Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó lakáshitelek erős növekedése nem fenntartható ingatlanár-növekedéshez vezet néhány piacon. Egyes tanulmányok pedig arra a következtetésre jutnak, hogy a lakóingatlanok már most túlértékeltek és áraik valószínűleg csökkenésre ítéltetnek, különösen, ha a kamatok tovább emelkednek.
Az EKB különösen Spanyolországban ítéli túlértékeltnek a lakóingatlanokat: a tavalyi év első hat hónapjában az árak éves szinten 7,7 százalékkal nőttek, szemben az 1997-2000 időszak 3,8 százalékával. Míg Spanyolországban 15 százalékkal, az euróövezet nyolc régi tagországában átlagosan több mint 7 százalékkal nőttek az ingatlanárak tavaly.
A lakóingatlanok árának csökkenése az építési beruházások csökkenését vonhatná maga után és arra kényszeríthetné a bankokat, hogy növeljék a rossz hitelek fedezetéül szolgáló tartalékaikat. Ez valószínűleg csökkenti hajlandóságukat az üzleti és fogyasztási hitelezésre.
Az amerikai lakóingatlan-tulajdonosokhoz hasonlóan az európaiaknál is az az irányzat, hogy éves jövedelmük 6-7-szeresét fektetik lakóingatlan vásárlásába, bár a házárak és a fogyasztás kapcsolata kevésbé nyilvánvaló Európában, részben az alacsonyabb adóssághányad, részben pedig a szigorúbb jelzáloghitelezési feltételek miatt, amelyek megnehezítik, hogy a lakóingatlant bevonják a költségfinanszírozásba.
A brit RICS intézet márciusi vizsgálata szerint az EKB további kamatnövelése jelentős csökkenést eredményezhet az európai lakóingatlan árakban, ugyanakkor sem a RICS, sem a német Deutsche Bank elemzői nem jósolnak összeomlást az euróövezeti lakóingatlan-piacon.
Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően március elején negyed százalékpontos kamatemelést hajtott végre, 2,5 százalékra emelte az irányadó refinanszírozási kamatlábat. Az EKB legutóbb tavaly decemberben hajtott végre azonos mértékű hiteldrágítást. A kamatemelés azt az álláspontot tükrözi, hogy az EKB kedvezőnek ítéli meg a konjunktúrát, veszélyt inkább a magas olajárak, az adóemelések és a gazdasági élénkülés árakra gyakorolt hatása miatt érez.
