Ez a látszólagos érzéketlenség arra vezethető vissza, hogy a deviza piacon a nemzetközi események hatása érvényesült, az állampapír piacon az új MT tagok nyilatkozatai teremtettek optimista hangulatot, míg a részvények áremelkedését a közeli gyorsjelentési szezon idézte elő.

Járai Zsigmond nyilatkozatai, a jegybanki függetlenség kérdésének napirenden tartása, illetve az új tagok kinevezésével szembe helyezkedő álláspontja nem értékelhető közgazdasági megközelítésben, politikai szempontok szerinti vizsgálata pedig nem feladatunk. Az mindenesetre megállapítható, hogy a már-már krónikussá váló politikai csatározások a monetáris és a pénzügyi vezetés között csak árthat a hazai gazdaságnak. Ha csak arra gondolunk, hogy ezek a folyamatos viták lassan súlytalanná teszik az MNB-t és a PM-et is a piaci szereplők szemében.

De nézzük a gazdaság valós teljesítményéről szóló adatokat!
- A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) januári felmérése szerint a Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított értéke 48,1 pontra csökkent 2004. decemberi felülvizsgált gyorsuló ütemű növekedés (52,9) után.

- A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2004 decemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,5%-kal nőtt, míg munkanaphatástól megtisztítva 1,4%-kal csökkent.

Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a gazdasági növekedés üteme valamelyest mérséklődik, de még mindig jelentősen meghaladja az EU átlagát és az új csatlakozók között sem kell szégyenkeznünk. Mindezek ellenére kisebb csalódást keltettek az elemzők körében, mivel várakozásaiktól jelentősen elmaradó számok láttak napvilágot. Hogy mégsem lett komolyabb negatív következménye a friss adatoknak, az annak köszönhető, hogy a FED ismételt kamatemelése (25 bázispontos emeléssel az alapkamat mértéke 2,5 százalékra változott) és az EKB változatlan kamatszintje újabb lökést adott a dollár erősödésének az euróval szemben. Ráadásul mindkét jegybank megerősítette azt, hogy a piaci folyamatok a fokozatos amerikai kamatemelés és az európai változatlan kamatszint mellett alakulnak a jövőben is.

A korábbi időszakban – amikor a dollár szintén erősödött az euróval szemben – már láthattuk, hogy a zöldhasú szárnyalása a Közép-Kelet Európában a helyi fizetőeszközök erősödését vonja maga után. Ez annak köszönhető, hogy a tengeren túli befektetők Európai befektetéseiket térségünk magasabb megtérüléssel kecsegtető piacaira csoportosítják, ezzel védekezve a gyengülő euró eredményességükre gyakorolt negatív hatását.

Ez a friss tőkebeáramlás az egész régióban megfigyelhető, hiszen a szlovák jegybank interveniálni kényszerült, a cseh jegybank pedig kamatcsökkentést fontolgat a saját fizetőeszközeik további felértékelődésének megakadályozására, miközben a zloty jegyzése történelmi csúcsra emelkedett az euróval szemben.

Természetesen vannak különbségek az egyes országok piacai közt, hiszen a régió többi országa szabad árfolyamrendszert követ, míg hazánk a devizaközéptől számított +-15 százalékos intervenciós sávot tart fenn. Ennek köszönhető, hogy a térség más fizetőeszközei a forintnál is komolyabb mértékben erősödtek az elmúlt időszakban.

Látható, hogy a zloty esetében az utóbbi időszakban egy ellentétes mozgás indult meg. A forint és a cseh, valamint szlovák korona is veszített értékéből a lengyel devizával szemben. Ez annak köszönhető, hogy a magyar kötvényeket az utóbbi időben semlegesen súlyozzák a befektetők, a szlovák és a cseh állampapír piac pedig meglehetősen kicsi, ezért a lengyel papírok felülsúlyozásra kerültek a térségi befektetéseken belül.

A két ábra alapján egyértelmű összefüggés mutatható ki a dollár és a forint erősödése között. Ebből nem következik az, hogy a devizapiacon hosszú forint pozíciókat kell vállalnia a befektetőknek, hiszen a további forinterősödés nem lehet akkora mértékű, mint amennyivel csökkenhet a jegyzés egy esetleges korrekcióban.

