A tavalyi egész évben értékesített 1118-nál csaknem 50 százalékkal több autót adott el a Magyar Suzuki Rt. Szlovákiában 2005 első hat hónapjában pusztán amiatt, hogy átvette az ausztriai Suzuki-üzemtől a szlovák értékesítési hálózatot. Szlovéniában pedig, szintén hasonló okból, 10 százalékkal növelte exportját a japán autógyártó magyarországi leánya.

Szakértők szerint jórészt az ehhez hasonló, nemzetközi cégcsoportokon belüli "átrendeződések" következtében ugrott meg az utóbbi hónapokban oly látványosan a magyar kivitel a régió többi országába. Az új tagállamokba irányuló export az EU-csatlakozással csaknem 50 százalékkal bővült, és még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal növelték forgalmukat a hazai cégek a régión belüli, de még az unión kívüli országokba, elsősorban a csatlakozásra váró Romániába.

Csaknem a felére, a tavalyi 1,7 milliárd euróról 950 millióra csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya az első négy hónapban, az árukivitel 12 százalékos és a behozatal 6 százalékos bővülése mellett. Májusban pedig - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint - folytatódott a javuló tendencia: az export 11,6, míg az import csupán 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Mindez ráadásul az export jövedelmezőségét rontó, erősödő forint mellett történt: 2004 áprilisa óta az euróhoz képest 5, a dollárral szemben pedig 10 százalékkal értékelődött fel a magyar valuta. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy 2004-ben a csatlakozást megelőző hónapokban a behozatal értéke kiugróan magas, míg a kivitelé alacsony volt (lásd grafikonunkat). A KSH szerint az utóbbi hónapokban az export felfutása leginkább a mobiltelefonok, a gépjárműmotorok, a személygépkocsik, valamint a kőolajtermékek kivitelének tulajdonítható, vagyis változatlanul a multinacionális cégek viszik a prímet.

Az exportőrök listáját a tavaly őszi, 50 millió eurós kapacitásbővítő beruházása után minden bizonnyal a Nokia Komárom Kft. vezeti - tippel Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója -, amely hivatalosan nem szolgáltat adatot magáról. Karsai szerint az élvonalban egy év alatt számottevő átrendeződés történt. A 2004-ben a legnagyobb külkereskedelmet lebonyolító öt cég exportjának részesedése mintegy 3 százalékkal csökkent.

Miközben az Audi Hungária Motor Kft. 2003-ban még 10 százalékban járult hozzá a teljes magyar kivitelhez, 2004-ben 8,8 százalék volt ez az arány, mégpedig az egyik sportautómodell gyártásának kifutása miatt. A Flextronics International Kft. részesedése pedig a 22 százalékos exportárbevétel-visszaesés következtében 8,2 százalékról 5,6 százalékra mérséklődött. Ráadásul az elektronikai bérgyártásra szakosodott cég eredménye az idén várhatóan még tovább romlik, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a zalaegerszegi telephelyén az első negyedévben mintegy kilencszáz dolgozótól vált meg, mert elveszítette az egyik mobilgyártó megrendeléseit. Megdobta ugyanakkor az exportot a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. regionális terjeszkedése, ám a magyar kőolajtermék-kivitel 92,8 százalékos bővülésében az áremelkedésnek is nagy szerepe volt.

A gazdasági tárcánál mindenesetre a versenyképesség javulása jeleként értékelik az exportbővülést. "Jól használtuk ki az EU-csatlakozással megnyíló lehetőségeket" - értékelte a fejleményeket a HVG-nek Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, aki ugyanakkor elismerte, hogy nem nőtt a kis- és középvállalkozások csekély, 18 százalék körüli részesedése a kivitelben. Habár Garamhegyi szerint néhány példa már arra is van, hogy lassan ez a szektor is erősödik. Például a korábban csak az esztergomi Suzuki-üzemnek bedolgozó Bakony Művek Kft. hamarosan Japánba is szállít ablaktörlőket, a mosonszolnoki Sapu Bt. pedig a nagy németországi autógyárak mellett az idén már a Volkswagen pozsonyi üzemének is értékesít visszapillantó tükröket, és jövőre új piacot lát magának a Szlovákiában nyíló Peugeot-gyárban is. Az autóipari beszállítókkal szemben egyelőre inkább kárvallottjai az uniós csatlakozás miatt kinyílt piacnak az élelmiszeriparban tevékenykedő hazai kisvállalkozások: az EU-ból származó élelmiszerimport 24 százalékkal nőtt az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az új tagállamokból érkező termékek köre 38,4 százalékkal bővült.

HVG

"A régió minden országa nyitott az új tagállamok felé, miután az EU-csatlakozással megszűntek az adminisztratív korlátok" - mutat rá Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa arra, hogy Magyarország korántsem érezheti magát kivételes helyzetben. Az EU-átlagnál magasabb, az idén várhatóan 4 százalék körüli gazdasági növekedést produkáló közép-európai régió részesedése mindenesetre a régi tagállamok kontójára nő a magyar külkereskedelemben. Míg például az 1990-es évek közepén a forgalom mintegy 40 százaléka Németországgal bonyolódott le, ez az arány mostanra 30 százalékra mérséklődött. Bartha szerint fokozódik a csatlakozásra váró délkelet-európai országok szerepe is, Romániába például már az első négy hónapban 85 százalékkal nőtt a magyarországi cégek kivitele. Jellemzően a német-magyar vegyes vállalatok indultak el ebbe az irányba. "A német cégek szívesen használják fel magyarországi leányvállalataikat a terjeszkedésre, főként az EU-csatlakozás előtt álló Romániában" - mondta a HVG-nek Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője.

Megállni látszik ugyanakkor a külkereskedelmi szaldó évek óta tartó romlása Ázsiával szemben: míg tavaly az első négy hónapban még 3,3 milliárd dollár volt a deficit, az idén már "csak" 2,4 milliárd dollár. "Diverzifikáltabbak a Magyarországra érkező befektetések, már nem nő a korábbi ütemben az ázsiai elektronikai alapalkatrészeket felhasználó késztermék-összeszerelő üzemek száma" - magyarázta a javuló tendenciát Bartha. A külkereskedelmi mérleg javuló egyensúlya - tavaly a deficit 3,8 milliárd euró volt, az idén 3 milliárd körül alakulhat - a magyar gazdaság talán legrosszabb mutatóján, a fizetésimérleg-hiányon is szépíthet valamelyest. Ezt a tavalyi, a GDP 8,8 százalékára rúgó deficit helyett az idén 7,5 százalékra prognosztizálják újabban a kutatók.

A 2001 óta nem látott mértékű, tavaly 3,4 milliárd, az idei első negyedévben pedig 1,1 milliárd eurót elérő tőkebeáramlásnak köszönhetően az export bővülése várhatóan folytatódik. "Ezek a beruházások valamikor 2006-ban kezdenek majd termelni és exportálni" - nyújtja tovább képzeletben az exportboomot Garamhegyi. Vita a kutatók és a kormány között csak arról folyik, szükség van-e az adófizetők pénzéből nyújtott, költséges befektetőcsalogatásra (lásd Minden áron című írásunkat a 87. oldalon). A gazdasági tárcánál azt mindenesetre elismerték: tartanak tőle, hogy a második félévben és jövőre alábbhagy a befektetők lelkesedése, mégpedig a parlamenti választásokkal járó csatazaj miatt.

G. TÓTH ILDA