Tetszett a cikk?

A leköszönt egészségügyi miniszter május végén még azt ígérte, az APEH informatikai rendszere hamarosan alkalmas lesz az egyéni járulékszámlák vezetésére, ami az első lépés a biztosítási elvű egészségügy kialakítása felé. A számla bevételi része egyelőre nem férhető hozzá, kiadási tételei azonban máris.

Soron kívül ügyintézéssel is legalább fél órába telt, amíg egy fővárosi okmányirodában elkészült mindaz az adminisztráció, ami az elektronikus Ügyfélkapu használatához szükséges. Nem mintha a kitöltendő űrlapok állították volna nehezen megoldható feladat elé a kérelmezőt és a pult túloldalán ülőket, a fennakadást - úgy tűnt - sokkal inkább a gyakorlatlanság okozta. A regisztrációra fordított idő még így is megérte, mivel a megszerzett jogosultsággal - a kormányzati szolgáltatások elektronikus rendszerébe való belépéshez szükséges egyéni jelszó birtokában - nem csupán az adóbevallást lehet a papírmunka és a posta kikerülésével az interneten elküldeni, hanem ez év áprilisától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adattárházába is szabad a bejárás. Persze mindenki szigorúan csak a saját taj-számához tartozó információkhoz férhet hozzá. Mindenekelőtt meggyőződhet arról, van-e bejelentett biztosítási jogviszonya, amely számos lehet - például alkalmazotti, szövetkezeti tevékenységből adódó, vállalkozói, szakközépiskolában tanulóknak, nyugdíjasoknak, egyházi személyeknek vagy munkanélkülieknek járó -, amelyek közül egy is elegendő ahhoz, hogy orvosi ellátást igénybe lehessen venni.

Operáció az Országos Baleseti és Sürgősségi
Intézetben.
© Túry Gergely
Igazi csemegét kínál a "betegéletút" feliratra kattintva megjelenő folytatásos regény, amelyből kiolvasható, milyen orvosi beavatkozásokat élt túl az érdeklődő az elmúlt öt évben - pontosabban, mit számoltak el taj-számára a rendelőintézetek, kórházak. A kezelések, a diagnosztikai vizsgálatok helye, ideje, valamint az elvégzett vizsgálatok ára is - két tizedes pontossággal - szerepel a kimutatásokban. Akit történetesen nem emlékezetkieséssel kezeltek, az összevetheti a listán szereplő tételeket a valóságban elvégzett beavatkozásokkal: például a figyelmes olvasó találhat egy-egy röntgenfelvétel és ultrahangvizsgálat helyett mindjárt kettőt-kettőt. De akad példa ennek ellenkezőjére is. Az akkurátusan elkönyvelt foghúzás után, amelyért 2176 forintot, a panorámaröntgenért pedig további 1088 forintot utalt ki az OEP 2002-ben, láthatóan megfeledkeztek a varratszedésért és a kontrollért járó OEP-fizetség bekasszírozásáról. A rejtvényfejtésben és az OEP-finanszírozás rejtelmeiben kevéssé jártas olvasó biztosan feladja annak kibogozását, vajon a "vérvétel" tétel hogyan mozoghat a 80,3-441 forint közötti skálán, attól függően, hol és az év mely hónapjában bökték meg a beteget.

Ami az árakat illeti, az is elgondolkodtató, mennyire kifizetődő (s főleg mennyire tartalmas) az a nőgyógyászati tanácsadás, amelyet 70 forinttal ismer el az OEP, és hogyan lehet kihozni egy varrat- és kapocsszedést 193 forintból, egy többszereplős orvosi konzíliumot, kontrollvizsgálatot 414-ből. A betegtájékoztatóból az is kiderül, hogy egy bokatörést rögzítő sürgősségi lábszárműtét a hozzá tartozó labor- és röntgenvizsgálatokkal, háromnapos kórházi ápolással 288 ezer forintba került tavaly - vagy legalábbis ennyit fizetett érte a Szent János Kórháznak az OEP. A betegtörténeti regény külön fejezete az orvosságoké: hosszú lista arról, hogy hol, mit, mikor, mennyiért, mekkora támogatással és kinek a rendelésére váltottunk ki. Végül a pénzbeli ellátásokat, így a nyilvántartásban szereplő táppénzt vagy a gyest is, csak úgy, ellenőrzésképpen, össze lehet vetni a ténylegesen felvettel.

