Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A táv- és mobilmunkahelyek elterjedése jelentősen hozzájárulhatna a gazdaság modernizációjához és az ország versenyképességének javításához - áll az MTA Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye által nemrégiben elkészített tanulmányban. A kutatás szerint ezen a téren eddig nagy áttörés nem történt, amelynek egyik oka az, hogy rossz alapokon nyugszik a támogatás rendszere. Ezt a véleményt a szaktárca nem osztja.
Munkaszociológiai Műhely kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a közvetlen tőkebefektetésekre (FDI) alapozott gazdasági fejlődés tartalékai kezdenek kimerülni és a további modernizációhoz új fejlődési pályára kellene állítani a gazdaságot. A tőkevonzó képesség javítása és a versenyképességünk növelése érdekében az olyan tényezők, mint többek között a munkabérterhek csökkentése, az adórendszer átalakítása vagy esetleg a befektetők szempontjából vonzónak ható támogatási rendszerek mellett más innovatív módszerek bevonására is szükség van.
Távmunkában az utolsók között © sxc.hu |
A fent említett tanulmány szerint a munkafolyamatszintű, munkaszervezeteket érintő változásokra több figyelmet kellene fordítani. A táv- és a mobilmunkahelyek elterjedését elősegítő tanuló illetve rugalmas munkaszervezetek ugyanis a gazdasági fejlődés szempontjából egyáltalán nem elhanyagolhatóak. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a szervezeti innovációk alacsony szintje hosszú távon veszélyeztetheti a magyar gazdaság és társadalom átalakulásának sikerességét, az ország versenyképességet és ezen keresztül a foglalkoztathatóság szintjének fenntartását illetve javítását.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon tíz nagyobb, távmunkás munkahelyek létrehozását célzó program indult, amely az e fajta foglalkoztatás népszerűsítése mellett a foglalkoztatás javítását is szolgálta volna. Ezek hatékonyságáról azonban nem minden esetben lehetett információt találni. A kutatók a tízből hat esetben találtak megbízható adatokat, melyek szerint valamivel több mint 3,4 milliárd forint felhasználásával 4613 távmunkahely jött létre.
Ezek az eredmények a nemzetközi rangsorban azonban nagyon kevésnek bizonyulnak annak ellenére is, hogy a távmunka sehol a világon nem tudott megfelelni a vele szemben támasztott jórészt túlzó és illuzórikus elvárásoknak. A Makó Csaba által vezetett Szervezet- és Munkaszociológiai Műhely kutatása szerint a rendelkezésre álló távmunkát mérő nemzetközi és magyarországi adatok azt mutatják, hogy a távmunka esetében Magyarország a 25 európai uniós tagállam közül a 24. helyen áll, a távmunkánál valamivel tágabb értelmezésű mobil munkavégzés tekintetében pedig az utolsó (25-ik) helyen, messze lemaradva az egyébként szintén gyengén teljesítő, 24. helyen álló Észtország mögött.
A tanulmány szerint a nemzetközi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a versenyképesség javításában kiemelten fontos szerepe van az úgynevezett tanuló-innovatív szervezeteknek, amelyekre elsősorban a rugalmas munkaidő és a távmunka a jellemző. (Több nemzetközi tanulmány is rámutatott arra, hogy például az Európai Unió gazdaságainak lemaradása az USA vagy Japán mögött a közhiedelemmel szemben egyáltalán nem a magasabb szintű technológiai, hanem az úgynevezett nem-technológiai (szervezeti, piaci stb.) innovációk hiányára vezethető vissza.)
A távmunka eddigi lassú elterjedéséhez Magyarországon több tényező együttes hatása járult hozzá. Egyrészt az informatikai ismeretek lassú terjedése, a munkavállalók és munkáltatók konzervatív szemlélete, a tájékozatlanság és a munkajogi szabályok ismeretének hiánya. Ráadásul az állam sem találta meg a helyét a távmunka támogatásában, illetve a távmunka-foglalkoztatás ösztönzésében - állítja a tanulmány.
A támogatás rendszerét rossz alapokra helyezték a mindenkori kormányok. Egyrészt, mert a távmunkát támogató programok egyáltalán nem azokat a célcsoportokat célozzák, amelyek jellemzően ilyen alkalmazásban dolgoznának, másrészt az MTA kutatói szerint a távmunkát nem önmagában kellene kezelni – ahogy általában a támogatást célzó programok teszik –, hanem a vállalaton belüli munkaerő- és tudásfelhasználás különböző jellemzőivel együtt.
A távmunka-programok rossz célcsoportot céloznak meg. © Müller Judit |
A távmunka itthon bizalmi jellegű állás © Fazekas István |
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.