Újrázhat a fővárosban a Siemens: noha a német cég Budapestnek még nem szállított, más városokban pedig idén tavasszal becsődölt a Combinókkal - műszaki problémák miatt márciusban több európai nagyvárosból vissza kellett hívnia a járműveket -, a Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtökön mégis elfogadta egy másik, a pályázatban és a szerződésben megjelölt típussal köszönő viszonyban sem lévő modell szállítására tett ajánlatát. A történteket Deák András, a közgyűlés Fidesz-MKDSZ-es képviselője röviden úgy jellemezte: "a város vezetői sutyiban, a testület háta mögött állapodtak meg" a szerződés felbontása helyett annak kétes értékű módosításáról. A Siemens által vállaltak ugyanis szerinte semmiben sem teljesültek: a cég nemcsak más típust szállít, mint amire kötelezettséget vállalt, de a határidőt sem tudja tartani, és az is kérdéses, hogy az új járgányokra milyen referenciákat tud felmutatni.
Az ügy azért is kínos a Városháza számára, mivel a Siemens éppen a Combinók kiválónak ítélt műszaki tulajdonságaival nyerte meg a 40 darab nagykörúti villamos szállítására kiírt tendert 2003 tavaszán: árajánlata ugyanis hozzávetőleg 2 milliárd forinttal volt drágább a francia Alstoménál és a kanadai Bombardierénél (HVG, 2003. március 8.). Ám alig egy évvel a szerződés aláírását követően valóban teljesen más konstrukciót ajánlott a fővárosnak. A könnyű, alumíniumszerkezetű kocsi helyett rozsdamentes acélból készül a kasztni, így a jármű 57 tonna helyett immár 62 tonnát nyom, kilenc helyett hat elemből áll a szerelvény, az ajtók szélesebbek, s egyenletesebben helyezkednek el. A külföldön 2000-ben, illetve 2001-ben forgalomba állított Combinóknál ugyanis fél éve komoly konstrukciós hibák mutatkoztak: az alumíniumvázban, valamint a kocsiszekrényeket összekötő "ízületeknél" 120-200 ezer kilométer lefutása után úgynevezett fáradásos repedések, törések fordultak elő. A bajok először a svájci Baselben kezdődtek - ott az is előfordult, hogy kiesett az ablak -, majd idén év elején sorozatban jelezték a meghibásodásokat más nagyvárosokban is, például Düsseldorfban és Augsburgban. Így a Siemens március 16-án kénytelen volt felkérni az összes, Combinót üzemeltető várost, hogy több száz, addig 120 ezer kilométert futott járművet vonjon ki a forgalomból.
A villamosokat különlegesen könnyűvé tévő alumíniumvázas technológia, az Alugrip ugyanis nem vált be - derítették ki utólag a német mérnökök. Olyannyira, hogy a Siemens úgy döntött, eláll a további gyártástól. A fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Rt.-nek (BKV) ugyancsak márciusban írt levelében jelezte, a szállítási szerződést érvényesnek tekinti, de más technológiát kíván alkalmazni a budapesti villamosok esetében. Az ügy pikantériája, hogy az acélszerkezetű kocsikat a HVG értesülése szerint nem más, mint a tender harmadik helyezettje, a Bombardier szállítja majd. A Siemens "maradék" referenciája is a közös vállalkozáshoz fűződik: Münchenben, Nürnbergben, valamint Frankfurtban összesen 170 darab acélvázas Siemens villamos közlekedik, amelyekhez a kanadai cég adja a "dobozt".
A lehető legelőnyösebb alkut sikerült kötni a német multival a főváros számára kedvezőtlenül alakult helyzetben - értékelte a szerződésmódosítást a HVG-nek Atkári János szabaddemokrata főpolgármester-helyettes. Szerinte azt kellett mérlegelni, hogy ha a főváros felbontaná a szerződést és új pályázatot írna ki, több milliárd forintos többletköltséggel terhelné meg a büdzséjét, hiszen az infláció, valamint az iparágban bekövetkezett áremelkedések miatt csak a korábbinál magasabb árajánlatokra számíthatna. Az új eljárással ráadásul évekkel elhúzódna a nagykörúti villamosok cseréje, holott a 4-es és 6-os járatok már így is túlzsúfoltak: a napi 220 ezres utaslétszám a metró teljesítményének felel meg. Éppen azért döntött a főváros az alacsony padlós, egy légterű, a járdaszigetek hosszával megegyezően 54 méteres, összességében 350 utas szállítására alkalmas jármű beszerzése mellett, miután a régi Ganz villamosok befogadóképessége nem növelhető tovább.
"A Siemens-szerződés módosításához - az ellenzéki képviselők jogértelmezésével szemben - igenis joga volt a fővárosnak" - érvelt Atkári. A szerződés aláírásával ugyanis a közbeszerzési eljárás lezárult, a felek között létrejött polgárjogi szerződés pedig a polgári törvénykönyv hatálya alá esik, amely lehetővé teszi a változtatást. A főváros megbízásából a BKV egyébként sem Combinókat rendelt, a technológiát sem határozta meg a pályázatban, hanem a befogadóképességre, a jármű hosszára és a gazdaságos üzemeltetésre kért ajánlatot, aminek a Siemens most is megfelel - állítja Atkári.
Miután azonban a tender bírálati szempontjai alapján a Siemens az acélszerkezetű járművel nem nyert volna, első helyezésének utólagos megtartásához az árból kellett engednie: a korábbi, bruttó 149 millió euró helyett 136 millió euróért hozza majd a 40 átalakított járművet. Továbbá 10 millió euró kötbért fizet a cég a BKV Rt.-nek a késedelmes szállítás miatt. Az első villamosok ugyanis 2005 első negyedéve helyett csak 2006 elején - de még az országgyűlési választások előtt - érkeznek meg, míg az utolsót 2007-ben kapja meg a BKV. A 10 millió eurót Aba Botond, a BKV vezérigazgatója szerint Volvo buszok vásárlására fordítja majd a cég (lásd Volvo-opció című írásunkat).
Az árengedménybe a Siemens a HVG értesülése szerint egészen a végső határidőként megjelölt múlt szerdáig nem akart belemenni. A müncheni székhelyű cég ugyanis már így is óriási veszteséget könyvelhet el a befuccsolt Combinókkal: idén tavasszal egy közleményben elismerte, hogy a járművek javítására képzett 368 millió eurós céltartalék nem fedezi a költségeket. A főváros a tárgyalásokon jelezte, erre még rátehetnek egy lapáttal: egyértelművé tette a Siemens számára, ha nem tudnak megegyezni, a magyar piacon tradicionális kapcsolatokkal rendelkező német multi jó pár évre elbúcsúzhat a fővárosi megrendelésektől. Ha ugyanis pereskedni kényszerülnek, a cég nem indulhat sem a 2-es, sem a 4-es metró majdani járműbeszerzési tenderein.
MINK MÁRIA