A 24 Volán-cég menetrendszerű helyi szolgáltatásához a 116 településnek csak elenyésző része járult hozzá: becslések szerint az ilyen "önkéntes felajánlás" összesen sem éri el az évi 200 millió forintot. A vállalatok a számukra kötelező feladatot jelentő személyszállításon milliárdos veszteségeket szenvedtek el, amit vagyonfeléléssel, ingatlaneladásokkal kompenzáltak. Vagy éppen a helyközi közlekedés bevételével, keresztfinanszírozással. Utóbbiról az Országgyűlés által április végén elfogadott törvény - az autóbusszal végzett, menetrend szerinti személyszállításról - indoklása megállapítja: e rendszer ellentmondásban áll az EU előírásaival. Május 1-je óta a helyközi, távolsági közlekedés finanszírozása az állam feladata - amiről a miniszter köt szerződést a közlekedési vállalattal -, a helyié pedig az önkormányzatoké, bár a központi költségvetés az utóbbihoz is ad "kiegészítő normatív támogatást".
Szombathely a kivételek közé tartozik. Idén januárban öt évre megállapodott a Vasi Volán Rt.-vel, amely így biztosan számíthat a városi járatok után kalkulált 105 millió forintos vesztesége megtérítésére. Az önkormányzat bízik benne, hogy az összegnek legalább a felét "elnyerik" a központi költségvetés 8,5 milliárd forintos keretéből. Tavaly 251 millió forintot fizetett rá a helyi közlekedésre a Tisza Volán Rt., amely Szegeddel együtt négy alföldi városban járatja menetrendszerűen autóbuszait. Bár a helyi utasforgalom 95 százaléka Szegedre koncentrálódik, a város egyetlen fillérrel sem járul hozzá a veszteség finanszírozásához (a többi település összesen 7 millió forintot fizet a cégnek). Az indoklás szerint azért nem, mert így is mintegy 700 millió forintjába kerül saját közlekedési társasága, a Szegedi Közlekedési Kft. fenntartása, amely a villamosokat és trolibuszokat üzemelteti. Hasonló a helyzet Debrecenben, amely nem támogatja a Hajdú Volán Rt.-nek a cívis városban nyújtott szolgáltatásait. A villamos- és troliközlekedést adó, önkormányzati tulajdonú DKV Debreceni Közlekedési Rt. terveiben sem szerepel az idén tulajdonosi támogatás, az állami kasszából viszont 70-80 millió forintra számít.
Az új finanszírozási rendszer a vidéki városok önkormányzataira a mostaninál várhatóan nagyobb terhet ró. A tavaly 3 milliárd forint árbevételt és 180 millió forint veszteséget elkönyvelt, 357 millió forint állami tőkeemeléssel konszolidált Nógrád Volán Rt. (HVG, 2004. március 13.) a megyében Salgótarján, Balassagyarmat és Nagybátony helyi buszközlekedését vállalta (a 6400 lakosú Szécsény két éve saját, többségi tulajdonú cégét bízta meg ezzel). Bevételének durván 20 százalékát - veszteségének ennél nagyobb részét - a helyi tömegközlekedés adja. A bevételek 60 százaléka menetdíjból, 40 százaléka fogyasztói árkiegészítésből jön össze - hasonlóan a többi Volán-társasághoz. Szabó István vezérigazgató elmondása szerint az önkormányzatok csak egyedi és eseti támogatást nyújtanak, például Salgótarján 30 millió forintot ad évek óta buszfelújításra, -pótlásra. A 8,94 milliárd forint idei költségvetésű város csaknem 400 milliós forráshiánnyal számol, és közlekedési számlája növelését "nehezen élné meg" - fogalmazott Telek László, Salgótarján közgazdaságiiroda-vezetője a HVG-nek.