Kiugróan gyors növekedést produkált áprilisban az ipar az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami - a megelőző négy hónap stagnálásközeli adatai után - az elemzőket is meglepte. Az ágazatnak a szűkös belső kereslettel és a lanyha nyugat-európai konjunktúrával is meg kell küzdenie.

Hosszúra sikeredett téli álmából áprilisra felriadt a magyar ipar, amelynek termelése az első negyedév összességében 1,7 százalékos növekedése után hirtelen 8,8 százalékkal ugrott meg (az adatok az előző év azonos időszakához viszonyítva értendők). Ez az idei évre a tavalyi, átlagosan 8,3 százalékos bővülésnél mindenképpen lassabb növekedéssel kalkuláló gazdasági elemzőket is meglepte, akik azt latolgathatják, vajon a szeszélyes április csupán kivételt jelent-e, vagy megtörik a múlt év közepétől jellemző lassú növekedési trend. Hiszen egy hónappal korábban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még olyan alacsony, mindössze 1,4 százalékos termelésbővülésről számolt be, ami 2001 júliusa óta nem fordult elő.

Az ipari termelés váratlan javulása (lásd grafikonunkat) főleg az export húzó hatásának tulajdonítható - legalábbis ezt támasztja alá a KSH-nak a külkereskedelem áprilisi alakulásáról közölt első becslése. Euróban kifejezve az első negyedévi 10 százalékról áprilisra 16,5 százalékra szökött a kivitel növekedési üteme, miközben a behozatal csak minimális mértékben, 0,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva (az első három hónapban 8,1 százalékos importnövekedést regisztrált a statisztika). A kivitel és a behozatal közötti olló e kedvező nyílása azonban szintén óvatosan kezelendő. Az import áprilisi stagnálásában ugyanis nagyon erős a bázishatás: a tavalyi EU-csatlakozást megelőző hónapban a céges "nagybevásárlások" következtében a behozatal csaknem 20 százalékkal lódult meg.

"Valószínűleg kiugró értéket mutatnak az áprilisi külkereskedelmi adatok, és nem ez lesz a jellemző az év további hónapjaira - mondta a HVG-nek Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. - A magyar export erős koncentrációja miatt egy-egy cég nagyobb szállítmányának adott időre történő elkönyvelése eleve kilengéseket okozhat." Az egyszeri tényezők lehetőségét erősíti, hogy a kis- számú termelő által előállított híradástechnikai termékcsoport például a teljes magyar export 20 százalékát adja, ezen belül csupán a mobiltelefonok részesedése eléri a 10 százalékot. Összességében a külkereskedelmi mérleg hiánya áprilisban 555 millió euróval, az első négy hónapban pedig 700 millióval volt kisebb, mint 2004-ben. A deficit a Pénzügykutató prognózisa szerint 2005-ben a tavalyi, 3,8 milliárd eurónál valamelyest kisebb lesz, az export két számjegyű és az import 9 százalék körüli emelkedése mellett.

"Az ipari termelés növekedési üteme az idei év első hónapjaiban elérte a gödör alját, a lényegesen jobb áprilisi adatból azonban még nem lehet tendenciaváltásra következtetni" - vélekedik Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa is, aki az év egészében 5 százalék körüli növekedésre számít. Szerinte az ipari kibocsátás, az export és a beruházások várható alakulásának fontos tényezője lehet, hogy a számítástechnikai és távközlési ágazat újabb korszakváltás határára ért, az átmeneti hullámvölgy után nagy robbanás előtt áll. A széles sávú technológia küszöbönálló betörését ugyanis kényszerű erőgyűjtés előzi meg, mivel a mobiltársaságok valószínűleg erejük felett kiköltekeztek a harmadik generációs koncessziók megszerzése érdekében.

