Vendéghajsza

Gyilkos árversenybe hajszolták egymást a fővárosi hotelek: decemberben kétezer forinttal, 25 341 forintra esett vissza Budapesten a legdrágább szállodák szobáinak napi átlagára, miközben augusztusban még 40 ezer forint felett járt. Jellemző, hogy most a négycsillagos Budapest Szállóban 16 euróért is van szoba. "Legalább a téli fenntartás költségeit fedezi" - indokolta a HVG-nek Betegh Sándor, a Danubius-szállodalánc vezérigazgatója az akciót. A január-februárban szokásos egy számjegyű foglaltságot így 60 százalék közelébe tornázták fel. A 2002-ben 35,2 milliárd forint bevételt és 2,3 milliárd forint eredményt elkönyvelt Danubius Rt. szállodaláncában tavaly a foglaltság 3 százalékkal, a bevétel pedig 5,5-6 százalékkal csökkent.

Pedig látványosan meglódult tavaly év végén a vendégforgalom: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentése szerint decemberben kiugróan, 16,6 százalékkal nőtt országosan a szállodai vendégéjszakák száma az előző évihez képest. Különösen a fővárosi szállásadók arathattak, a négy- és háromcsillagos hotelekben közel egyharmaddal több vendégéjszakát regisztráltak ugyanis az egy évvel korábbinál (lásd táblázatunkat). Abszolút nyertesek voltak a vidéki szállodák - a főként ezen a fronton működő Hunguest-lánc például 16,5 százalékkal növelte bevételeit - és a fővárosi háromcsillagosok. A vendégéjszakák növekvő száma dacára Budapesten az év egészében az ötcsillagos kategóriában a bruttó szobaárbevétel 10, a négycsillagosoknál 7 százalékkal csökkent. November végéig csupán 42,7 milliárd forint szállásdíjat kasszíroztak a fővárosi hoteltulajdonosok, ami 4,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Betegh egyébként a gondok forrását abban látja, hogy miközben stagnál a piac, a fővárosban tart a szállodaépítési láz. Három év alatt csaknem 90 százalékkal nőtt az ötcsillagos kapacitás, s ehhez jön még az idén két újabb "versenyző". Igaz, a százmillió eurós beruházással megvalósuló, 179 szobás Four Seasons Hotel Gresham Palace 2003 végére ígért nyitását néhány hónappal eltolták, s ugyancsak késésben van a tavaly nyári nyitási tervhez képest a New York palotát átépítő Boscolo-csoport, miközben a 300 szobás eredeti elképzelést már 180 szobára mérsékelte.

Az év végi hajrá ha másra nem, arra elég volt, hogy felülírja az első hat hónap sovány országos teljesítményét, amikor is rendre elmaradt a forgalom - márciusban például jó 14 százalékkal - a 2002-es év azonos adatától. Júliustól szerény javulás kezdődött, novemberben pedig már csak 2 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jelzett a statisztika - a külföldiek 6 százalékkal kevesebb, 9,4 millió éjszakát, míg a belföldiek 3 százalékkal több, 7,8 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az év egészére nagyjából a 2002-es teljesítmény megismétlését valószínűsítette a HVG-nek Székely György, a turisztikai államtitkárság hivatalvezetője, aki "a körülményekhez képest elfogadhatónak" értékelte a múlt évi teljesítményt. A gazdasági recesszió, a SARS-vírus, az iraki háború, illetve a terrorcselekmények árnyékában például Európa legnagyobb kiutaztatójaként számon tartott Németországból 8-9, Skandináviából pedig 14 százalékkal keltek kevesebben útra. Ehhez képest a svéd-norvég-dán relációból 10-12 százalékkal nőtt a Magyarországra érkezők száma, és a német turisták novemberig 3,4 millió - az előző évinél csupán 2 százalékkal kevesebb - vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken.

Az utazási kedv különösen a fővárosban érzékelhető élénkülését Fekete László, a BTH Budapest Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője elsősorban a Magyar Turizmus Rt.-vel közös, 200 millió forintos marketingakciónak tulajdonítja. A Dresdner Bank elemzői viszont prózaibb okra leltek a háttérben: a német turistákat az euró erősödése hajtotta külföldre, s kedvelt célpontjaik között Magyarország is szerepel, "ahol különösen nagy az euró vásárlóereje". Ennek ellenére az idegenforgalom gyógyulása nem tükröződik a fizetési mérlegben. A Magyar Nemzeti Bank által közölt idegenforgalmi egyenleg novemberben közel 400 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól. Mintha a jegybanknak a legális valutaváltásokon alapuló turisztikai kiadás-bevétel adata köszönő viszonyban sem lenne a "reálfolyamatokkal", amit a KSH a kereskedelmi szálláshelyek bevallásai alapján regisztrál. Éppen a hasonló torzítások kiszűrésére kezdte meg a KSH - egyelőre tesztfázisban lévő - adatfelvételét, amelynek során a határt átlépőket kérdezik ki.