Második rész (Oldaltörés)

Eddig mintegy 100 ezren szereztek kulcsot az Ügyfélkapuhoz - mindenekelőtt az elektronikus adóbevallási kötelezettség miatt. Közülük csak 3-5 ezren tévedtek az OEP két hónapja minden hírverés nélkül működő oldalaira - tudta meg a HVG Király Gyulától, az egészségbiztosító informatikai és nyilvántartási főigazgató-helyettesétől. A belső fejlesztéssel készült adatbázis gigantikus: évi 1 milliárd adatot tartalmaz a biztosítottakról. Míg az OEP a biztosítási jogviszony létét tartja nyilván, addig az APEH-nél a tényleges befizetésekről kell könyvelést vezetni. Az egyéni adó- és járulékszámlák bevezetése, amelyeken ki-ki a saját és a munkáltatója befizetésének összegét láthatja, még várat magára - tudta meg a HVG Futó Ivántól, az APEH elnökhelyettesétől. "Amíg a jogszabályi háttér nem változik, addig a befizetésekről nem tudunk számot adni, ehhez jogszabály-változtatás és fejlesztés szükséges. A havi járulékbevallásra 50 ezer munkaadó kötelezett, ami közel 2,4 millió foglalkoztatottat, illetve egyéni vállalkozót jelent. Ezeket az adatokat személyre lebontva tároljuk, amit várhatóan augusztustól megtekinthetnek az Ügyfélkapu-használók" - ígérte az elnökhelyettes.

Az APEH informatikai rendszere alkalmassá tehető az egyénre lebontott számlák kezelésére, ha az adatok ilyen módon érkeznek, vagy - egy algoritmussal - leosztható a foglalkoztatottakra a befizetett összeg. A gyakorlatban előfordul ugyanis, hogy a munkaadó kevesebbet fizet a bevallottnál, akkor pedig a munkavállaló számláján is egy ennek megfelelő összegnek kell megjelennie. Ezek után pedig egyebek mellett arra kell majd jogszabályi választ alkotni, milyen befizetési hányad az, amely még fenntartja az egészségügyi ellátásra való jogosultságot. Így lehet majd elérni, hogy csak a biztosítottak vehessék igénybe térítés nélkül az egészségügyi ellátást. A sem a biztosításért, sem az ellátásért nem fizető potyautasok - zömükben a feketén munkát vállalók - táborát Király Gyula mintegy 300-400 ezer fősre teszi.

A papíralapú - először 1992-ben kibocsátott - taj-kártya még másfél évig kell hogy szolgáljon, amíg "forgalomba kerül" a csippel ellátott, a 21. századi elvárásoknak megfelelő, bankkártya formátumú utóda. A prototípusa már elkészült (sőt az OEP volt az egyike azon három tagország képviselőinek, amely közre is működött az EU-s kártyaszabvány kidolgozásában), a kipróbálása most indul, három megye kilenc háziorvosi körzetében 16 ezer biztosított kapja kézhez. A kártya "kettő az egyben" megoldás: előlapja a hazai, hátlapja pedig az uniós egészségügyi ellátásra jogosító igazolás lesz. A műanyag lapon elhelyezett integrált áramkör csak a biztosított azonosítóját tartalmazza, azt a kulcsot, amely külön sorban állás és regisztrálás nélkül nyitja az Ügyfélkaput, bepillantást engedve a tulajdonosnak és az arra felhatalmazott orvosnak a betegút kacskaringóiba.

Július 1-jétől egyelőre a közgyógyellátásra jogosultak, pontosabban azok, akiknek a korábbi papírjuk lejárt, kapnak járandóságukról új, kártya formájú igazolást - így egy év alatt kerül sor mindenkire. A rendszer újdonsága nem pusztán formájában, hanem tartalmában lesz. Eddig ugyanis a rászoruló betegnek korlátlan értékben rendelhetett, ám csak egy szűkített - hétszáz orvosságot tartalmazó - listából az orvos medicinát. Ezentúl a mintegy 600 ezer közgyógyellátott havi maximum 12 ezer forintos keret terhére kaphat - térítésidíj-mentesen - a krónikus betegségére bármilyen szükséges, a gyógyszertárakban elérhető szert. A keret egyénre szabott lesz: ki-ki a betegsége(i) kezeléséhez szükséges napi terápiás költség alapján kiszámított büdzséből gazdálkodhat, ami az OEP szerint átlagosan 3200 forint lesz. Ezt a támogatást kimerítve a többi orvosságért annyi hozzájárulást kell fizetni, mint bárki másnak.

GÁTI JÚLIA

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Félrekezelés

Az egészségbiztosítási alap gyógyításra-megelőzésre fordított forintjai közül tavaly minden ötödik került...