Kifordítom, befordítom...

,,Jó" és "rossz" Bábolnára szedi szét a kormány döntése alapján a Bábolna Rt.-t a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV). A múlt heti kormánydöntés alapján megalapítandó Bábolna Élelmiszer-ipari Rt.-be kerülnek az eredményesen működő leányvállalatok, így a tavaly önmagában 1,4 milliárd forint nyereséget hozott Bábolna Takarmányipari Kft., a 130 milliós eredménnyel teljesített Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft., valamint a "pozitív nullával" zárt győri Pannon Baromfi Kft.-ben birtokolt 57,51 százalékos tulajdonrész, a 40 milliót hozó Esca Kft. kisebbségi részesedése, a nagyigmándi hűtőház, illetve a felszámolás alatt álló Hajdú-Bét Rt. debreceni feldolgozójának és törökszentmiklósi hűtőházának a bérleti joga. Vagyis újra összeállna a valamikor Burgert-birodalom, kiegészítve a Hajdú-Bét két üzemével (HVG, 2004. január 17.). Az ÁPV Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-je lesz a vevője az M1-es autópálya melletti - a HVG információja szerint jelzáloggal terhelt - földek hasznosítására alakított Bábolna Eurotransit Project Kft.-nek, illetve a helyi önkormányzattal közösen az idén gründolt Bábolna Gyógyfürdő Kft.-nek. Az együtt havi 300 millió forint veszteséget termelő kecskeméti és békéscsabai baromfi-feldolgozó üzemek a "régi" Bábolna Rt. tulajdonában maradnak, azokat a cég eszközként értékesíti, esetleg bérbe adja, vagy ha egyik hasznosításra sem lesz jelentkező, bezárja.

A szállítókkal szembeni tartozásokat az eszközeladásból és a privatizációból befolyó összegből fizetnék ki - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter a döntés utáni kormányszóvivői tájékoztatón. Az adósság 11 milliárd forintra rúg, amiből a HVG bábolnai értesülése szerint nagyjából 5 milliárd forintra a cég vevőkkel szembeni követelései jelentenek fedezetet. A vállalat a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek (MFB) további 14,9 milliárd forinttal adós, 2,9 milliárd tulajdonosi kölcsönnel pedig az ÁPV-nek lóg - ezek megtérüléséről sem a kormánytisztviselők, sem a menedzsment nem beszéltek. A rapid döntést éppen az MFB-hitel július végi lejárta indokolhatta, korábban ugyanis nyugodt szívvel halogatta a döntést a legutóbb egy évvel ezelőttre, majd 2004 negyedik negyedévére ígért privatizációs koncepcióról a kormány. Közben azonban a 12,9 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég saját tőkéje a 2002. végi 1,6 milliárd forintról a tavalyi mérlegzárásra 1,1 milliárd forint erejéig a negatív tartományba fordult, feltőkésítését pedig - a hivatalos indoklás szerint az uniós versenyszabályok miatt - nem vállalhatta a kabinet.

"A naposcsibe-előállítás 35, a takarmánypiac 32, illetve a baromfi-feldolgozás 10 százaléka az új Bábolna kezében lesz" - írta körül a múlt heti sajtótájékoztatóján Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke, hogy szerinte miért lehet vonzó egy befektetőnek a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. megvásárlása. A maga részéről azt tartaná ideálisnak, ha a hazai baromfipiaci szereplők közül kerülne ki a vevő, mert az iparág koncentrálódása - amit Velez néhány hónapja még a Bábolna vezérszerepével képzelt el - elengedhetetlen lenne. "Jelenleg csak úgy maradhat piacon egy baromfi-feldolgozó cég, ha hajlandó árveszteséget elkönyvelni" - jellemezte a cége bukását is okozó helyzetet.