A soványabb bevételeken túlmutató elégedetlenséget jelez idegenforgalmi berkekben, hogy a különböző szakmai szervezetek megbeszélést kezdeményeztek a miniszterelnöknél. Más kérdés, hogy a múlt héten végül nem vele, hanem Csillag István gazdasági miniszterrel találkozhattak, aki a kancelláriától "örökölte" meg a turisztikai államtitkárságot. A megbeszélés annyi eredménnyel zárult, hogy Csillag megígérte, az első negyedévben elkészül a turizmusfejlesztés nemzeti stratégiájának tervezete, amely Budapestet kiemelten fogja kezelni. Fekete szerint feltétlenül javítani kellene a közállapotokon, és megarendezvényekkel kellene előrukkolni. "Iszonyú mennyiségű pénztől fosztjuk meg magunkat" azzal, hogy továbbra sincs ezer főnél nagyobbra méretezett kongresszusi központ Budapesten - sorolta a hiátusokat az ügyvezető. Az idevágó tervről egyelőre nincs kormánydöntés, így igazán nagy rendezvények híján máshol költik el az átlagosan napi 270 dollárjukat a kongresszusi turisták. Fekete szerint lényegesen több pénz kellene marketingre, a konkurensekhez képest Budapest alaposan lemaradt ugyanis, hiszen Bécs például évi 3 milliárd forintnyit fordíthat turizmuspromócióra, de Prága is 1 milliárd feletti összeget költhet. A kht ehhez képest tavaly 269 millió forintot kapott a fővárostól, amit 400 millió forint saját - a Budapest-kártyából, bérleti díjakból származó - bevételével igyekszik megtoldani.

Az eddiginél jóval erőteljesebb marketing- és promóciós tevékenységről értekezik a költségvetési törvény turisztikai fejezete is, tekintettel a szomszédos és konkurens országok törekvéseire, illetve a korábbi évek termálturisztikai fejlesztéseinek bevezetésére. Ennek nyomát viszont nem lelni a büdzsében, hiszen a turisztikai célelőirányzatot a 2003. évi 19 milliárd forintról idén 13,873 milliárdra kurtították, s még nem tudni, hogy Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter 120 milliárd forintos megszorító csomagja tovább faragja-e az idegenforgalmi pénzeket. Jelenleg úgy fest, hogy a Magyar Turizmus Rt.-nek a tavalyi 9 milliárd után jóval szűkebb keret, 7,6 milliárd forint áll rendelkezésére, vagyis - az évi mintegy 2 milliárdos működési költségek levonása után - bő 5 milliárd forintból kell az országmarketinget kihoznia. Elérhető célként a fő idegenforgalmárok mindenesetre a devizabevételek 2 százalékos növekedését lőtték be erre az évre. Székely szerint az európai gazdaság állapota a kulcskérdés, azon belül is a beutazók több mint felét jelentő német turisták utazási hajlandósága. Növelheti a forgalmat új fapadosok belépése is: áprilistól Oslóból, nyártól Dániából indítanának gépeket, és májusban akar startolni az egykori Malév-vezér, Váradi József társasága, a budapesti és katowicei központokkal Nyugat- és Dél-Európa nagyobb városaiba utaztató Wizz Air.

Sokkal több fapados légitársaságot kellene beengedni Ferihegyre - véli Fekete. Ezen a területen nagy a lemaradás: míg Budapestre heti 34, Prágába például 117 járat szállítja a vendégeket. A bécsi idegenforgalmi statisztikát egymagában több százezer vendégéjszakával toldotta meg az Air Berlin diszkonttársaságnak adott olcsó leszállási engedély. Az áldatlan közlekedési helyzetet példázza a nagy csinnadrattával múlt héten megérkezett, 17 tagú kínai turistacsoport esete is. A csoport Amszterdamon keresztül jutott el Magyarországra, azaz 5-6 órával hosszabb volt a menetideje, mint közvetlen Peking-Budapest járattal lenne. Ilyen viszont várhatóan csak augusztustól lesz, legalábbis a kínai Hainan Airlines Company Ltd.-vel heti három közös üzemeltetésű légi járatról egyezkedik a Malév. A két ország egyezménye alapján Kína könnyített az előírásain. A kijelölt kínai turistairodákkal csoportosan utazók számára immár öt napon belül elérhető a vízum, s az esetleg a fogadó országban felejtkező turistát Kína "visszaveszi". A kínai vendégek gardírozására 49 magyarországi utazási iroda jelentkezett. Nekik 200 millió forint éves forgalmat és legalább kétéves tagságot kellett igazolniuk a Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetségében. Itt egyébként egyelőre nem tudnak újabb csoportokról. Huszty András, egykori Malév-elnök - akit Medgyessy Péter tavaly októberben nevezett ki a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánymegbízottá - viszont úgy véli, három év múlva 100 ezerre is nőhet a Magyarországra látogató kínai turisták száma.

VITÉZ F. IBOLYA