Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az adatok megegyeznek a korábban közölt, első becslésen alapuló számokkal. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest stagnált.
Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,1 százalékkal nőtt a III. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 50,8 százalékos növekedése alapozta meg. A mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozták.
Az ipari teljesítmény, a korábbi bővülés után, összességében 2,2 százalékkal csökkent, főképp a feldolgozóipar 3,2 százalékos visszaesése miatt.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártás növekedett a legdinamikusabban, míg jelentősebb visszaesés a textilipar és a villamos-, gép-, műszergyártás területén mutatkozott, elsősorban az export további mérséklődése következtében.
Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévhez hasonlóan, 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi negyedév adatától.
A KSH adatai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 III. negyedévében összességében 1,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A szolgáltatások közül 1,6 százalékos teljesítménynövekedés egyedül a tavaly visszaesést produkáló közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás területén mutatkozott.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés hozzáadott értéke mérsékelten, 0,6 százalékkal maradt el a 2007 III. negyedévi szinttől. A szállítás visszaesése elsősorban a kül- és belkereskedelmi forgalom további mérséklődésének tudható be.
A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág teljesítménye 2008. III. negyedévére 3 százalékkal, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye pedig összességében 2,1 százalékkal csökkent, amiben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom további visszaesése.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 0,9 százalékkal növekedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások erőteljes, 5,8 százalékos növekedésének köszönhetően. A háztartások fogyasztási kiadása lényegében stagnált, mindössze 0,1 százalékos növekedét mutatott, mint ahogyan a KSH szerint a közösségi fogyasztás mértéke sem változott. Ezen tényezők eredőjeként a végső fogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, az 1,5 százalékos csökkenés főként a két legnagyobb súlyú ágazat beruházásainak - feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés - mérséklődése miatt.
A belföldi felhasználás összességében 0,3 százalékkal növekedett. A KSH szerint a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 3,5 százalékkal, míg az import 2,8 százalékkal emelkedett. A növekedés mértéke mind az export mind az import tekintetében visszaesett a 2003 első negyedéveiben tapasztalt szintre, főként az áruforgalomnál tapasztalható okokra és a külkereskedelmi cserearány romlásra visszavezethetően. Az áruforgalom exportja 3,3 százalékkal, importja 2,0 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 4,4 százalékkal, importja 7,2 százalékkal bővült.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest stagnált. Ebből a mezőgazdaság 5,2 százalékos növekedést mutatott, az ipar 1,7 százalékkal csökkent, a szolgáltatások pedig összességében 0,5 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások volumene 1,4 százalékkal növekedett. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent, a végső fogyasztás szinten maradt. Az export 0,3 százalékkal, az import 1,5 százalékkal esett vissza.
A bruttó hazai termék volumene a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint a magyar gazdaság 2008 harmadik negyedévében produkált utoljára gazdasági növekedést. A következő "nagyon hosszú ideig" nem találkozhatunk pozitív GDP adatokkal - mondta. Az elemző szerint már az idei év negyedik negyedévében 0,5 százalékos visszaesésre lehet számítani, 2009 első három hónapjában pedig akár 3 százalékot is zuhanhat a gazdaság teljesítménye.
A Raiffeisen 2009-ben 2,5 százalékos GDP csökkenésre számít, 2010-ben pedig gazdasági stagnálásra. Török Zoltán szerint a vártnál mintegy 4 százalékkal alakult rosszabbul az import- és az export teljesítmény 2008 harmadik negyedévében az előző évhez képest. A külkereskedelmi termékforgalom zuhanása elsősorban Magyarország exportpiacainak recesszióba kerülésével, illetve az ipari termelés visszaesésével magyarázható - fejtette ki.
A Raiffeisen elemzője szerint a magyarországi gazdaság, a beruházások és a fogyasztás "rég nem látott" mértékben csökkenhet 2009-ben. Az import ezért még az exportnál is nagyobb mértékben eshet vissza, ami a külkereskedelmi mérleg jelentős javulásával járhat. A behozatal nagyarányú csökkenése miatt a 2008-ra várt 100 millió eurós nyereség után akár 860 millió eurós aktívum is elképzelhető a jövő évi külkereskedelemben - jegyezte meg a szakértő.
Török Zoltán elkerülhetetlennek tartja a magyar gazdaság régóta halogatott korrekcióját, amelyre szerinte a külső gazdasági kényszerek nyomása alatt rendkívül nagy esély van.
Barcza György, a K&H Bank Nyrt. vezető elemzője szintén a vártnál rosszabbnak tartja a KSH kedden közzétett makrogazdasági adatait. Az export közel 5 százalékos visszaesése az októberi ipari teljesítmény és feldolgozóipar jelentős csökkenésével járt. Az elemző ugyanakkor megjegyezte: a készletleépítés miatt a termelés csökkenése jelentősebb az értékesítés szűkülésénél, ami minden gazdasági lassulás első néhány hónapjában megfigyelhető.
A szakember szerint a harmadik negyedév gazdasági növekedése a bővülő mezőgazdasági termelésének köszönhető, amire 2009-ben - az agrárium ingadozó teljesítménye miatt - már nem lehet számítani.
A K&H szintén 1 százaléknál nagyobb gazdasági visszaesést jósol 2009-re, ugyanakkor Barcza György szerint jelenleg még korai lenne 2-3 százalékos jövő évi recesszióról beszélni. Megjegyezte azonban, hogy az 1 százalék körüli gazdasági növekedés tarthatónak látszik 2008-ban.
Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,1 százalékkal nőtt a III. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 50,8 százalékos növekedése alapozta meg. A mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozták.
Az ipari teljesítmény, a korábbi bővülés után, összességében 2,2 százalékkal csökkent, főképp a feldolgozóipar 3,2 százalékos visszaesése miatt.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártás növekedett a legdinamikusabban, míg jelentősebb visszaesés a textilipar és a villamos-, gép-, műszergyártás területén mutatkozott, elsősorban az export további mérséklődése következtében.
Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévhez hasonlóan, 5,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi negyedév adatától.
© MTI |
A KSH adatai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 III. negyedévében összességében 1,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A szolgáltatások közül 1,6 százalékos teljesítménynövekedés egyedül a tavaly visszaesést produkáló közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás területén mutatkozott.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés hozzáadott értéke mérsékelten, 0,6 százalékkal maradt el a 2007 III. negyedévi szinttől. A szállítás visszaesése elsősorban a kül- és belkereskedelmi forgalom további mérséklődésének tudható be.
A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág teljesítménye 2008. III. negyedévére 3 százalékkal, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye pedig összességében 2,1 százalékkal csökkent, amiben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom további visszaesése.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 0,9 százalékkal növekedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások erőteljes, 5,8 százalékos növekedésének köszönhetően. A háztartások fogyasztási kiadása lényegében stagnált, mindössze 0,1 százalékos növekedét mutatott, mint ahogyan a KSH szerint a közösségi fogyasztás mértéke sem változott. Ezen tényezők eredőjeként a végső fogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, az 1,5 százalékos csökkenés főként a két legnagyobb súlyú ágazat beruházásainak - feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés - mérséklődése miatt.
A belföldi felhasználás összességében 0,3 százalékkal növekedett. A KSH szerint a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 3,5 százalékkal, míg az import 2,8 százalékkal emelkedett. A növekedés mértéke mind az export mind az import tekintetében visszaesett a 2003 első negyedéveiben tapasztalt szintre, főként az áruforgalomnál tapasztalható okokra és a külkereskedelmi cserearány romlásra visszavezethetően. Az áruforgalom exportja 3,3 százalékkal, importja 2,0 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 4,4 százalékkal, importja 7,2 százalékkal bővült.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest stagnált. Ebből a mezőgazdaság 5,2 százalékos növekedést mutatott, az ipar 1,7 százalékkal csökkent, a szolgáltatások pedig összességében 0,5 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások volumene 1,4 százalékkal növekedett. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent, a végső fogyasztás szinten maradt. Az export 0,3 százalékkal, az import 1,5 százalékkal esett vissza.
A bruttó hazai termék volumene a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az elemzők szerint el kell búcsúzni a növekedéstől (Oldaltörés)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint a magyar gazdaság 2008 harmadik negyedévében produkált utoljára gazdasági növekedést. A következő "nagyon hosszú ideig" nem találkozhatunk pozitív GDP adatokkal - mondta. Az elemző szerint már az idei év negyedik negyedévében 0,5 százalékos visszaesésre lehet számítani, 2009 első három hónapjában pedig akár 3 százalékot is zuhanhat a gazdaság teljesítménye.
A Raiffeisen 2009-ben 2,5 százalékos GDP csökkenésre számít, 2010-ben pedig gazdasági stagnálásra. Török Zoltán szerint a vártnál mintegy 4 százalékkal alakult rosszabbul az import- és az export teljesítmény 2008 harmadik negyedévében az előző évhez képest. A külkereskedelmi termékforgalom zuhanása elsősorban Magyarország exportpiacainak recesszióba kerülésével, illetve az ipari termelés visszaesésével magyarázható - fejtette ki.
A Raiffeisen elemzője szerint a magyarországi gazdaság, a beruházások és a fogyasztás "rég nem látott" mértékben csökkenhet 2009-ben. Az import ezért még az exportnál is nagyobb mértékben eshet vissza, ami a külkereskedelmi mérleg jelentős javulásával járhat. A behozatal nagyarányú csökkenése miatt a 2008-ra várt 100 millió eurós nyereség után akár 860 millió eurós aktívum is elképzelhető a jövő évi külkereskedelemben - jegyezte meg a szakértő.
Török Zoltán elkerülhetetlennek tartja a magyar gazdaság régóta halogatott korrekcióját, amelyre szerinte a külső gazdasági kényszerek nyomása alatt rendkívül nagy esély van.
Barcza György, a K&H Bank Nyrt. vezető elemzője szintén a vártnál rosszabbnak tartja a KSH kedden közzétett makrogazdasági adatait. Az export közel 5 százalékos visszaesése az októberi ipari teljesítmény és feldolgozóipar jelentős csökkenésével járt. Az elemző ugyanakkor megjegyezte: a készletleépítés miatt a termelés csökkenése jelentősebb az értékesítés szűkülésénél, ami minden gazdasági lassulás első néhány hónapjában megfigyelhető.
A szakember szerint a harmadik negyedév gazdasági növekedése a bővülő mezőgazdasági termelésének köszönhető, amire 2009-ben - az agrárium ingadozó teljesítménye miatt - már nem lehet számítani.
A K&H szintén 1 százaléknál nagyobb gazdasági visszaesést jósol 2009-re, ugyanakkor Barcza György szerint jelenleg még korai lenne 2-3 százalékos jövő évi recesszióról beszélni. Megjegyezte azonban, hogy az 1 százalék körüli gazdasági növekedés tarthatónak látszik 2008-ban.