Az előzőekben említett okok miatt az állampapír piaci kereslet is növekedett, a héten tartott állampapír aukción 3,8-szeres lefedettség alakult ki, láthatóan likviditásbőség van a piacon.

A beáramló friss pénz tovább erősítette a forintot és ezúttal a hozamgörbe párhuzamos eltolódását idézte elő. Korábban a hozamgörbe a vízszintes irányba történő mozgása megállt, a teljes hozamgörbe hasonló mértékű hozamcsökkenést mutatott.

A továbbiakra nézve azt ajánlhatjuk, hogy továbbra is célszerű az eddigiekben is ajánlott viszonylag rövid lejáratú (0-1 év) kötvény portfóliót fenntartani, mivel az elemzők egyre inkább megosztottak a kamatpolitika jövőbeni alakulása tekintetében. A DZ Bank elemzése szerint lassul a kamatvágás üteme, más elemzők viszont éppen a gyorsabb ütemet tartják elképzelhetőnek. Ebből véleményünk szerint az szűrhető le, hogy a kockázat emelkedik, hiszen a piaci szereplők megosztottak a monetáris hatóság jövőbeni politikájának kérdésében.

Az állampapír piacra vonatkozó ajánlásunk tehát; 0-1 év lejáratok: tartás, 1 év feletti lejáratok: kivárás.

A BÉT-en ismét jó hetet zárhattak a long pozíciókat tartó befektetők, hiszen ismét szárnyaltak az árak. Ezúttal már a másod- harmad vonalbeli részvények is jelentős emelkedést mutattak. Ennek oka, hogy az optimista várakozások az eredmények tekintetében tarthatónak tűnnek, de nem kizárt, hogy a jó eredmények ellenére profit realizálás kezdődik a február 15-ig tartó gyorsjelentési időszak végéig.

A MOL esetében is optimista a piac, hiszen péntekre már 13.000 forint felett forgott a parketten, annak ellenére, hogy a Yukos-szal kapcsolatos követelések és a végkielégítések törvényi szintre csökkentése összesen 35 MrdFt. tartalékképzésre kötelezi a hazai olajtársaságot. Elemzői vélemények szerint a 2005-ös célár 15.000-16.000 forint között lehet.

Az Otp piacán ma azt látjuk, hogy a 6.000 forint egy komoly ellenállássá kezd válni, ezért ma nem javasoljuk vételét. A Matáv – meglepetésre – ismét jól teljesített, ami annak köszönhető, hogy – a közszolgáltató cégekhez hasonlóan – a csökkenő kamatkörnyezetben a stabil osztalékot fizet, így hosszú távon biztonságos és megfelelő megtérülést jelentő befektetési célpontnak tűnik.

A Richter – szokás szerint – elsőként közölte 2004. negyedik negyedéves – ezzel teljes 2004-es – adatait. Az egyszeri tételekkel együtt kimagasló eredmény kellemes meglepetést jelent, ennek ellenére az első piaci reakció az eladás volt sok befektető részéről. Amint az várható volt, az orosz és a régióbeli piaci értékesítés jelentősen bővült, ugyanakkor a USA piacain történő értékesítés jelentős csökkenést mutatott. A szektortárs Egis azonban továbbra is jelentős emelkedést mutat, hiszen itt a 2004-es évhez mérten jobb eredményt vár a piac.

A ÉT egésze továbbra sem mutatja komolyabb korrekció jeleit, nem jelezhető előre az sem, hogy mikor következhet egy lassabb növekedést hozó periódus. Technikai szinteket vizsgálva azt látjuk, hogy 15.600 pont meghaladása kitörést jelent, egészen 16.500 pontig emelve az index értékét.

Természetesen azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a relatív alulértékeltség Európa fejlett régióihoz viszonyítva mára már megszűnt, így az árak további emelkedése csak az Európait meghaladó növekedéssel magyarázható.

A jelentési szezon éppen ezt a helyzetet oldhatja meg. Kiderülhetnek a számokból, hogy tényleg szignifikáns – és hosszan fennálló – növekedési előny árazható, vagy ma már itt sem mutatkozik jelentősebb eltérés.
Ajánlásunk tehát – a jelentési szezonra való tekintettel – általánosságban kivárás, de a MOL esetében óvatos vétel is ajánlható.

Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: tartás,

- 1 év felett: kivárás

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

- tartás: BÉT részvények

- vétel: MOL

Befektetési alapok:

ingatlan alapok