Jövőre valószínűleg már nem lesz "Szedd magad!" akció a Csepel-sziget északkeleti részén az eperültetvényeken, és a környező, elhanyagolt telkek szegényes műhelyeinek is költözniük kell onnan. A városközponthoz közeli, tisztázatlan funkciójú terület egy részét - négy telket, összesen csaknem 82 hektárt - ugyanis a helyi önkormányzat eladja. Két pályázati forduló röpke két hónap alatt történt lezavarása után a szocialista vezetésű helyhatóság a múlt héten eredményt hirdetett, s e szerint az értékes területet a spanyol tulajdonú Fadesa Hungaria Ingatlanfejlesztő Rt. veheti meg nettó 9,9 milliárd - bruttó 11,37 milliárd - forintért. A cég nem ismeretlen, ám viszonylag új befektető a fővárosban: jelenleg a felújított Király utca egyik foghíjas telkén alakítja ki a Central Passage luxuslakásait.

Csepel ellenzékben lévő fideszes és szabaddemokrata képviselői a városrész vezetőit az önkormányzati vagyon elkótyavetyélésével vádolják, azt róva fel nekik, hogy a telkeket azelőtt értékesítették, mielőtt a fővárosi önkormányzat beépíthetőnek nyilvánította volna azokat. Szerintük az átminősítés ugyanis a többszörösére növelné az ingatlan értékét. Feltéve persze, hogy erre a változtatásra hajlandó volna a Városháza, amely sokkal szívesebben látna a szigetcsúcson közparkot és szolidan beépített városközpontot, mintsem felhőkarcolókat, tízezer lakással. Márpedig a helyi szóbeszéd szerint a Fadesa ezt tervezi; a HVG-nek a cég csepeli terveit firtató kérdéseire Belén Rey, a cég kommunikációs igazgatója megerősítette, hogy a tízezres lakásszám nem légből kapott értesülés.

A váratlanul bejelentett privatizációt a HVG-nek Orosz Ferenc MSZP-s alpolgármester azzal indokolta, hogy "a magántőke nem ér rá arra várni, hogy a fővárosi vezetők végre döntsenek a területről". Tény, hogy világkiállítástól szennyvíztisztítóig, Manhattant idéző toronyházakig vagy éppen olimpiai létesítményekig mindenféle megaprojektet megálmodtak már Észak-Csepelre. A helyi önkormányzat pedig a kezdetektől szép bevételeket remélt a terület értékesítéséből. Az ingatlan hasznosítására 2001-ben külön társaság jött létre a Wallis Ingatlan Rt. és az Elender Rt.-ben Kóka János üzlettársai, a Lepp testvérek érdekeltségébe tartozó HVL Invest Rt. 55-45 százalékos részesedésével, amelynek elnöke Baráth Etele MSZP-s képviselő volt (HVG, 2001. december 22.). Az Észak-Csepel Ingatlanfejlesztési Rt. igazgatósági tagjai közt felbukkant az azóta gazdasági miniszterré avanzsált Kóka, valamint Podolák György, Csepel országgyűlési képviselője (MSZP) is. Ez a cég a telkek felparcellázása és értékesítése után osztozott volna az önkormányzattal a remélt jövedelmen. Csakhogy "túlságosan sokáig kellett volna működtetni ahhoz, hogy a várt haszon bejöjjön" - indokolta a HVG-nek a szerződés tavaly decemberi felbontását Podolák, az ígért infrastrukturális fejlesztések és a szabályozás csúszására utalva.

A főváros szabályozási kerettervében a jelenleg főként mezőgazdasági céllal hasznosított ingatlan a mai napig is a központi szennyvíztisztító tartalék területeként van nyilvántartva, északi részén pedig 40-50 hektáros zöldterületet jelez a dokumentum. Meg is lepte a Városházát, amikor a csepeli önkormányzat július 20-án nyílt pályázaton meghirdette a terület jelentős részét - a tulajdonában lévő 126 hektárból mintegy 82-t - eladásra, egyebek között két olyan telket is, amelyen a főváros épp közpark kialakítását fontolgatta. A helyi ellenzék közleményében nemes egyszerűséggel csak "kisstílű maffiózónak" titulált csepeli városvezetés minden bizonnyal megelégelte a várakozást, és úgy döntött, még az idén pénzzé teszi az ingatlant. Bár korábban csak a terület kisebb részét tervezték értékesíteni, Orosz szerint azért mentek bele a befektetőkkel folytatott tárgyalások során négy telek elpasszolásába is, hogy az "elegendő nagyságú legyen a nyomásgyakorláshoz". Vagyis ahhoz, hogy a befektető segítsen kilobbizni a Városházán, hogy az ingatlant sorolják át sűrűbben beépíthető övezetté.

"A pályázók tisztában vannak minden, a területre vonatkozó szabályozással és korlátozással" - szögezte le Orosz. Az ellenzék viszont úgy véli, éppen emiatt adtak "csak" 10 milliárd forintot a négy telekért. Lenkei László, a kerületi önkormányzat szabaddemokrata képviselője szerint a terület az átsorolással néhány éven belül legalább 40 százalékkal fel fog értékelődni. Az eladást szintén ellenző Németh Szilárd fideszes képviselő pedig azzal érvel, hogy ha - választási ígéreteiknek megfelelően - rendbe hozták volna a területet a helyi szocialisták, most százmilliárdos nagyságrendű lenne a vételár.

