Ismét kamatot emelt az izlandi jegybank

Az emelést, két év alatt sorrendben a 14.-et, elsősorban az infláció ütemének megugrásával indokolta, amely részben felelőssé tehető az izlandi korona árfolyamának jelentős csökkenéséért. Az infláció hatásainak mérséklése érdekében erősen korlátozó monetáris politikára van szükség egy hosszabb időszakra - áll az izlandi jegybank közleményében. 

Az elemzők is zömmel 50-75 bázispontos kamatemelést vártak, ez részben magyarázhatja, hogy az izlandi korona átmeneti erősödés után visszagyengült azon szintekre az euróval és a dollárral szemben, ahol a kamatbejelentést megelőzően volt.  Az elmúlt hónapokban az izlandi pénz árfolyama az euróhoz képest 30 százalékot esett, az éves infláció pedig elérte májusra a 7,6 százalékot. A jegybank korábban erre az évre 2,5-4 százalék közötti inflációval számolt.

Márciusban szintén 75 pontos kamatemelést hajtott végre az izlandi jegybank. Az ország pénzügyminisztere a múlt héten azt fejtegette, hogy Izland gazdasági növekedése - amelyet főként a nagy alumíniumipari és energiaipari beruházás, illetve a belső fogyasztás élénkülése táplált - az idén 5 százalék körülire, jövőre 2 százalékra mérséklődik, csökkenni fog az infláció is, és kezd a régi szintre beállni a az izlandi korona árfolyama is az euróhoz képest. Az elemzők is úgy látták, hogy a magyar forint árfolyamát is - részben- megmozgató makrogazdasági helyzet javulóban van Izlandon.

Az ország gazdasági-pénzügyi egyensúlyát az ingatta meg, hogy az elmúlt időszakban igen felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, meredeken zuhanni kezdett az izlandi korona árfolyama - négy és fél évi mélypontra az euróhoz képest -, jelentősen csökkentek a részvényárfolyamok, felpörgött az infláció, és felduzzadt a fizetési mérleg hiánya.

Londoni elemzők még március közepén figyelmeztettek, hogy az izlandi makrohelyzet megingása miatt általában is romlott a portfólió-befektetők kockázatvállalási hajlama a feltörekvő piacokon, és ennek is szerepe volt a forint gyengülésében. Az elemzők szerint a magas hozamú piacokra, például a Magyarországra, Törökországra vagy Dél-Afrikára  szakosodott befektetők "egy kicsit megijedtek attól, ami Izlandon történik". 

Izlandon, amely szintén magas hozamú piacnak számít, felduzzadt a folyómérleg hiánya, és nagyon magasak a kamatok. Az ezen az igen kis piacon  bekövetkezett fordulat jelentős és globális kockázatkerülést indított el a magas hozamú piacokon.

Február végén a Fitch Ratings európai hitelminősítő az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Izland magasan elsőrendű, "AA mínusz", illetve "AAA" hosszú távú kül- ás beladósi osztályzatának kilátását, a GDP 15 százalékára nőtt folyómérleghiányra, a folyó bevételek 400 százalékát elérő nettó devizaadósságra és az éves szinten 30 százalékot meghaladó belső hitelállomány-bővülésre hivatkozva.