A KSH közlése szerint a fogyasztói árak szeptemberben 0,7 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az MTI által előzetesen kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett tíz nagy londoni befektetési ház szakértői 5,9-6,7 százalék közötti prognózisokat adtak, 6,22 százalékos várakozási átlaggal. Az előző havi éves infláció 8,3 százalék volt.

A csütörtöki adatismertetés után Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza - aki előzetesen 6,2 százalékot várt - az MTI-nek azt mondta: "nem vita tárgya", hogy az infláció innen tovább csökken, de "kérdés, hogy meddig, és milyen ütemben". Sampson egyelőre nem kívánt idei és jövő év végi inflációs előrejelzést adni, de úgy fogalmazott: nem valószínű, hogy a szeptemberi adat jelentősen befolyásolná az inflációs pályát. Az elemző szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy az élelmiszerárak megugrása szűrődik már most át fogyasztói szintre; Sampson kiemelendő jelentőségűnek nevezte a liszt 15 százalékos drágulását.

Az HSBC térségi elemzője közölte: eddig fél százalékpontos kamatcsökkentést várt októberre. Ennek bekövetkezte szerinte most már "kevésbé egyértelmű", de egy negyed százalékpontos e havi csökkentés továbbra is "nagyon valószínű". A teljes kosárra számított ütem mögött ugyanis vannak egyéb tényezők, például a szolgáltatási szektor inflációja, amely enyhül, és ez ellensúlyozhatja az élelmiszerárakból eredő aggályokat. Sampson szerint a jövő év végéig 6,50 százalékra süllyedhet a magyarországi jegybanki kamat.

A Dresdner Kleinwort elemzése is kiemelte a szolgáltatási infláció csökkenését. A ház szerint az ebben az összetevőben mért 0,6 százalékos havi összevetésű árcsökkenés az első volt két év óta.

A DrK szerint ugyanakkor a vártnál rosszabb szeptemberi infláció amellett szól, hogy az MNB októberben még nem csökkenti tovább alapkamatát, de ház az év vége előtt változatlanul számít még egy negyed százalékpontos csökkentésre.

A Dresdner szerint a legnagyobb inflációs kockázatot az élelmiszer- és az üzemanyagárak jelentik, kevés jele van azonban annak, hogy megfordult volna az inflációs várakozásoknak az elmúlt hónapokban tapasztalt javulása.

Az év vége utáni időszakra szóló inflációs várakozások fő meghatározója a közalkalmazotti bértárgyalások kimenetele lesz. Ha a nominális bérnövekedés közel jár majd a kormány által javasolt 4,5 százalékhoz, és ha a globális környezet is megfelelő marad, az MNB a jövő év folyamán fokozatosan 6,50 százalékra süllyesztheti alapkamatát a Dresdner londoni elemzői szerint.