Droszthoz kötve

Még hatályba sem lépett, a budapesti taxisok máris a rendelet módosítását követelik a fővárosi közgyűléstől. Január végén mondott áment a Városháza az egyébként öt éve létező, "Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatának és üzemeltetésének rendjéről" szóló rendelet eddig felfüggesztett részére. Az inkriminált passzus szerint utasfelvétel céljából világító szabadjelzővel taxigépkocsi csak a kijelölt állomásokon várakozhat, közülük is csak azok, amelyek befizették a droszthasználati díjat.

Az eredeti menetrend szerint a Budapesten kijelölt mintegy háromszáz taxiállomásnak 2000 végére kellett volna elkészülnie, az utolsó 22-re azonban még csak most írják ki a közbeszerzési eljárást. Héray László, a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Kht. (FTÜSZ) ügyvezetője a késlekedést a szükséges közterületek 95 százalékát birtokló kerületi önkormányzatok tulajdonosi hozzájárulásának elhúzódásával magyarázta a HVG-nek. A csúcstartó e téren az V. kerület, amely csak tavaly októberben adta áldását 15 taxiállomás kialakításához (a kht által elképzelt húsz helyett), s ezt is csak csereingatlan ellenében. Áprilistól mindenesetre kizárólag a kijelölt állomásokon várakozhat egyszerre 1600 taxis.

Ennyi droszton legfeljebb 4800 taxis élhet meg. A szakmában legalábbis úgy számolnak, hogy nappal dolgozik a 6-6,5 ezer taxis durván kétharmada, s adott pillanatban fele-fele a fuvarban lévők, illetve a várakozó kocsik aránya. A fővárosban több mint 5400 engedélyt adtak ki, az agglomerációból megközelítőleg ezren keveredhetnek be, vagyis a jelenlegi létszám túl nagy az új rendszerhez viszonyítva. A rendelésállományhoz mérten ugyancsak kétszer-háromszor több a taxis a kelleténél, ezért is állítják a szakmában: a drosztrendelettel egyidejűleg a létszámkorlátozásról is intézkedni kellene, nehogy farkastörvények uralkodjanak el. Különös tekintettel arra, hogy a jobb területeket már évekkel ezelőtt "elfoglalták" a társaságok vagy hiénacsapatok, az új állomások kijelölése pedig a taxisszakma szerint amolyan maradékelv alapján történt.

Ha ebben a formában lép életbe a rendelet, akkor a taxisok tiltakozásul körbeállják a Városháza épületét - fenyegetőzött Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke. A fővárossal egyeztető Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara taxis szakmai kollégiumának elnöke, Sipeki József lágyabb húrokat pengetett a HVG-nek. Többek között azt javasolja a kollégium a rendelet ésszerűsítésére, hogy a taxiállomások 300 méteres körzetén kívül is várakozhassanak a kocsik, ha azt a KRESZ nem tiltja.

Taxisberkekben azt tartják, a drosztrendeletet és a díjasítást főleg bevételi szempontok motiválták. Arra utalnak, hogy a fővárosi önkormányzat által 1999-ben létrehozott FTÜSZ-t nem kívánja tovább finanszírozni a Városháza, amelyik kimutatása szerint az alapítástól tavaly év végéig 309 millió forintot utalt a társaságnak. Ebből 79 milliót a drosztok kiépítésére és fejlesztésére szántak. Áprilistól mindenesetre a fenntartás-üzemeltetés, illetve a droszthasználat ellenőrzésének - amire a Fővárosi Közterület-felügyeletet kérte fel a közgyűlés - költségét a taxisok által fizetett droszthasználati díj fedezné. A konkrét mértékről a kht-nek kell majd előterjesztést készítenie, de Héray egyelőre csak annyit állított biztosan, hogy az jóval napi 100 forint alatt lesz (a kereskedelmi és turisztikai bizottság egy korábbi előterjesztésében évi 16 ezer forint plusz áfa szerepelt). Azt sem tudni, hogy 10 fős rohambrigád látja-e el az ellenőrzést, s az esetleges létszámbővülés felügyelőnként 2,9 millió forinttal növeli-e a költségeket, vagy bevonják ebbe a taxistársaságokat is, amelyek tíz-tíz embert ajánlottak fel e célra etikai bizottságaikból. A kht-nek egyébként saját bevételi forrása is lehet, a taxiállomásokban ígéretes reklámfelületet látó Mediacontact Kft.-től - amelyben érdekelt Somogyi Miklós, a Ragáts Imre tévéelnök bukását előidéző reklámértékesítésben szereplő I.M.G. Kft. ügyvezető-társtulajdonosa (HVG, 2003. november 8.). A cég évi 30 millió forintot fizet, aminek fejében úgynevezett citypostereket helyez el az állomásokon, ráadásul bizonyos szolgáltatások kiépítését is vállalta. A - Héray szóhasználatával - "szolgáltató utcabútorokra" turistákat informáló internetes felület, 112-es segélyhívó gomb, térkép, később taxihívó rendszer kerül. A szerződés szerint azonban csak akkortól kell fizetnie a Mediacontactnak, ha kétszáz ilyen állomás működik. Egyelőre csupán 85-90 "utcabútorral" felszerelt állomásig jutottak, a többinél várják a terület tulajdonosától az engedélyt, így az idén ebből aligha lát pénzt az FTÜSZ.

