Nyilvánossá válhat a súlyosan szabálytalankodó munkáltatók névsora: az évente cégek ezreit jogsértéseken kapó munkaügyi főfelügyelőség fontolgatja, hogy kibővíti a Liga Szakszervezetek ma még igencsak kurta feketelistáját. Utóbbin sorozatos vétségei miatt verhetetlenül első a Magyar Suzuki Rt.
"Egyelőre javíthatatlannak látszik a Suzuki vezetősége, de ha naponta verjük a fejüket, előbb-utóbb talán beadják a derekukat" - kommentálta sajátosan a HVG-nek Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke azt a hírt, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) márciusban ismét súlyos szabálytalanságokat talált a Magyar Suzuki Személygépkocsi-gyártó és Értékesítő Rt. esztergomi üzemében. A diagnózis a szokásos volt: a cég megsértette a napi és heti munkaidő, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelésére vonatkozó előírásokat, nem adta ki a pihenőidőt, a szabadságokat, és a túlórákat sem fizette ki. Az immár többszörös visszaesőnek számító - az elmúlt három évben ötször megbírságolt - Suzukit a múlt héten a tatabányai bíróság is elmarasztalta, amiért akadályozta a gyárban a szakszervezet tevékenységét. A cég a határozatot azonnal megfellebbezte.
Egy bérelt buszban, a Suzuki parkolójában alakult meg januárban az Esztergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezete, mert a cégvezetés nem engedte, hogy az üzem területén szervezkedjenek a dolgozók, akiket tavaly decemberben a szolidaritási tüntetést tartó Liga vezetősége buzdított ellenállásra (HVG, 2005. december 10.). Bár a demonstrációhoz a mostoha munkakörülmények "áldozatai" akkor nem csatlakoztak, az első szakszervezeti kezdeményezéskor 68-an léptek be a csoportba, majd néhány héten belül megduplázódott a taglétszám, sőt a Suzuki egyik beszállító cégénél is alakult egy önálló tagszervezet. "A munkaügyi bíróság mostani döntése után biztosan megint sokan csatlakoznak hozzánk, hiszen mindig akkor bátorodnak fel a dolgozók, amikor történik valami rendkívüli" - mondta a HVG-nek Párma Zsolt, a suzukis érdekképviselet vezetője.
Legutóbb azt követően ugrott meg a szakszervezet létszáma, hogy egy februári napon a 14 óra 50 perckor kezdő délutáni műszakosok teljesen mindennaposnak számító másfél órás túlóráját további fél órával, hajnali 1 óra 50 percig akarta meghosszabbítani a gyár vezetősége, és ezt csak aznap jelentette be. Az érintett dolgozók az öltözőben ülték végig a plusz harminc percet, így tiltakozva a jogellenesen elrendelt túlóráztatás ellen. Párma szerint a szakszervezeti aktivitás többet ér a bírságoknál, hiszen azzal például, hogy tavaly 1120 ember a törvényesnél egy nappal kevesebb pihenőnapot kapott, a cég háromszázzal több autót gyártott, a profitba pedig belefér néhány millió forintnyi büntetés.
"Minden korábbi mulasztást korrigáltunk" - nyilatkozta a HVG-nek Izsák György HR-igazgató, így szerinte a felügyelőség nem is találhatott semmiféle szabálytalanságot. Mindenesetre az tagadhatatlan, hogy a munkások továbbra sem tudnak megebédelni, hiszen a mindössze húszperces szünetben nem jutnak el mind az 1500-an az ötpercnyi távolságban lévő étkezőhöz, és az illemhelyre sem mehetnek ki bármikor. Csakhogy ezek a "kényelmetlenségek" nem számítanak jogsértésnek egy folyamatosan termelő üzem esetében, ahogyan kollektív szerződés hiányában az sem, ha a rendkívüli munkavégzést nem írásban, csak szóban rendelik el.
Újabb per vár viszont a cégre amiatt, hogy Párma Zsoltot néhány héttel a szakszervezet megalakulása után elbocsátották minőség-ellenőri állásából. Bár a Suzuki üzemi tanácsa szerint a felmondásnak semmi köze Párma szakszervezeti szerepéhez, az indoklás kétségkívül érdekes volt. Párma vesztét részben az okozta, hogy néhány nappal korábban feltört öltözőszekrényében több üveg szeszes italt találtak, részben pedig az, hogy "a cég hírnevét sértve" azt merte nyilatkozni: a tiltott szert akár más is elhelyezhette az ő személyes tárgyai között.
