normalitáshoz, sőt azzal, hogy a szervezők minden eddiginél közelebb vitték az eseményeket és a versenyzőket, a hősöket a mindennapokhoz, talán még túl is szárnyalta a korábbiakat.
A színész 88 éves volt.
A népmesék hatására velünk élő igazságos Mátyás király képe erős árnyalásra szorul, már csak azért is, mert Hunyadi Mátyás természetéből fakadóan nem tudott igazságos lenni. Lobbanékony természetű ember volt, aki ha kegyet akart gyakorolni, a semmiből emelt fel embereket és ültetett be a királyság kulcsfontosságú pozícióiba, de ugyanilyen gyorsan visszavett mindent attól, aki magára haragította. Ezen felül túlzottan az ígéreteiben sem lehetett bízni. Hiába fogadta meg több ízben is ünnepélyesen, hogy tartózkodni fog a rendkívüli adók kivetésétől, ezt a vállalását sosem tartotta be, továbbá amikor családtagjainak, különösképp törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a birtokait kívánta gyarapítani, lelkiismeretfurdalás nélkül kobozta el más híveinek a földjeit.
Kamala Harris továbbra is rajta van a limezöld brathullámon, Ukrajna a már sokat látott Kurszk régiónál tört be ellenséges területre, az olimpia szervezői szimbolikus ajándékot adnak az újjáépülő Notre-Dame-nak, új információt fedeztek fel Rembrandt egy sokat elemzett festményéről, a Netflixen pedig jól ismert irodalmat dolgoz fel egy új sorozat.
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Kevés generációt elemeztek már annyira atomjaira, mint a Z-t. Ismerjük az összes létező sztereotípiát és azok cáfolatát is. Mémekkel és reelekkel dolgozó komikusok serege építi poénjait generációs különbségekre, a globális felületeken pedig rengetegen magukra ismerhetnek. A „szüleim a húszas éveikben: ház, gyerek, kocsi VS én a húszas éveimben: megvehetem magamnak ezt a kávét?” típusú viccelődésen teljes generációk nevethetnek (és sírhatnak). A Z még mindig az egyik legvonzóbb, fiatal, költeni képes célcsoport, amit minden szektor szeretne elcsábítani – köztük a banki is. A PwC szakértője, Kiss Virág most sorba veszi, hogy az ismert sztereotípiákon túl – Revolut, Crypto, NFT, fintech, online ügyintézés – miként érdemes a fiatal felnőtt generációhoz közelíteni, ha pénzügyekről van szó.
A zsír az oka mindennek – a Yale Egyetem kutatói felfedték az okát annak, hogy miért fogyasztják szívesebben az emberek az olvadt sajtot, mint a hideget.
Szeptembertől részben elstartolhat a középiskolások ingyenes jogosítványszerzési lehetősége, bár az összes tanfolyamot és vizsgát magába foglaló rendszerig elő kellene teremtenie a költségvetésnek pár tízmilliárdot. Az ifjakon és a szülőkön kívül nem mindenki örülhet a lehetőségnek: a túlterhelt iskolai adminisztrációra újabb feladatok várnak, az autósiskolák a bevételi forrásukat féltik, míg azok a vezetni vágyók, akik már nem koptatják az iskolapadot, jelentős áremelkedésre számíthatnak.
Nagyon kevés ország van, ahol úgy helyezik át a munkanapokat egy-egy hosszú hétvégéért, mint ahogy nálunk, bár azt a szintet, mint Kína a teljes ledolgozós hétvégéivel, nem hozzuk még mi sem. De úgy tűnik, túl sokat nem tesz hozzá a gazdasághoz egy-egy szombati kötelező munkanap, csak a munkakedvet veszi el.