A csepeli vezetés azonban ezt nem veszi magára, hanem a fővárost okolja a fejlesztések elmaradásáért. "Nem én ígértem szennyvíztisztítót, gerincutat és 5-ös metrót" - dobja vissza a labdát Orosz. Azt viszont elismerte, hogy az önkormányzatnak valójában esze ágában sincs a szükséges infrastruktúra kiépítésére költeni, amikor arra a magántőkét is rá lehet bírni, míg a telkek bevételéből utakat, csatornákat építhet a választások előtt lakossági elismerésre vágyó vezetés a régi városrészeken. "Isten ments, hogy a működési költségekbe forgassuk vissza a rendkívüli bevételt" - hárítja el az alpolgármester az ellenzék azon vádját, hogy az önkormányzat a választásokhoz közeledve a már több mint 3 milliárd forintos költségvetési hiányt akarná ezzel betömni.

Holott a városrész vezetői arra kínosan ügyeltek, hogy a bevétel még az idén befolyjon Csepel közkasszájába. Olyannyira, hogy még azt is megszavazták: ha a nyertes Fadesa netán nem fizetne december 15-éig, a 9,8 milliárd forintos ajánlatával második helyezett Magnum Hungaria Epsilon Kft. vihesse el az ingatlant a spanyolok által ajánlott feltételekkel. A harmadik pályázó, a hazai tulajdonú Minos-2002 Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 30 milliárd forintos ajánlatát pedig - bár végül a bankgarancia hiánya miatt utasították el - egyszerűen csak "jópofának" minősítette Orosz, mert a cég a vételárnak nem több, mint 2 százalékát rótta volna le ebben az évben, a többit különböző feltételekhez (például a rendezési terv elfogadásához, közművesítéshez és utak építéséhez) kötötte ajánlatában. Ahhoz azonban már nem volt bátorságuk a csepelieknek, hogy elfogadják a Magnum eredményhirdetést követő felvetését: hajlandó volna a Fadesánál többet fizetni, ha az önkormányzat újabb pályázatot ír ki.

"Így is 2 milliárd forintot kerestünk azon, hogy az első fordulót érvénytelennek nyilvánítottuk. Ezt pedig nem lehet sokszor eljátszani" - vallotta be a HVG-nek Orosz. Kérdés azonban, nem veszítenek-e végül még többet; az első forduló érvénytelensége miatt a Magnum a múlt héten ugyanis a Fővárosi Bírósághoz fordult. A fővárosban az Árpád híd pesti hídfőjénél felhúzott Duna Tower irodaházáról elhíresült (HVG, 2005. augusztus 13.) és több vidéki nagyvárosban bevásárlóközpontot építő osztrák cégcsoport magyar kft-je azt követeli, hogy a bíróság tiltsa meg a szerződéskötést, és mondja ki, hogy az önkormányzatnak az első fordulóban egyedül érvényes ajánlatot beadó Magnummal kell megállapodnia. Ekkor ugyanis a Fadesa a kiírásban szereplő minimumnál - ami négyzetméterenként 8 ezer forint volt - még alacsonyabb vételárat ajánlott, a Minos-2002-nek pedig nem volt megfelelő bankgaranciája. Vétett az első körben a Magnum is, bár mindössze annyit, hogy nem a megjelölt napon vásárolta meg a pályázati csomagot.

Így könnyen dugába dőlhet a csepeli önkormányzat bevételi terve akkor is, ha október 28-án - ahogy tervezi - aláírja a szerződést a Fadesával. A bírósági ítélet ugyanis akár az egész eljárást más mederbe terelheti. Ráadásul a főváros szintén rossz szemmel nézi az ügyletet, már csak azért is, mert szerette volna megszerezni a terület északi részét "ingyenes feladatátadás" címén. A dolgok mostani állása szerint viszont nem tehet mást, mint hogy megfontolja a csepeliek ajánlatát, és a szerződéskötéstől számítva egy hónapon belül eldönti, él-e elővásárlási jogával. Kétséges azonban, hogy a Városháza jelenlegi anyagi helyzetében képes-e milliárdokat fizetni a területért, hogy ott aztán közparkot hozzon létre. Bár egyelőre nyilatkozatstop van érvényben a fővárosi hivatalban is - csakúgy, mint a pályázóknál -, Demszky Gábor főpolgármester annyit már megpendített, hogy részletes tájékoztatást kér az ingatlaneladásról, mert a csepeli döntés szerinte akár jogszabályba is ütközhet, és "jelentős kárral járhat a fővárosi önkormányzat eddigi fejlesztési elképzeléseire és a közérdekre nézve". Válaszában Tóth Mihály csepeli polgármester viszont arra utalt: az egész főváros javát is szolgálja, ha egy ekkora területen megindul a fejlődés.

G. TÓTH ILDA