Óra indul

Fél évvel ezelőtt a magyar cégek fele még el sem kezdte a felkészülést, és 28 százalékának fogalma sem volt arról, milyen következményekkel jár a csatlakozás szabályozási szempontból - hangzott el az európai kereskedelmi kamarák felmérésére hivatkozva a Deloitte Rt. múlt heti adószemináriumán. Holott már csak az utolsó simítások vannak hátra "Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslaton;" a parlamenti végszavazás jövő hét elején lesz, a lényegi kérdésekben a módosító indítványokról történt két héttel korábbi döntéssel már határoztak. De ezt megelőzően is zajlott az adójogi harmonizáció: tavaly az adózás rendjéről, illetve a jövedéki adóról szóló törvény újrakodifikálása során javarészt már beépítették az átültetendő uniós előírásokat, és ez a követelmény idézett elő nagy terjedelmű változtatásokat az áfatörvény március közepén elfogadott módosításakor is.

Mindezek nem váltottak ki különösebb izgalmat. Méla közöny kísérte a mostani, 78 szakaszból és 5 mellékletből álló, pontosan egy tucat törvény módosítását tartalmazó javaslat Európai Unióhoz kapcsolódó passzusait is. A kedélyeket sokkal inkább a javaslatba - amúgy mellékesen - bevarrt, a büdzsé bevételeinek növelését, illetve kiadásainak csökkentését célzó változtatások borzolták fel. Ezek közül a céges telefonok magánhasználata utáni személyi jövedelemadó (szja) bevezetése már az országgyűlési bizottsági viták során, míg általános forgalmi adójuk (áfa) levonhatóságának teljes megtiltása a plenáris ülésen megbukott, ugyanakkor a gyógyszerek hatósági árassá tételéről sikerült keresztülverni a kormány javaslatát (HVG, 2004. április 10.).

"Elsőre enyhe pánik lesz úrrá a hallgatóságon" - jósolta a várható reakciókat az adónemek közül a csatlakozást leghangsúlyosabban érintő áfaváltozásokat ismertetve a Deloitte adószemináriumán Pénzely Márta, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője, mint utóbb kiderült, kitűnő találati eredménnyel. A riadalmat az átírt paragrafusok nehezen értelmezhető szakzsargonja, a rengeteg, megváltozott adminisztrációs teher, a különböző kivételek sokasága, illetve a cégek korábbinál jóval nagyobb adózási önállósága miatti tanácstalanság váltotta ki. Szakértők szerint legalább egy évet igénybe vesz, míg helyrerázódnak a dolgok, és rutinszerűvé válik a bevallás és az adózás. Ebben a törvényhozás is ludas, mivel a módosítások többségét szinte a huszonnegyedik órában fogadta-fogadja el a parlament. Így aztán nem csoda, hogy az adóhivatal honlapján egyelőre csak tervezetek találhatók a május 1-je után alkalmazandó bevallási nyomtatványokról és a kitöltési útmutatókról, holott néhány hetet a számvitelhez szükséges szoftverek elkészítése is igényelne.

Az áfaelőírások változása az egyébként nem áfaalany magánszemélyeket is érinti. Május 1-je után ugyanis ők már nem igényelhetik vissza a más tagállamban vásárolt termékek után az áfát, ugyanakkor értelemszerűen vámot sem kell fizetniük. A repülőtéri tax free üzletekben megvett holmi sem lesz ezentúl áfamentes, kivéve, ha az utas beszállókártyájával (unión belüli átszállás esetén a repülőjeggyel) igazolni tudja, hogy úgynevezett harmadik országba utazik. A magánszemélyek az unión belül főszabályként a vásárlás helyszínén fizetik meg az ottani adómértéket.

