Az Egyesült Államok továbbra is vezet a háztartások aktuális anyagi helyzetének tekintetében, hiszen a válaszadóknak 40 százaléka rendelkezik saját bevallása szerint 50 ezer dollárnál nagyobb vagyonnal. Európa gazdagabb, nyugati felében ennél mérsékeltebb – mintegy 13 százalék – az 50 ezer eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező családok aránya. Hazánkban a közép-európai 2 százalékos átlagnál 1 százalékkal magasabb az e térség számára mérceként megjelölt 25 ezer eurót meghaladó vagyonnal rendelkezők aránya. Ez a magyarországi arány legutóbbi felmérés eredményéhez képest csökkent.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal által készített, a magánszemélyek vagyoni helyzetét elemző tanulmány azt vizsgálja, hogyan fektetne be egy-egy magánember 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurót) és, hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során, 2005 őszén összességében 16 országban – 13 európai országban, továbbá az Egyesült Államokban, Oroszországban, és az Európa Unióba igyekvő Törökországban – folytak megkérdezések.

A meglévő befektetések tekintetében az európaiak többsége továbbra is a kevésbé kockázatos befektetési formák mellett tette le voksát. A megtakarítási kedve viszont továbbra is Nyugat-Európának a legnagyobb, hiszen ebben a régióban a legalacsonyabb – 33 százalék – a befektetést nem eszközlők aránya. A nyugat-európai magánbefektetők változatlanul óvatosnak bizonyultak: 32 százalékuk fektette pénzét kockázatmentes rövid lejáratú betétekbe – tavasszal arányuk elérte a 37 százalékot –, és 10 százalékuk életbiztosításba.

Az Egyesült Államokban mintegy öt százalékkal nőtt a valamilyen befektetést eszközlők aránya. Az egyes befektetési formák közül továbbra is a részvényalapokat és részvényeket részesítik előnyben. A közép- és kelet-európai térségben mintegy stagnál – 68 százalékos – azoknak az aránya, akik megtakarításaikat nem bízzák valamely befektetési megoldásokat kínáló intézményre. A közép-európai befektetők többsége, 17 százaléka itt is rövid lejáratú betétekbe invesztált.

Magyarországon a helyzet némiképp romlott a tavaszi felmérés óta, hiszen a befektetést nem eszközlők aránya 72 százalékról 78 százalékra emelkedett. A lakosság másik 22 százaléka legnagyobb arányban rövid lejáratú betétekbe fektette megtakarításait (10 százalék), 4 százalék az életbiztosításba invesztálók aránya, 2-2 százalék fektetett részvényekbe, illetve kötvényekbe, 1 százalék valamely nyugdíjalapba, további 3 százalék pedig egyéb befektetési eszközt vett igénybe.

A legkedveltebb, kívánt befektetési formák nem sokban mások, mint amit a gyakorlat is mutat. Az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül továbbra is mintegy három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat). Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 12 százalékot tesz ki. Itt változatlanul a biztonságos, rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a válaszadók.

Közép- és Kelet-Európában a tőzsdei értékpapírokat elméletileg előnyben részesítők aránya 1 százalékkal meghaladja a nyugat-európait. A kötvények kedveltsége 2 százalékkal ugyan csökkent ebben a régióban, ám némiképp még így is magasabb a többi vizsgált régióhoz képest.

A megtakarításokra vonatkozó várakozásokról elmondható, hogy a többség mindhárom régióban az elmúlt 6 hónapra jellemző megtakarításainak összegét kívánja fenntartani. Az Egyesült Államok háztartásai bizonyultak most is a legbizakodóbbnak: itt ugyanis a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamivel többet (23 százalék), illetve sokkal többet fognak megtakarítani (12 százalék), mint az előző 6 hónapban.