Éppen a vállalat munkaügyi gyakorlatát bíráló szakszervezeti vezető rendkívüli felmondására reagálva utasította vissza február végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Suzuki új modelljének bemutatójára szóló meghívását. Elfogadta viszont Kóka János gazdasági miniszter, aki még azt is megígérte, hogy közvetít a cégvezetés és a munkavállalók között. Egy találkozón már túl is estek az érintettek, ám ott inkább csak az álláspontok ismertetéséig jutottak. Úgy tűnik, a kormányzat egyelőre inkább a megszégyenítés eszközével lép fel a munkaügyi jogsértések ellen. A HVG kérdésére az OMMF-nél megerősítették, hogy fontolgatják egy olyan feketelista készítését, amelyre a súlyos szabálytalanságokat elkövető cégek felkerülhetnének, ám az elképzelés még az előkészületekig sem jutott el. Ezzel szemben Gaskó azzal büszkélkedett, hogy akár napokon belül aláírhatják azt a megállapodást, amely szerint a Liga egyelőre mindössze hat "fekete bárányból" álló lajstromát az OMMF kiegészítené az összes megbírságolt nevével.
Tény, hogy a Liga jelenlegi, igencsak esetlegesen kialakult feketelistáját sokan támadják. Létezéséről az arra a hét elején frissen felkerült szombathelyi étteremtulajdonos, Gombos László például nem is hallott, és csak a HVG-től értesült róla, hogy ő is szerepel a listán. "Még nem is zárult le a perem azzal a dolgozónkkal, akit rendkívüli felmondással bocsátottam el két évvel ezelőtt, mert illegális italkereskedelmen kaptam rajta" - méltatlankodott Gombos, hozzátéve, hogy 15 éve űzi a szakmáját, ám még soha egyetlen munkavállalója nem tett ellene panaszt. Kifogásolják a megbélyegzést a Philips Kft.-nél is, amely egy szakszervezeti tisztségviselő elbocsátása miatt került a renitensek közé. "Mivel 2001-ben megszűnt a videógyártás a székesfehérvári üzemben, egy másik állást ajánlottunk fel neki, ám ő azt nem fogadta el. Az emiatt indított munkaügyi pert egyébként másodfokon is megnyertük" - jelezte Blazsevácz Péter, a Philips szóvivője, aki szerint a cégnek nincs helye semmiféle feketelistán. Némileg egyébként a Philipset igazolja, hogy a Liga újabb bejelentése nyomán az OMMF azt állapította meg: a cégvezetés korrekten együttműködik a szakszervezettel.
Általában akkor bővül a lista, ha a sértett munkavállalótól vagy az adott bíróságtól jön az értesítés valamely szabálytalanságot bizonyító jogerős ítéletről - ismerték el a Ligánál, hogy a vizsgálódás korántsem teljes körű. Csakhogy több olyan cég sem szerepel a lajstromon, amelynek a munkavállalókkal folytatott vitájáról már született ilyen ítélet. Így lemaradt például az Auchan Magyarország Kft. is, amely néhány héttel ezelőtt veszítette el jogerősen másodfokon is a pert három munkavállalójával - éppenséggel szakszervezeti bizalmikkal - szemben. A hipermarketlánc ugyanis áthelyezte őket egy másik áruházi részlegbe arról a területről, ahol munkaszerződésük megkötése óta dolgoztak, ezzel pedig munkakörülményeik jelentősen megváltoztak. Az Auchannál mostanára odáig fajult a helyzet, hogy a cégnél több száz tagú munkahelyi szervezettel rendelkező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a múlt héten sztrájkbizottságot alakított, a munkavállalóknak ugyanis még arra sem adott lehetőséget az Auchan vezetése, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a szerintük tisztességtelenül alacsony, mindössze 2,7 százalékos tervezett béremelés miatt.
"Ha valóban korrekt feketelista készülne, arról nem sok munkaadó hiányozna" - jegyezte meg egy szakszervezeti vezető. Tény, hogy a felügyelőségek tavaly 8600 céget bírságoltak meg összesen csaknem 3 milliárd forintra. Közülük 5 ezer munkaadót 28 ezres tömeget érintő feketefoglalkoztatásért, mintegy 2300 társaságot a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályok felrúgása miatt, több mint 4 ezer vállalkozást pedig azért, mert összesen 43 ezer munkavállalót a törvényesnél hosszabb ideig dolgoztatott, illetve nem adta ki a törvény szerinti pihenőt.
G. TÓTH ILDA
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
