Az összesen 46 százalékos arány magasabb a tizennégy közép- és kelet-európai országban mért 41 százalékos átlagnál. A GfK országonként 1000 fő megkérdezésén alapuló felméréséből kiderül, hogy a lakosság legnagyobb része (75 százalék) Szlovéniában tartja szükségtelennek a kenőpénzt, míg Lengyel- és Észtországban is 71 százalék ez az arány. A magyaroknak ezzel szemben 53 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupció nélkül is lehet boldogulni. Ennél csak a csehek, a szlovákok és az ukránok fogadják el nagyobb arányban a megvesztegetést.



A felméréséből az is kiderül, hogy a térség lakosságából jellemzően a 30 évnél fiatalabbak, illetve a nők hajlandók kevésbé kenőpénzt adni. Ugyanez mondható el a kistelepülésen élő és a közepes vagy az átlagnál alacsonyabb jövedelmű válaszadókról. A megkérdezetteknek viszonylag kis része (37 százalék) lenne hajlandó (például utcai tüntetésen való részvétellel) fellépni a korrupció ellen. A magyarok az átlagnál passzívabbak, itt mindössze 26 százalék az aktív fellépésre készek aránya.