A Moody’s leminősítéséről szóló pletyka, valamint a Financial Times cikke elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy egy-két nap alatt a 270-es szint alatti tartományból 278-as szint fölé essen a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben. Miközben az eurózóna a várt szint feletti mértékben növekedett, a hazai gazdaság már a lassuló növekedés jeleit mutatja, ami főleg a csökkenő beruházásoknak köszönhető. Ez két ok miatt is rossz hír; egyrészt azt jelenti, hogy a beruházások magas szintjét az állami autópálya-építések biztosították, másrészt azért, mert az autópálya-program látványos lassulását jelenti, ami hosszabb távon a külföldiek részéről jelentkező nem állami beruházásokat foghatja vissza.

Eközben a megszorító csomag még csak a következő hónapokban fogja kifejteni a gazdaságot lassító hatását. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar gazdaságra mint következő Izlandra, vagy Törökországra tekintenek a külföldi befektetők és elemzők, hozzátéve véleményükhöz azt, hogy a magyar helyzet sok szempontból még rosszabb is mint az említett két gazdaság helyzete a válságok kialakulása előtt.

Devizapiac. Az Egyesült Államok gazdasága makrogazdasági adatai szerint ismét csökkenni látszik a kamatemelés esélye, ráadásul felmerült a lehetősége annak, hogy a tengerentúlon a növekvő infláció mellett kialakulhat – átmenetileg – egy recesszió is, amelyet ma még csak egy rövid ideig tartó állapotnak képzelnek el az elemzők.

Közben az európai konjunkturális adatok arról tanúskodnak, hogy – hat év után először – az öreg kontinens gazdasági növekedése meghaladja az Egyesült Államok növekedését. Ez a viszonylag stabil áraknak (relatív alacsony infláció) és a még mindig nem magas kamatszinteknek tudható be. Ezúttal azt látjuk, hogy az ECB megfontolt, piackövető magatartása hatékonyabb a FED piacvezető jellegű magatartásához mérten. Ez persze csak egy rövid időszakra értelmezhető, hiszen ma még nem tudhatjuk, hogy az euró erősödése milyen kihatással lesz az éppen beinduló konjunktúrára Európában, mivel az európai gazdaságok közül kiemelt jelentőségű német gazdaság erősen exportfüggő.

Ezek után nem meglepő, hogy az euró hét eleji erősödése ismét megállt az 1,29-es szintnél, tehát a piaci mozgások ismét nem egy trendszerű keresztárfolyam-alakulást eredményeztek, hanem egy sávon belül maradva alakult a vezető devizák árfolyama. Továbbra is az tudjuk mondani – mivel hosszabb távon a dollár gyengülése várható -, hogy a sáv gyenge eurót jelentő oldalán euró vétele a dollárral szemben megfelelő befektetési stratégia lehet.

A fenti chart még nem tartalmazza a pénteki (augusztus 18-i) adatokat, de a forint 278-as szintre esett az euróval, míg 216-os szintre a dollárral szemben. Ennek oka a már a bevezetőben említett leminősítési és euró-bevezetési pletykák, illetve az, hogy a vezető devizák árfolyamainak alakulása sem kedvez a hazai piacnak. A pénteki szintek azonban nem tekinthetők mérvadónak a továbbiakra nézve, hiszen a felröppent hírek ma még nem teljesen megalapozottak. Várakozásaink szerint a továbbiakban a 270-275-ös szintre állhat be a jegyzés, de hosszabb távon ismét gyengülhet a forint, így a 270-hez közeli szinteken euró vételét javasoljuk a forinttal szemben.

Kötvénypiac. A kötvénypiaci hangulatot az Atlanti Óceán két oldalán várható kamatemelések és azok egymáshoz viszonyított üteme és arányai határozzák meg továbbra is, de ezúttal inkább az európai kötvények esetében várható további emelkedés, hiszen az ECB kamatemelésére több esély van, mint a FED hasonló lépésére.

A hazai piacnak ezek a folyamatok nem kedveznek, mivel a magas amerikai hozamszintek csábítók a befektetők számára, miközben a közeli fejlett piacon emelkedő hozamok miatt (és a nem kevésbé rosszul ható hazai makrogazdasági események hatására) a konvergáló országok piacain is csökkennek a kötvényárak, azaz emelkednek a hozamszintek. Azt tudjuk mondani a mai helyzet ismeretében, hogy a hazai piacon csak a rövid futamidők vétele lehet jó befektetési stratégia, de nem szabad elfelejteni, hogy az adóváltozások miatt még augusztus 31-e előtt érdemes lehet hosszabb kötvényekbe, vagy még inkább kötvény alapokba fektetetni. Az idegen devizák esetében is csak tartást javasolhatunk.

Részvénypiac. A részvénypiacokon érdekes jelenségeket tapasztalhattunk. Miközben a technológiai szektor a HP jó eredménye hatására emelkedett, a közszolgáltatók és az energetikai cégek árfolyama esett. Ilyen már évek óta nem fordult elő, hiszen a nagy IT boom utáni konszolidáció nem kedvezett a tech-szektorbeli befektetéseknek. Európa jól teljesít, miközben az Egyesült Államokban sávkereskedés zajlik, így ma az öreg kontinens részvényei jobb perspektívát jelentenek befektetési szempontból.

A hazai piac továbbra is egy szűkülő sávban mozog, ami egy nagyobb kitörést feltételez. Sajnos az irány ma inkább az esést jelenti és nem egy rendkívüli erősödést, így ma a részvények eladását javasoljuk a hazai piacon.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3 hónap- vétel, hosszabb lejáratok - kivárás

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: eladás

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: tartás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: eladás

- Befektetési alapok:

Ingatlanba fektető részvény alapok (EUR-ban denominált)