Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kitűzött feladat értelmében az alpesi országnak 2008 és 2012 között 13 százalékkal kellene visszafognia a melegházhatást kiváltó mérgező gázok - főleg a széndioxid – éves emisszióját az 1990-es szinthez viszonyítva. A keddi sajtóban közölt adatok azonban azt mutatják, hogy a kibocsátás 1990 és 2006 között éppenséggel nőtt, méghozzá 15 százalékkal, és a légkörbe jutott gázok mennyisége az időszak végére 91,1 millió tonnát tett ki éves összesítésben (1990-ben még csak 79,2 millió tonnát). Hogy a kiotói célt elérje, az országnak hozzávetőleg 23,3 millió tonnával kellene csökkentenie a légköri szennyezést, azonban egyre többen vonják kétségbe – a számvevőszék szakértőit is beleértve –, hogy erre képes lesz.
A számvevőszék úgy becsülte, hogy a célkitűzés teljesítésének elmulasztásáért akár ötmilliárd eurós büntetést is kiróhatnak Ausztriára 2008 és 2012 között. A kormány azt tervezi, hogy hétmillió tonna szennyezést külföldön eszközölt "zöldberuházásokkal" vált ki, a célra 400 millió eurót kíván szánni.
A legnagyobb mérgezőgáz-kibocsátó szektorok az ipar (27,8 százalékos aránnyal), a közlekedés (25,5), az energiatermelés (17,0) és a hőszolgáltatás (15,6).
Josep Pröll környezetvédelmi miniszter a keddi Kurierban megjelent interjújában úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről még megvalósíthatónak tartja a kiotói vállalást, még ha nehézségek árán is. Ám ehhez szükség lenne egy olyan klímavédelmi törvényre, amely szigorú követelményeket és büntető szankciókat egyaránt megfogalmaz. Szerinte ugyanis a problémák részben abban gyökereznek, hogy sem a szövetségi kormányzat, sem a tartományok nem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Az utóbbiak különösen a hőszigetelési előírások, illetve építési támogatások betartásával adósak.
A 2002-ben lefektetett rendszer értelmében a környezetvédelemért viselt felelősség több szövetségi minisztérium és a tartományok között oszlik meg. Az akkori rendelkezések egy részét a szakemberek már idejétmúltnak tekintik, annál is inkább, mert hatékonyságukat nagyban tompítja, hogy megkerülésükért nem szabható ki büntetés.
Pröll elképzelése ellen a tartományok máris tiltakoznak, mások viszont jó kiindulási alapnak tekintik egy átfogó éghajlatvédelmi stratégia kidolgozásához.
