szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az euróövezetben az idei év elején több mint hat éve nem látott ütemben nőttek a lakosság lakáshitel-felvételei: februárban 11,8 százalékos éves ütemben, ez megegyezett a felfelé módosított januári adattal. Utoljára 1999. negyedik negyedében volt hasonló ütemű a jelzáloghitel-felvétel.

Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó lakáshitelek erős növekedése nem fenntartható ingatlanár-növekedéshez vezet néhány piacon. Egyes tanulmányok pedig arra a  következtetésre jutnak, hogy a lakóingatlanok már most túlértékeltek és áraik valószínűleg csökkenésre ítéltetnek, különösen, ha a kamatok tovább emelkednek.

Az EKB különösen Spanyolországban ítéli túlértékeltnek a lakóingatlanokat: a tavalyi év első hat hónapjában az árak éves szinten 7,7 százalékkal nőttek, szemben az 1997-2000 időszak 3,8 százalékával. Míg Spanyolországban 15 százalékkal, az euróövezet nyolc régi tagországában átlagosan több mint 7 százalékkal nőttek az ingatlanárak tavaly.

A lakóingatlanok árának csökkenése az építési beruházások csökkenését vonhatná maga után és arra kényszeríthetné a bankokat, hogy növeljék a rossz hitelek fedezetéül szolgáló tartalékaikat. Ez valószínűleg csökkenti hajlandóságukat az üzleti és fogyasztási hitelezésre.

Az amerikai lakóingatlan-tulajdonosokhoz hasonlóan az európaiaknál is az az irányzat, hogy éves jövedelmük 6-7-szeresét fektetik lakóingatlan vásárlásába, bár  a házárak és a fogyasztás kapcsolata kevésbé nyilvánvaló Európában, részben az alacsonyabb adóssághányad, részben pedig a szigorúbb jelzáloghitelezési feltételek miatt, amelyek megnehezítik, hogy a lakóingatlant bevonják a költségfinanszírozásba.

A brit RICS intézet márciusi vizsgálata szerint az EKB további kamatnövelése jelentős csökkenést eredményezhet az európai lakóingatlan árakban, ugyanakkor sem a RICS, sem a német Deutsche Bank elemzői nem jósolnak összeomlást az euróövezeti lakóingatlan-piacon.

Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően március elején negyed százalékpontos kamatemelést hajtott végre, 2,5 százalékra emelte az irányadó refinanszírozási kamatlábat. Az EKB legutóbb tavaly decemberben hajtott végre azonos mértékű hiteldrágítást. A kamatemelés azt az álláspontot tükrözi, hogy az EKB kedvezőnek ítéli meg a konjunktúrát, veszélyt inkább a magas olajárak, az adóemelések és a gazdasági élénkülés árakra gyakorolt hatása miatt érez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Lakáshitelek: szívesebben adósodunk el devizában

Továbbra sem lankad a hitelfelvételi kedv, a hitelállomány egy hónap alatt több mint 75 milliárd forinttal növekedett, az elmúlt fél évben regisztrált bővülés pedig megközelítette a 350 milliárd forintot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakosság továbbra is elsősorban devizában adósodik el.

hvg.hu Gazdaság

Lakáshitelek: hogyan számolnak a bankok?

Ha tudjuk, mely módszerekkel és milyen arányok alapján állapítják meg a bankok, mekkora lakáshitelre vagyunk jogosultak, reálisabban mérhetjük fel vételi lehetőségeinket. Írásunk első részében azt kérdeztük meg a bankoktól, miként határozzák meg az ingatlanok értékét.

MTI Gazdaság

Drágulnak a svájci frankban felvett lakáshitelek

A negyed százalékpontos svájci kamatemelést követően hosszabb távon drágulnak a svájci frankban igényelt hitelek törlesztőrészletei Magyarországon is, ám ennek mértéke és ideje banktól és konstrukciótól függően eltérő lehet.

Dzindzisz Magdalena (hvg.hu) Gazdaság

Kinek jó az önerő nélküli lakáshitel?

Fészekrakó, lakáslízing, ÖnerőMinimum – az elmúlt egy évben több olyan konstrukció jelent meg, amely az önrésszel nem, van csak minimálisan rendelkezőknek könnyíti meg a lakásvásárlást. Mi a különbség ezek között, és kinek melyiket érdemes választani? És miért jó ez a bankoknak, miért most nyitottak az önerő nélküli ügyfelek felé? A hvg.hu utánajárt.