Az eladósodottság aránya különösen a lakosság szabad rendelkezésű jövedelméhez képest kifejezetten magas, a növekvő kockázatokra utal emellett a BAR listán (BAR: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) szereplő lakossági adósok rohamosan növekvő száma is. A lakossági hitelekkel kapcsolatos kockázatok mértéke ezzel együtt a felügyelet szerint nem ad okot nagyobb aggodalomra.

A 2004 végén 1900 milliárd forintos állományukkal a lakossági bankhitelek közel 70 százalékát kitevő lakáshitelek kockázata nemzetközi mércével is alacsonynak tekinthető - derül ki a jelentésből. Ennek oka, hogy e hitelek négyötöde állami támogatást élvez és kamatuk maximált. A lakáshitelek kockázatát a felügyelet szerint mérsékli, hogy az ingatlanpiacokon belátható időtávon nem fenyeget érdemi árcsökkenés.

Egyre nagyobb kockázatot vállalnak ugyanakkor a gépjármű-finanszírozók, amelyek a kereslet visszaesését különböző vevőcsalogató módszerekkel ("no casco", tíz évnél hosszabb futamidő, nulla százalékos teljes hiteldíjmutató) próbálták ellensúlyozni. Az elmúlt hónapokban gyorsan nőtt a nem vagy késedelmesen fizetők száma, a gépjárműhitelek minősége romlott. A felügyelet szerint elképzelhető, hogy a piaci lehetőségek várható további szűkülése 2005-ben már erőteljesen befolyásolja az érintett cégek jövedelmezőségét, az ügyfélportfolió minőségét.

Az utóbbi időben rohamosan terjedő, tipikusan pénzügyi vállalkozások által nyújtott gyorskölcsönök az ügyfelek szempontjából fokozottan kockázatosak. Ezekkel a viszonylag kis összegű, nagyon magas kamatozású, rövid futamidejű kölcsönökkel általában megélhetésüket finanszírozzák az adósok. Mivel a hitelfelvevők nem minden esetben számolnak a gyors forráshoz jutás későbbi terheivel, könnyen adósságcsapdába kerülnek.

Az unit linked (befektetési egységekhez kötött) életbiztosítások piacán az elmúlt évben kiéleződött a verseny, a termékek egyre bonyolultabbá válnak, ami az ügyfelek számára nagyobb - vagy fel nem ismert - kockázatot jelent, a transzparencia ugyanis ezzel együtt nem erősödött. Néhány biztosítónál a szerződési feltételek keretjelleggel sem tartalmazzák az ügyfél által választható eszközalapok befektetési portfolióját - állapítja meg a jelentés.

A nyugdíjpénztárak esetében a működési és vagyonkezelési költségek alakulása a hosszú távú hozamokat is befolyásolja, ezek esetében egyébként a felügyelet szerint nem is elsősorban a költségek szintje, hanem azok eltérései hordoznak kockázatot.

A vállalkozói piac kockázatait elemezve a felügyelet úgy tartja, a lakásépítési vállalkozásokat finanszírozó vállalkozói hitelek az építési piacon kialakult túlkínálat miatt a lakáshiteleknél magasabb szintű és növekvő kockázatot rejtenek a finanszírozók számára.

A devizahitelek visszafizetési terhe - a hazai átlagos törlesztési összegek ismeretében - csak jelentősebb árfolyam- és kamatváltozások mellett nő meg jelentősen. Ennek ellenére a PSZÁF - a lakosság szabad rendelkezésű jövedelmének korlátozottsága miatt - számol az ehhez kapcsolódó kockázattal.

Az intézményi kockázatokat elemezve a felügyelet felhívja a figyelmet a növekvő hitel/betét arányra. Az ezzel kapcsolatos kockázatot azonban mérsékli, hogy a külföldi források zöme nem betét, hanem zömmel az anyabankoktól származó éven túli hitel. Ezzel kapcsolatban a PSZÁF megjegyzi: a bankoknak kifejezetten megéri külföldről olcsó forrásokat felvenni, egyebek között ezért mérséklik gyorsabban a betétek kamatszintjét, mint a hitelekét.

A felügyelet szerint számos tényező utal arra, hogy az idén alacsonyabb lesz a pénzintézetek jövedelmezősége, mint az előző években volt. A felügyelet várakozásai szerint a hitelintézeteknél mérséklődni fog a hitelexpanzió, szűkülni fog a kamatrés, a biztosítóknál pedig a gépjármű- és a lakáskereslet visszaesése mérsékelheti a díjbevételek növekedését. A jelentés szerint előfordulhat, hogy a jövedelmezőség esetleges csökkenését a pénzintézetek a magasabb kockázatú tranzakciók fokozottabb - esetenként túlzott - vállalásával ellensúlyozzák.

A 2004 végén működő 20 pénzügyi csoporton belül összesen 231 szervezet (hitelintézet, biztosító, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alap, nyugdíj-, illetve egészségpénztár) működött. Mivel ez a húsz csoport tavaly már a pénzügyi szektor által közvetített tőkék 84,5 százalékát reprezentálta, a csoportok, illetve a csoporton belüli kockázatok kezelésének rendszerszintű jelentősége van - állapítja meg a jelentés.