A hitelterheitől megtisztított "új Bábolna" szeptember 1-jétől kezd működni, de a tavalyinál rosszabb körülmények között. A takarmányipar forgalma vélhetően jelentősen csökken, tekintve, hogy az állatállomány is - a sertésé 16, a baromfié 3 százalékkal - apadt az egy évvel ezelőttihez képest. Ráadásul eddig a kecskeméti és a békéscsabai gyárakba beszállító termelőket arra kötelezték, hogy bábolnai takarmányt vegyenek, amit a két baromfi-feldolgozó eladása vagy bezárása után nyilvánvalóan nem tehetnek meg. Csak abban bízhatnak, hogy az emelkedő sertésárak a baromfiét is maguk után húzzák. A debreceni üzem további sorsa ugyanakkor a Hajdú-Bét felszámolójának a kezében van, annak bérletére csak 2005. január 1-jéig van érvényes szerződése a Bábolna Rt.-nek. Arra sincs semmiféle garancia, hogy a kecskeméti és a békéscsabai baromfi-feldolgozó elkel, vagy bérbe veszik azokat. Ha ugyanis a Bábolna Rt. a maga piaci erejével - ami a Hajdú-Bét bukása után egyértelműen dominánssá vált a magyar piacon - nem tudta eredményesen működtetni ezeket az üzemeket, sok esélye másnak sincs erre. A cég menedzsmentje még a teljes bábolnai vertikum élén is azt hangoztatta, hogy ezzel a mérettel nincs sok esély az európai piacon, így legalábbis ellentmondásosnak tűnik a karcsúsított társaság sikerébe vetett hit.

"A Pick-sztorit kell folytatni" - vetette fel ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatóján Velez, ami jelzi, a cég menedzsmentje nagyobb pályán gondolkodik. Mint emlékezetes, a Bábolna Rt. még májusban jelentkezett azzal, hogy Bábolna Agrárholding Befektetési Rt. (BAB) néven céget gründol, amelybe a Pick Rt.-be beszállító sertéstartókat várta tulajdonostársakként, úgy, hogy maga csupán maximum 25 százalékot tartana meg részesedéséből, a BAB pedig vételi ajánlatot tenne az eladósorba került Pickre (HVG, 2004. május 22.). Közben a projektre 182-en jelentkeztek - köztük a szegedi önkormányzat -, mintegy 1 milliárd forintnyi saját tőkéjű céggé erősítve a BAB-ot. Csakhogy a Pick megvételéhez szükség volna 14-15 milliárd forint államilag garantált MFB-hitelre, ám arról egyelőre nem született kormánydöntés. A bábolnai menedzsment már korábban is érzékeltette: nyerő megoldásnak tartaná, ha a Pickkel megerősített BAB szerezné meg a Bábolna - azaz most már a Bábolna Élelmiszer-ipari - Rt.-t. Utóbbit nyilván szintén további, legalább 15 milliárd forintos államilag garantált hitelből tehetné meg, amivel méltó örököse lenne a rendszeres állami segítségnyújtás miatt sokat támadott Bábolna Rt.-nek. Kormánykörökben - a HVG információi szerint - "van fogadókészség" erre a megoldásra.

Az állami agráróriás privatizációja közvetve a tartósan állami kézben maradó, a Bábolna Rt.-ről még az Orbán-kormány idején leválasztott, évi 300-400 millió forint veszteséggel működő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. gazdálkodását is befolyásolhatja. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezében lévő társaság látja el energiával a Bábolna Rt. is, mintegy évi 900 millió forint értékben. A privatizációról szóló, egyébként minden gazdaságossági számítást nélkülöző előterjesztés a tranzakció ezen aspektusára nem tér ki. Így nem tudható, mire számít a tulajdonos: vajon az "új Bábolna" gazdája is tőle vásárolna-e energiát, s ha igen, milyen áron?

A legnagyobb talány mégis az a bábolnai privatizáció körül, hogy miként készülhetett nyereségre alapozó üzleti terv erre az évre. A tavalyi 5 milliárd forintos eredményjavulás után - amivel 2,7 milliárd forintra sikerült leszorítani a veszteséget - 2004-ben már 70-100 millió forintos nyereséggel számoltak Bábolnán. Ehhez képest a HVG információi szerint idén havi 600-800 millió forint a veszteség, aminek a zöme fix tétel: egyebek mellett a kamatok, illetve az állati hulladékok megsemmisítésének havi 60 millió forintos költsége. Ezek ismeretében meglehetősen soványnak tűnik a tetemes idei veszteségek magyarázataként annyi, hogy a tervezés idején még 4,1 euróért értékesíthető pulykamell ára 2,7-3,1 euróra ment le.

Ha az MFB-s adósság eltüntetésére talál is valamilyen nagyobb visszhang nélküli módszert a kormány, a munkahelyek várható megszűnése miatt a Bábolna-ügy még visszahullhat rá. Maga a cég azzal kalkulál, hogy a legrosszabb forgatókönyv - a két feldolgozó bezárása - esetén Békéscsabán 1200, Kecskeméten 850, Bábolnán pedig 500 ember munkahelye szűnne meg. Az alföldi vágóhidak leállása ugyanakkor több ezer, baromfihizlalásra berendezkedett beszállító csődjét is jelentené.