Az Egyesült Államokból rendre egymásnak ellentmondó – de nem csalódást keltő – adatok látnak napvilágot, így a tőzsdék napi mozgásai meglehetősen vegyes képet mutatnak. Az viszont biztos, hogy az elmúlt hetek gyenge piaci teljesítményei javulóban vannak. Ennek oka, hogy az olaj árnövekedése érezhetően megtorpant, ami az inflációtól való félelmet csökkentette. Valószínű, hogy a 130 dollár feletti szinteken már jelentkezik a kereslet-csökkenés, így fundamentálisan nem indokolható a további árnövekedés. Persze ez idővel változhat, hiszen a kereslet folyamatosan bővül, miközben a kitermelés volumene stagnál világszinten. Mindenesetre úgy tűnik, elértük azokat a szinteket, ami ma lokális maximumnak számít.

Devizapiac

A devizapiacon a dollár ismét erőre kapott, így nem érte el a korábban feltételezett 1,60-as szintet. Valószínű, hogy a piaci szereplők – az 1,60-as szintre számítva – a szinthez közelítve a dollár mellett nyitottak pozíciókat, mivel hosszabb távon szinte egyöntetűen a dollár erősödésére számítottak az elemzők. Tehát a piac „megelőzte önmagát”.

Ha egy kicsit hosszabb távra tekintünk, ezért még mindig egy – gyengülő dollárt jelentő – trendbe illeszthető az euró/dollár devizapár mozgása, bár – be kell valljuk – ez egy kicsit erőltetett (1.). Egy rövidebb támaszvonal (2.) is kirajzolódik, ami szintén azt mutatja, hogy a trend nem tört meg. Ma – technikai alapon – azt mondhatjuk, hogy az 1,5480-as szint szignifikáns meghaladása jelentené a hosszabb trend letörését és a további dollárerősödést. Innen már 1,52-es szintek következhetnek.

Ha nem pusztán technikai lapon vizsgáljuk a helyzetet, akkor is azt kell mondanunk, hogy a dollár hosszú távú erősödése szinte egyértelmű, mivel a válságból való kilábalás hamarabb fog bekövetkezni az Egyesült Államokban, mint Európában. Sőt, Európában – egyes vélemények szerint  – még csak most kezdődik a dolog neheze. Mindezt azzal magyarázzák, hogy Európát még nem érte el a sokk, ami a fogyasztás és az infláció oldaláról jelentkezik, mivel a növekedés eddig nem tört meg, csak némileg lassult. A továbbiakban azonban már a növekedés erős lefékeződését feltételezik, ami a magas inflációval, dráguló hitelekkel a fogyasztás visszaeséséhez vezet, miközben a dollárral szembeni gyengülése ellenére még mindig erős euró fékezi az exportot.

Persze ezek csak hosszú távú folyamatok lehetnek, így a rövid távú piaci viszonyokban nem feltétlenül köszönnek vissza hatásai. Pillanatnyilag arra számítunk, hogy a dollár tovább erősödik 1,50-1,52-es szintekig, ahol oldalazás következhet. Így ma kivárást javasolunk, de aki szereti a kockázatokat, megkockázathat a dollár erősödésére „játszani”.

A hazai piacon a forint szinte megállíthatatlanul erősödik, hiszen a jegybank emelte az irányadó kamatot, a feltörekvő piacokkal szemben enyhén javult a bizalom, valamint a szlovák korona az euróbevezetés előtt történelmi szintekre emelkedik napról-napra.

De vajon van alapja ennek az erősödésnek? Alapja van, de nem a gazdasági fundamentumokra gondolunk, hanem a már említett technikai tényezőkre; a különböző banki termékek és korábbi devizapozíciók fedezésére kötött opciók „kiütése”, valamint az erre beinduló erős spekulációs hullám. A helyzet „veszélyes”, legalábbis a befektetések eredményességére vonatkozóan, mivel a 240-es szint közelében nagyon kiszámíthatatlan lehet a forint. 240 alatt nem lehet tudni, hogyan fog viselkedni a piac, így most inkább a kivárást javasoljuk.

A 10 éves lejáratú bundok hozama egyre határozottabb emelkedést mutat, így ma már trendről beszélhetünk. Ez a trend március közepén indult - amikor még 3,90 százalék alatt volt a hozamszint -, de már elértük a 4,55 százalékos szintet. Ilyen körülmények között csak rövidebb kötvényeket érdemes vásárolni, melyeket lejáratig meg tudunk tartani. Hazai befektetőként pedig az sem mindegy, hogy az euró/forint a jövőben hogy alakul, mivel a kisebb hozam csak akkor jelent jó befektetési lehetőséget, ha feltételezzük, hogy közben a forint jelentősen (legalább 3,5-4 százalékkal) gyengül az euróval szemben.

Az Egyesült Államokban is hasonló helyzet alakult ki, annyi különbséggel, hogy itt a trend 3,3 százalékról indult, míg ma már 4,00 százalékon kereskednek. Befektetési szempontból hasonló a helyzet; csak jelentős forintgyengülés esetén lehet jó befektetési célpont ma az amerikai államkötvény. Ajánlásunk tehát kivárás, mindaddig, amíg nem látható olyan esemény, amely a forint komolyabb gyengülését okozhatja.

