A legdrágább volt, mégis építették. Hogyan lett ennyi panelházunk? – interjú Kocsis János Balázs várostörténésszel

A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.



Akadozik a Pest megyei szelektívhulladék-szállítás

Kevesebbet is akar fizetni, mint ami az érintettek szerint járna, de még ezt a kisebb összeget sem utalta át az állami kukaholding a 120 Pest megyei településen hulladékszállítást végző Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. számára. Így mostanra több tucat település van, ahol késve vagy el sem viszik a szelektív- és zöldhulladékot. Ecseren az önkormányzat inkább saját erőből viteti el, Veresegyházon három hetet aszalódtak a zöldhulladékos zsákok, mire elszállították őket.









Sokan csalnak a katával és ideje áthangolni, de a kormány nem a finom változtatás híve

Abban mindenki egyetért, hogy a tételes adót fizetők akár többsége sem az adó eredeti céljának megfelelően fizeti a rendkívüli kedvező közterhet, de azok számára is visszaüthet, akik nem élnek vissza vele. A jelenlegi kata helyét átvehetné egy finomhangolt, érzékenyített közteher, de a kormány jó eséllyel marad a fűnyíróelvszerű megoldásnál.