Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az amerikai fellebbviteli bíróság pénteken elutasította az amerikai kormányzat keresetét, amelyben 280 milliárd dollárt követeltek a dohányipartól, amelyet azzal vádolnak, hogy kartellbe tömörülve csalárd módon eltitkolja a cigaretta jelentette veszélyeket.
A kormányzat a dohányzás okozta betegségek kezelésével kapcsolatos közkiadásokat kívánja behajtani a dohányiparon, a bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a keresetre nem alkalmazhatóak a csalásra vonatkozó szövetségi törvények.
Az amerikai kormányzat 1999-ben perelte be a legnagyobb dohánygyárakat azzal a váddal, hogy csalárd módon eltitkolják a dohányzás jelentette veszélyeket, kiskorúak számára is forgalmazva a termékeiket. Az érintett cégek a Philip Morris USA, a RJ Reynolds Tobacco, a Loews Corp,s Lorillard Tobacco, a British American Tobacco tulajdonában lévő Brown and Williamson és Vector konszernhez tartozó Liggett volt.
A kormány az 1960-as években kidolgozott, a szervezett bűnözés elleni harcra vonatkozó egyik törvényre hivatkozva azt akarta elérni, hogy a dohánygyárak fizessék vissza azoknak az általa illegálisnak minősített jövedelmeknek a kamatokkal megnövelt összegét, amelyekre 1971 és 2001 között tettek szert a kiskorúak részére eladott dohánytermékek révén.
David Sentelle bíró a feljebbviteli bíróság nevében elutasította a kormányzat keresetét, arra hivatkozva, hogy hasonló ügyekben nem szokásos ilyen szankciók alkalmazása. A fellebbviteli bíróság egy másik tagja egyet nem értését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, úgy ítélte meg ugyanis, hogy a kiskorúak részére történt dohányértékesítésből származó bevételeket a tőzsdei bennfentességgel szerzett illegális jövedelmekkel egyformán kellene minősíteni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég ígért.
Bár nem minősül hivatalos vizsgálatnak a bankkal kapcsolatos hatósági érdeklődés, a folyamat akár komoly következményekkel is járhat.