A máris össztűz alá vett drosztrendeletnek Rusznák Imre, a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke értelmezésében el kellene érnie a Ferihegyi repülőtérig, mert az szerinte a főváros közigazgatási területéhez tartozik. "Budapest egyik szégyenfoltja a ferihegyi taxishelyzet" - tette hozzá. A használó Budapest Airport Rt. (BA) elzárkózott mindennemű nyilatkozattól; ám a jelek szerint a saját útját járná, úgy tudni, pályázat kiírását tervezi a reptéri személyszállításra. A jelenlegi "rendet" mindenesetre törvénybe ütközőnek találta két hete hozott határozatában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa. Pontosabban a BA és nyolc taxistársaság tavaly áprilisi megállapodását, amely szerint a 2-es terminál kijáratánál az első három helyen a Tourist taxi várakozhat, a mögötte lévő haton a többi társaság autói osztozhatnak. A GVH szerint ez "jelentős előrelépés" az előző állapothoz képest, amikor csak a Tourist taxik várakozhattak, a többi társaság csak telefonhívásra érkezhetett oda, így bírságot nem szabott ki. A tanács a kívánatosnak tartott tiszta versenyhelyzet kialakítására december végéig adott haladékot, azzal, hogy az érintettek átmeneti mentesítést kérhetnek akár a szóban forgó, akár más - de a "kulturált és megbízható taxisszolgáltatás, illetve az ahhoz szükséges tisztességes versenyhelyzet létrejöttének garanciáit" tartalmazó - megállapodásra.

Arra viszont nem tért ki a versenytanács, mire alapozódott a "félmegoldás". A BA jogelődje, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság még 1992-ben szándéknyilatkozatot írt alá az Airport Taxi Kft.-vel (AT) a reptéri taximegállók egy részének kizárólagos használatáról, ám a szerződés nem jött létre, mégis e cég autói álltak a reptér kijáratánál. "Gazdaságon kívüli kényszer eszközeivel (fizikai erőszak)" biztosították e helyzetet - állapította meg a versenytanács. Az időközben megszűnt AT helyébe tavaly márciustól a frekvenciáját is átvevő, a Tourist taxi-flottát tömörítő V.I.P.T. Kft. lépett. Az öröklődésről Veres István résztulajdonos-szóvivő - aki a gellérthegyi Citadella mögött engedély nélkül felépített kávézóterasz beruházója, a Citadella Kft. ügyvezetőjeként vált ismertté - annyit mondott a HVG-nek: a V.I.P.T. nem jogutóda az AT-nek, utóbbi cég vezetői keresték meg, érdekli-e az üzlet. (Az AT régi tulajdonosai közül Patkó Lajos és Kékes Béla mindenesetre a V.I.P.T. tagnévsorában is fellelhető). Veres hangsúlyozta, nem a reptéri fuvarozásban, hanem általában a turistákra koncentráló személyszállításban lát fantáziát. Egységes arculatú, minőségi szolgáltatással, tisztességes árral (ez most például a reptérről a pesti oldalra 2990 forint, a budaira 3490 forint) akarja ezt a piaci szegmenst megdolgozni.

A V.I.P.T. Kft. fontolgatja, hogy kivonul a ferihegyi reptér személyszállításából - közölte Veres. Állítása szerint mind a Tourist taxisok, mind a cég folyamatosan kapják a fenyegetéseket, ezért már jelezték: csak akkor maradnak a placcon, vagy indulnak egy esetleges pályázaton, ha a BA garantálni tudja a fuvarozócég biztonságát.

A többi piaci szereplő viszont gyökeresen másként látja a helyzetet, mondván, a megállapodás ellenére sem jutnak hozzá a reptéri fuvarokhoz. Kemény dióról lehet szó; legalábbis Lamperth Mónika belügyminiszter közbenjárására volt szükség egyetlen közlekedési tábla elmozdításához is. Horváth Pál fordult levélben hozzá annak vizsgálatát kérve, miként kerülhetett a Tourist taxis droszt végére egy várakozni tilos tábla, ahol aztán azonnal megbírságolják a többi taxist...

VITÉZ F. IBOLYA