Kulcskérdés, hogy az export képes lesz-e tartósan betölteni a növekedés motorjának szerepét, amikor a kivitel alakulása, valamint a beruházások döntően a legnagyobb, külföldi tulajdonú vállalatokhoz kötődnek. "Emiatt az ország különösen kiszolgáltatott a nemzetközi működőtőke-áramlás fordulatainak" - vetette fel a HVG-nek Pellényi Gábor, az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központjának munkatársa. Arra az ellenvetésre, hogy a KSH adatai szerint a 49 főnél kisebb létszámmal működő vállalkozások 2004-ben 42 százalékkal növelték exportjukat, Pellényi azzal válaszolt, legalább az idei évet ki kell még várni ahhoz, hogy kiderüljön, vajon ebben az EU-csatlakozás egyszeri hatása mutatkozik-e meg, vagy tartós folyamatok rejlenek mögötte. Egyébként a kis- és középvállalkozások ezzel együtt is csupán a kivitel alig 4 százalékát adták tavaly.

Nehéznek ígérkezik ez az év a vállalatok számára azért is, mert a belső keresletet fékezi a 2002-2003-as éveknél szerényebb bérkiáramlás és a meglódult munkanélküliség, választási költségvetésre pedig az államháztartási hiány folyamatos csökkentési kényszere miatt reálisan nem számíthatnak. Az exportkereslet pedig még zsugorodhat is. Az első negyedévben az eurózóna mindössze 1,3 százalékos növekedést produkált, és tovább lassulhat, ha gyengül az euró a dollárhoz képest, mert az árfolyamváltozás az olaj- és nyersanyagárak meglódulásával járhat, ami szintén gazdaságfékező hatású - foglalta össze a bizonytalanságokat Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A márciusig hozzáférhető, részletes hazai adatok szintén óvatosságra intenek, mert 2002 óta nem fordult elő, hogy az ipari rendelésállomány három egymást követő hónapban is elmaradt az egy évvel korábbitól - januártól márciusig pedig ez történt. Ráadásul az exportrendelések húztak erősen lefelé, amelyek márciusra feltehetően elérték a mélypontot, amikor 7,6 százalékkal süllyedtek az egy évvel azelőtti szint alá - miközben a belföldi rendelésállomány a tavalyi szinten stagnált.

Az ipari bérek 6,6 százalékkal emelkedtek az év első három hónapjában, ami a 3,6 százalékos inflációhoz viszonyítva - a tavalyi kitérő, azaz stagnálás után - ismét számottevő reálkereset-növekedést jelent. Magyarország bérköltségalapú versenyképessége regionális összehasonlításban ennek ellenére nem romlott, állítják a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM), mert a visegrádi országok között az euróban számolt fajlagos bérköltség itt emelkedett a legkevésbé. Az áralapú versenyképességet tekintve pedig a GKM úgy számol, hogy az első negyedévben a magyar termékek pozíciója alapvetően változatlan maradt. Az EU-25-ök átlagos belföldi értékesítési árindexe ugyanis 5 százalékkal nőtt, a forint ugyanakkor, 2004 első negyedévéhez viszonyítva 6 százalékkal erősödött, a magyar exportárak pedig 0,7 százalékkal csökkentek - ami összességében nagyjából semleges hatásúnak számít. Április óta - ha nem is egyenletesen - gyengül a forint, ami kedvezően hat a magyar export árversenyképességére; bár ez a valutapiaci bizonytalanságok közepette csak rövid távra kalkulálható impulzus.