A hazai piacon a hozamszintek változásai csak minimálisak voltak, de az látszik, hogy a kamatemelés és a nemzetközi hangulat segített abban, hogy a fejlett piaci kötvényekhez mérten – a hosszú oldalon – csökkent a hozamfelár. Ez még mindig csak 3-15 éves szegmens stagnálásához volt elég, a rövid oldalon a hozamok emelkedtek. Utóbbinak viszont más oka van: az MNB kommunikációja arra utal, hogy a Monetáris Tanács inkább a magas kamat mellett elkötelezett, amelyet az infláció elleni küzdelem elsőszámú és egyetlen eszközének tekint. Ezzel a forint reálfelértékelődésén keresztül kívánja csökkenteni a külső ársokkok hazai hatásait, miközben hangsúlyozza, hogy ez az egyetlen út, amellyel a lakosságot nem sújtja további terhekkel, sőt a devizahiteleken keresztül még támogatja is a lakossági szektort.

Egyelőre nem tudni, hogy ez a paradigmaváltás eredményes lesz-e, vagy nem, de az nem túl biztató, hogy legutóbb ez a jegybankpolitika súlyos kudarcot vallott. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági fundamentumok nem indokolják a forinterősödését, mint a sokszor hivatkozott lengyel, cseh és szlovák reálfelértékelődés során. Az említett országokban ugyanis valódi reálkonvergencia is végbement párhuzamosan a devizafelértékelődéssel.

Mint látható, a hozamok márciusi hirtelen emelkedése után volt még egy volatilisabb időszak, de aztán ismét visszatért a korábbi piaci hozamingadozás a hozamszint magasabb szintje mellett. Az látványos, hogy a rövid futamidők (melyeket erősen befolyásol az MNB alapkamat, illetve az alapkamat jövőbeli alakulására vonatkozó várakozások) esetén továbbra is enyhén emelkedő a trend. A hosszabb futamidők tekintetében viszont – ahol elsődlegesen a hosszú távú gazdasági kilátások a döntőek – kismértékű javulás (hozamcsökkenés) ment végbe. Ennek – részben – szintén az alapkamat változásai az okozói, hiszen az infláció elleni küzdelem fontosságát és az árstabilitás iránti elkötelezettségét egyre erősebben kommunikálja az MNB – amit kamatemelési lépésekkel alá is támaszt. Ez pedig a befektetők bizalmának erősödését hozza magával. Ez – illetve más, hosszú távú indikátorok – indukálhatták az újabb kamatemelést, és amint látjuk, a hatás nem is maradt el.

A továbbiakban viszont érdekesen alakulhat az alapkamat, mivel a külső ársokkok elleni védelem csak akkor érvényesül a magas kamatkörnyezetben, ha a forint a továbbiakban is erősödik. Itt viszont problémás szintek következnek, ami erősen növelheti a devizakockázatokat, mert a forint mozgása várhatóan hektikusan alakul. Ez a kötvénypiac szempontjából azért érdekes, mert a hozamok e fő vonalak mentén alakulnak a jövőben. Az erős forint a magas kamatok mellett kötvény vételeket generál, míg ha csak az egyik feltétel teljesül, akkor inkább a hozamok emelkedése lesz a jellemző.

Ma azt gondoljuk, hogy a külső piaci környezet kedvez ennek a politikának, a hazai makrogazdasági pálya is (részben), de a politikai helyzet ellene „dolgozik”. Így amíg a politikában jelentős változások nincsenek, addig a 3-5 éves szegmens vételre ajánlható.

Egy korrekciós szakaszon van túl a nemzetközi részvénypiac, hiszen az erősödő inflációs félelmek (emelkedő kamatok – drága finanszírozás – visszaeső vállalati eredmények) átrendezték a részvények piaci értékelését. A piac – szokás szerint – persze túlreagálta a veszélyeket, mivel a kőolaj (és más árupiaci termék ára is) lejtmenetbe került, ami az inflációs nyomás korábbiaknál gondolt szintjénél alacsonyabb szintet jelent. Ezzel – és egy-két relatív megnyugtató – amerikai makrogazdasági adattal már meg tudott állni a részvényárak esése.

Ajánlás

Állampapírpiac: Hazai: 3-5 év vétel Fejlődő piacok: tartás Vállalati kötvények: Eladás Nemzetközi részvénypiac: Oroszország, Brazília, Dél-korea; vétel Hazai részvénypiac: kivárás Befektetési alapok: Oroszország, Brazília, Dél-korea alapok; vétel

A hazai piacon is megfigyelhető, hogy a korábbi eső trend alacsony forgalma miatt az esés „behalt”, ami esetünkben azt jelenti, hogy a potenciális eladók nagy része nem akarta már eladni részvényeit, mivel tudja jól, hogy hosszú befektetési időtávval kalkulálva ma már a részvények egyáltalán nem drágák. Így eladó híján nem következett további esés, de mivel még mindig alacsony a forgalom az is világos, hogy új vevők sincsenek még a piacon. Amennyiben élénkül a forgalom és így emelkedik a piac, akkor tartós emelkedés elé nézhetünk, de ez ma még erősen feltételes.

Az egyes hazai részvényeket tekintve az OTP ismét ígéretes szinteken van; 7 ezer forint felett maradva képes lehet egy tíz százalékos emelkedésre is, amennyiben a bankszektorról nem érkeznek újabb negatív hírek. A többi hazai részvény esetében a kivárást javasoljuk.

A nemzetközi piac helyzet azt mutatja, hogy – a nyersanyagárak és az olajár csökkenése ellenére – a brazil és az orosz piac kiemelkedő lehet, mivel mindkét helyen kialakult egy kisebb korrekció, ami platform lehet egy újabb emelkedéshez a korábbi csúcsokig. Dél-Korea is jó befektetésnek tűnik, mivel a tengeri szállítmányozásban ismét kapacitáshiány mutatkozik és a hajóépítésben világelső ország tőzsdéje erősen függ ettől az iparágtól. Márpedig a kilátások igen jók!

Fürjes Szabolcs