A közgazdasági logika alapján például a Mol-papíroknak múlt keddtől drágulniuk kellett volna, hiszen aznap reggel az olajcég az egy évvel korábbit megkétszerező 2008. első félévi nyereségről adott számot, amit látva a hevesebb elemzők máris vételre buzdítottak. Lehet, hogy hosszabb távon valóban jó befektetés lesz a Mol-részvény, ám árfolyama a gyorsjelentés publikálását követő két napon mintegy 6 százalékkal, 17 ezer forint alá zuhant, ami több mint három éve nem látott mélypont.

A tőkepiaci klíma manapság egyáltalán nem kedvez a részvénybefektetéseknek. Az OTP Bank részvényei például rendre azt sínylik meg, hogy a külföldi pénzintézetek szekrényeiből még mindig esnek ki a fedezetlen jelzáloghitelek miatti csontvázak. Hiába jelennek meg hébe-hóba bizakodó elemzések, összességében mégiscsak arra lehet számítani, hogy egy ideig még az alapvetően a tavaly augusztusban kirobbant jelzálogpiaci válság miatt padlóra került világgazdaság lassulása és a felpörgő infláció lesz a jellemző – hámozható ki a mértékadó közgazdasági elemzésekből.

Részvénypiaci pangás idején a befektetők számára a viszonylag magasabb osztalékot fizető papírok nyújthatnak menedéket, feltéve, hogy a nyereségrészesedések versenyre kelnek az éves betéti kamatokkal és állampapírhozamokkal. Ilyenek például a Magyar Telekom papírjai, amelyek 10 százalék feletti osztalékhozammal kecsegtetnek. Mégsem ajánlja a japán Nomura befektetési cég, mondván, a vezeték nélküli telefonos üzletágban a cég növekedése korlátozott, s kockázatot jelentenek a magyar piaci szabályozás versenyt serkentő esetleges további lépései.

A cikket teljes egészében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben.