A londoni Big Ben. Senki sem tudja biztosan, hogy hány óra © hvg.hu

A KSH csütörtökön ismertetett gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével számított GDP-növekedés 2007-ben 1,3 százalék, az utolsó negyedévre 0,7 százalék volt 12 havi összehasonlításban. A fogyasztói árak 2008 januárjában 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 januárjában és 1 százalékkal nőttek 2007 decemberéhez képest.

A londoni befektetési házak inflációs előrejelzéseinek átlaga 12 hónapra 7,17 százalék volt, vagyis jórészt megfelelt a tényleges januári adatnak, az éves összevetésű negyedik negyedévi GDP-növekedésre ugyanakkor 1,5 százalék volt a citybeli konszenzus.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének európai felzárkózó piaci stratégiáért felelős alelnöke a csütörtöki adatismertetés után azt mondta: az inflációs számsoron belül az éves maginflációra kell felfigyelni, amely „meglehetősen meredeken” 5,2 százalékra emelkedett. Desbarres szerint emiatt továbbra is megvan a kockázata egy jegybanki kamatemelésnek a következő hónapokban; ez a kockázat valószínűleg „még mindig magasabb, mint a kamatcsökkentésé”. Az elemző szerint ezt a véleményt „a gyengülésre hajlamos” forint és „a jegybank számára nem megfelelő irányba tartó” maginfláció támasztja alá.

Desbarres szerint ugyanakkor „történelmi és térségi mércével mérve nagyon-nagyon gyenge” GDP-növekedés valamelyest emelheti az MNB tűréshatárát a forintgyengeséggel szemben. Mindent összevetve, a Crédit Suisse vezető londoni elemzője a február 25-ei monetáris tanácsi ülésre „50 százalék alatti”, a következő két-három ülésre „valamivel 50 százalék feletti” esélyt jósolt a jegybanki kamatemelésnek.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző. Dybula azt mondta: a második negyedévtől az inflációs ütem lassulására számít, ahogy az kínálati oldali nyomások – főleg az élelmiszer- és az energia-komponensben – éves alapon enyhülni kezdenek, ugyanakkor azzal számol, hogy az idei első negyedévi GDP-növekedés még a tavalyi utolsó negyedévinél is rosszabb lehet.

Mindezek alapján – a gyenge növekedést és a várhatóan enyhülő inflációs nyomást figyelembe véve – a BNP Paribas térségi elemzője nem vár kamatemelést; szerinte a következő pénzügypolitikai módosítás kamatcsökkentés lesz. Dybula hozzátette: a képbe bele kell venni, hogy az elmúlt 13-14 hónap „nagyon erős” költségvetési adatsorozatának tanúsága szerint a kormány továbbra is szilárdan kézben tartja a közfinanszírozást, „ami nagyon jó dolog”.

Az elemző szerint emellett a külső környezet is kedvezőbbé válik a kamatcsökkentéshez. A BNP Paribas azt várja, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) a második negyedévtől monetáris enyhítésbe kezd, ami elejét veheti annak, hogy az MNB „pánikba essen, és a szigorítás felé mozduljon”. Dybula szerint a magyar jegybank részéről most „súlyos pénzügypolitikai hiba lenne” egy kamatemelés. Az elemző szerint a csütörtöki adatsor összességében gyengíti a szigorítás mellett szóló érveket, és ő ez idő szerint változatlan kamatszinttel számol.

A BNP Paribas szakértője úgy vélte: az MNB számára „az óvatos enyhítési ciklus újrakezdésének” legjobb időpontja május lehet, amikorra az EKB már várhatóan végrehajtotta első kamatcsökkentését, és egyértelművé válik a keresleti oldali inflációs nyomás teljes hiánya a magyar gazdaságban.

A magyarországi pénzügypolitikai kilátások megítélésében jelenleg teljesen megosztott a londoni elemzői közösség. A legutóbbi előrejelzések között volt olyan (Goldman Sachs), amelyik már februárra fél százalékpontos kamatemelést és az év végéig fennmaradó 8,00 százalékos kamatszintet jósolt, arra hivatkozva, hogy az MNB-nek a jelenleginél sokkal erősebb forintra lenne szüksége a 2009-es inflációs cél teljesítéséhez.

A JP Morgan szerint ugyanakkor továbbra is várható kamatcsökkentés, de csak a második félévben, és fél százalékpontnál nem nagyobb mértékű; ez fél százalékponttal elmarad a ház korábbi idei enyhítési várakozásától.

Több egybehangzó londoni előrejelzés szerint egyébként a jegybank a februári monetáris testületi üléssel egy időben megjelenő új inflációs jelentésben számottevően, 3 százalékról 3,5-3,8 százalékra, sőt esetleg akár 4 százalékra is emelheti a jövő évi átlagos inflációs prognózist.