A kamatcsökkentés keddtől hatályos. A testület közleményében leszögezi, hogy a kedvezőbb inflációs kilátásokat és az alappályát övező közvetett kockázatok növekedését is figyelembe véve döntött a kamatcsökkentésről.

A Monetáris Tanács az idén korábban négyszer mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,5 százalékról 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 9,0 százalékról 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, áprilisban 25 bázisponttal 7,75 százalékról 7,5 százalékra.

Az MNB az inflációs prognózisát is csökkentette 2005 egészére vonatkozóan, a korábbi 3,4 százalékos infláció helyett 3,3 százalékos inflációt vár. Az év végére 3,3 százalékos inflációt valószínűsítenek a jegybanknál, korábban a 12 havi visszatekintő pénzromlást 3,6 százalékos inflációra várták. A jegybank 2006 decemberére 3,2 százalékos inflációt valószínűsít, míg jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt prognosztizál.

"Az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A tartós hatásokon túlmenően a dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült a verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán" - írta a jegybank közleményében.

A tanács szerint a dezinfláció folytatódása és az alacsony inflációs környezet megszilárdulása várható az elkövetkező másfél évben. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005-2006-ban nem várható inflációs nyomás.

A belföldi felhasználás növekedési üteme – a jövő évre várt enyhe gyorsulás ellenére is – mindkét évben elmarad a GDP bővülésétől, szemben a korábbi évek rendkívül élénk belső keresletével - teszi hozzá az MNB.  

A kamatdöntés meghozatalakor a Monetáris Tanács több olyan, elsősorban közvetett kockázati tényezőt is mérlegelt, melyek a monetáris politika számára releváns időtávon – a kedvező inflációs kilátások ellenére is – módosíthatják az alacsony inflációs környezet megszilárdulását.

Egyrészt még nem látható teljes bizonyossággal, hogy az – árazási és bérezési döntések szempontjából fontos – inflációs várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodtak-e az alacsony inflációs környezethez. A tartósan alacsony inflációs gazdasági környezet szempontjából elengedhetetlen, hogy a bérek alakulása tartósan összhangban álljon az infláció várt mérséklődésével.

Másrészt, a magyar gazdaság egyensúlytalansága és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése miatt jelentkező közvetett inflációs kockázatok továbbra is jelentősek. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon a kockázati megítélésben: érezhetően megnövekedett a bizonytalanság.

A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak. Ezzel szemben az olajárak mérséklődése és a külső kereslet vártnál nagyobb gyengülése az erősebb dezinfláció irányába hathat.

A magyar gazdaság megítélésének fontos szempontja a külső egyensúlyi helyzet alakulása. A külső finanszírozási igény 2005-ben várhatóan csökkenni fog a háztartások nettó megtakarításának növekedése miatt. A jövő évre a finanszírozási igény akkor mérséklődhet tovább, ha megvalósul a konvergenciaprogramban ígért államháztartási hiánycsökkentés - írja a jegybank.