A közösségen belüli céges kereskedelemben ezentúl viszont nem a vámhatóság veti ki az áfát, hanem a vállalkozásoknak kell róla bevallást készíteniük. Az új konstrukció javíthat a cégek likviditási helyzetén, eddig ugyanis például a Németországból importált termék után a vámmal együtt az áfát is meg kellett fizetni, s ez utóbbit csak egy hónap elteltével lehetett visszaigényelni. Májustól a cégek (közösségi adószám birtokában) az EU-határokon belül áfamentesen vásárolhatnak, amit ugyanabban a bevallásukban kell befizetendő és csökkentő tételként szerepeltetniük, tényleges fizetési kötelezettségük tehát nem keletkezik. A bevallásban relációnként, adókulcsonként kell részletezni az ügyleteket; a kimerítő adminisztrációs hókuszpókuszra a tagállamok adóhatóságai közötti áfaelszámolások miatt van szükség.

Magyarország vonzerejét és ezzel egyidejűleg a büdzsé bevételeit növelni szándékozó módosítások is beépültek a szabályozásba. Így például a harmadik országból való beszerzéseknél is érvényesül a nem minden tagországban alkalmazott, azonnali áfaközömbösítő hatás, s ez - miután a vámmérték egységes - más tagállambeli cégeket arra ösztönözhet, hogy Magyarországon vámkezeltessék a termékeket. A bankok, hitel- és biztosítóintézetek kiszervezett (például könyvelési) tevékenységének Magyarországra telepítését idézheti elő az úgynevezett csoportadózás lehetősége. Sokan az ország logisztikai központtá válását remélik attól, hogy jelentős adminisztrációs felmentéseket kapnak úgynevezett vevői készleteik (például értékesítésre szánt, raktáron lévő autóik) után a külföldi vállalkozások. A büdzsé bevételeit növelheti az is, hogy Magyarország - több most csatlakozó államhoz hasonlóan - az úgynevezett távértékesítésből (például csomagküldő szolgálatból) már 35 ezer eurónál magasabb itteni összforgalom után helyben fizetteti meg az áfát, szemben az unióban szokásos 100 ezer eurós értékhatárral.

Már-már kabaréba illő, ami a vendéglátóhelyek standolása, azaz az alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő napi nyilvántartása körül folyik. A parlament a borkimérésekben hol kötelezővé teszi, hol megszünteti a készletfelmérést (HVG, 2003. június 7.); a múlt héten az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága tett sikertelen kísérletet a 2004 augusztusától ismét valamennyi alkoholra kiterjedő standolás megfúrására. Amúgy májustól a jövedéki termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokra is rengeteg új adminisztrációs teher hárul; szigorúan szabályozott utat kell megtennie és megfelelő aláírásokkal, vámhatósági, illetve vevői visszaigazolással kell rendelkeznie például az úgynevezett termékkísérő okmánynak ahhoz, hogy adójogilag egyenesben legyen minden.

A csatlakozás néhány jövedéki termék esetében adómérték-emelkedést is eredményez. Így például a cigaretta adója szálanként 1,50 forinttal, a bérfőzött gyümölcspálinkáé a literenkénti 885 forintról 960 forintra nő. Júniustól literenként ismét 80 forint lesz a nem szőlőborok az idén átmenetileg 8 forintos adótétele. Kedvező, hogy a csatlakozástól nem kell ilyen adót fizetni a kenőolajok és az adalékanyagok után, ugyanakkor adóköteles lesz a nem közútimotor-gáz (például a targoncáknál) és a fűtőolaj is.

Nem az uniós csatlakozással, sokkal inkább a közelgő európai parlamenti választási kampánnyal magyarázható, hogy az utóbbi napokban is terítékre kerültek az adóügyek. 2005-re a koalíció mindkét pártja azt javasolja, hogy az iparűzési adó teljes mértékben leírható legyen a társasági adóból, a szocialisták szükségesnek tartják a 25 százalékos áfakulcs csökkentésének megvizsgálását, a szabaddemokraták adóstopot hirdettek. Az szja kulcsát mindkét párt csökkentené, és a szabaddemokraták - választható - átalányadó bevezetésén gondolkodnak. Az ehhez javasolt 30-32 százalékos adókulcs azonban túl magasnak tűnik a 20 százalékot alig meghaladó átlagos adóterheléshez képest, így ahhoz is, hogy a legmagasabb jövedelműeket kivéve bárki számára vonzóvá váljon.

MOLNÁR PATRÍCIA