Változóban van a tőkeimport-szerkezet is. Perspektivikusan akár a hagyományos feldolgozóipar nemzetgazdasági súlyát is mérsékelheti - ugyanakkor a modernizációt segítheti - az a tendencia, hogy az utóbbi hónapokban a nagy nemzetközi cégek nem termelő beruházásokat, hanem kutató-fejlesztő és más regionális központokat hoztak-hoznak Magyarországra. Május elején a pécsi termelését folyamatosan bővítő szerződéses gyártó - tehát világmárkák termékeinek összeszerelését vagy akár kifejlesztését is vállaló - Elcoteq jelentette be, hogy a finnországi Espóból Budapestre helyezi át európai központját, s a továbbiakban onnan irányítja a pénzügyi, értékesítési munkát és a kutatás-fejlesztést. Néhány nagy informatikai cég - mint a német SAP és az indiai Tata - Magyarországra telepítette szoftverfejlesztő, az amerikai Cisco Systems pedig a Getronicsszal közösen működtetett technológiai támogató központját. A SAP a hazai felsőoktatási intézményekkel is tárgyalásokba kezdett, hogy segítse a szakember-utánpótlás kinevelését. Mások, mint az Audi vagy több nagy gyógyszergyár, köztük a Sanofi-Aventis, kutató- és fejlesztőbázisokat hoztak létre - az előbbi ugyanakkor a termelését is bővíti. A múlt héten jelentették be, hogy a magyarországi Audi Hungária Motor Kft. csaknem 40 millió eurós beruházással új szerszámkészítő gyáregységet épít Győrben.

"A termékekben megtestesülő nagyobb tudástartalom azonban nem csupán az élőmunkából származik, hanem legalább annyira a technológiából fakad" - hangsúlyozta Némethné Pál Katalin. Erre példa a japán Bridgestone 200 millió eurós beruházási költséggel Tatabánya közelébe felépítendő, automatizált gumiabroncsgyára, amely teljes felfutása után kevesebb mint kétszáz fővel naponta 8 ezer autógumit állít elő. Az ügy pikantériája, hogy a Bridgestone döntésének bejelentése előtt néhány nappal közölte a rivális dél-koreai Hankook, hogy nem Magyarországon, hanem kőhajításnyira, a szlovákiai Léván épít 500 millió euróért egy - nyilván még elképesztőbb kapacitású - gyárat. A Hankook a magyar kormánynál is ajánlkozott, végül mégis Szlovákiát választotta. "A dél-koreai abroncsgyárért folyó versenyből azért szálltam ki, mert egyetlen munkahely teremtése 15 millió forintba került volna" - kommentálta a hírt a minap egy sajtóbeszélgetésen Kóka János gazdasági miniszter, aki szerint az alacsony bérrel működő, alacsony hozzáadott értéket előállító beruházások importja hovatovább nélkülözhető, hiszen Magyarországra amúgy is "ömlik a pénz".

A tényleges ipari kibocsátás azzal is morzsolódik, hogy a logisztikai cégek egyre terjedő mértékben végeznek a maguk raktárbázisán befejező gyártási tevékenységet, amely nemcsak a csomagolásra és címkézésre korlátozódik, hanem több annál - hívta fel egy új jelenségre a figyelmet Némethné Pál Katalin. A termelésnek ez a része pedig nem a feldolgozóipar kibocsátásaként jelenik meg, hanem a szállítási-raktározási szolgáltatásoknál, és erősíti azt a nemzetközi tendenciát, hogy az ipar egyre kisebb hányadot képvisel a GDP-ben - állapította meg a GKI kutatásvezetője. Magyarországon az ágazat súlya már nem éri el a 25 százalékot.

SZŰCS D. GÁBOR, FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Először nyert arab nyelvű könyv Man Booker-díjat

Először nyert arab nyelvű könyv Man Booker-díjat

Nagy test, kis szív: 2 literes dízelmotor a BMW X5-ben

Nagy test, kis szív: 2 literes dízelmotor a BMW X5-ben

Kihúzta a Google a Huawei Mate 20 Prót egy fontos androidos listáról

Kihúzta a Google a Huawei Mate 20 Prót egy fontos androidos listáról

Tarantino utálja a spoilerezést: nyílt levelet írt Cannes-hoz

Tarantino utálja a spoilerezést: nyílt levelet írt Cannes-hoz

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Milliárdokat nyer Budapest a futóversenyekkel

Milliárdokat nyer Budapest a futóversenyekkel