Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A versenytörvény módosítása három területet érint: szigorítja a kartellek elleni fellépést, erősebbé teszi a versenyjogi jogsértések szankcióit, továbbá módosítja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatáskörét, valamint belső szervezetét is.
Az 1996-ban hozott törvény módosító javaslatát kedden terjesztette a parlament elé az igazságügyi és rendészeti miniszter, szövege az Országgyűlés honlapján olvasható.
Az EU egy tanácsi rendelettel 2004. május elsejével tért át a gazdasági erőfölény tesztről a verseny jelentős csökkenése tesztre. Az SLC tesztnek is nevezett technikánál annak a vizsgálata a meghatározó szempont, hogy az összefonódással együtt jár-e a verseny jelentős csökkenése. Az új eljárási technika lehetővé teszi a gazdasági erőfölénnyel nem járó összefonódások megtiltását is, ha azok jelentősen csökkentik a versenyt, ugyanakkor engedélyezhetők az erőfölényt létrehozó összefonódások, ha azokat a hatékonyság javulása ellensúlyozza.
A hallgatást megtörő kartelltag eddig is számíthatott arra, hogy megússza a bírságot, illetve kisebb összeget kell csak fizetnie. A mentességet a GVH Versenytanácsának elnöke közleményben szabályozta, ami jogforrásnak nem tekinthető. Ezért kerülnek át a javaslat szerint a mentességi szabályok a törvénybe. Az a vállalkozás úszhatja meg a kartellezést bírság nélkül, amely először szolgáltat bizonyítékot a jogsértésre a GVH-nak. Ha a bejelentő csak többletbizonyítékot szolgáltat, akkor a rá kiróható bírság 50-20 százalékkal csökkenthető, attól függően, hogy elsőként vagy harmadikként tett bejelentést, szolgáltatott bizonyítékokat. A negyedik bejelentőnek már nincs kedvezménye.
A vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén jelenleg napi 50 ezer forint a bírság. A javaslat indoklása szerint ez az összeg nem mondható elrettentőnek, ezért az új bírság napi - legfeljebb - 200 ezer forint lesz.
A javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a kartellezés miatt károsult cég kártérítést követeljen a jogsértőktől. Miután a bizonyítás nehézkes az ilyen eljárásban, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés 10 százalékkal térítette el az árat.
Szintén új eleme a versenytörvénynek a javaslatban a kartellező cégek vezetőinek szankcionálása. A kartellezésért kiszabott bírság jogerőre emelkedésétől kezdődően két évig nem lehet semmilyen gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a jogsértésben részt vett cég vezető tisztségviselője volt. Az eltiltott vezetőkről a GVH elektronikus nyilvántartást vezet, amihez a cégbíróságok hozzáférhetnek.
A Gazdasági Versenyhivatalban létrejön a főtitkári poszt. A főtitkár lesz a jövőben a hivatal vezetője.
A befolyt bírság 5 százalékát fordíthatja jelenleg a versenykultúra fejlesztésére a Versenyhivatal. Miután a bírság egy része nem a kiszabás évében folyik be, illetve a nagysága is rapszodikus, így a tervezés nehézkes. A javaslat szerint a versenykultúra fejlesztésére a korábbi két év bírságából számolt átlag legfeljebb 10 százaléka fordítható. A fel nem használt pénz átvihető a következő évre.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.