Kincstári optimizmus győzedelmeskedik a realitások felett?

Pedig a kormányzati dokumentum önmagában is vészjósló: a gazdasági növekedés a konvergenciaprogram 2007 novemberében készült változatában 2008-ban szereplő 2,8 százalék helyett valószínűleg alig múlta felül az 1 százalékot, a 2009-re előzetesen kalkulált 4 százalékos növekedés helyett pedig a hazai össztermék (GDP) csaknem 1 százalékkal zsugorodik.

A magyar gazdaság növekedése alapvetően az exporton múlhat, mivel a belföldi kereslet biztosan mérséklődni fog: a költségvetés kiadásai 2008-hoz viszonyítva csökkennek, és az elemzők a lakossági fogyasztás 2-3,5 százalékos visszaesését valószínűsítik. A világpiaci klímához viszonyítva a csaknem 4 százalékos exportnövekedést feltételező kormányzati prognózis felettébb optimistának tűnik.

A gazdaságkutatók a 2008. harmadik negyedéves GDP-adatok láttán kezdték lázasan újraszámolni prognózisaikat. Ez azt a sokkoló tényt rögzítette ugyanis, hogy a magyar gazdaság legtöbb ágazata már a július–szeptemberi időszakban mínuszt mutatott a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, a recessziótól csupán az agrárszektor kiváló teljesítménye mentette meg – legalábbis formálisan.

A 2009-es költségvetés kockázati tényezői közt is az első helyen szerepel a munkanélküliség, aminek terven fölüli növekedése kevesebb adó- és járulékbevételt, viszont több segélyt és támogatást feltételez. Kockázatot jelent az infláció is, amit a kormány a forint esetleges gyengülése miatt 4,5 százalékosra tervezett, ám a kutatói előrejelzések szerint ennél kisebb lehet.

Olyan gyenge forintra – 285–290-es euró-árfolyamra –, ami a kormányzati előrejelzésben feltüntetett 4,5 százalékos inflációt indokolná, nem számítanak az elemzők. A legpesszimistább Ecostat is 260–270 forintos euró-árfolyammal kalkulál, a többiek pedig azt feltételezik, hogy az árfolyam az év végére 250–255-re áll be.

A teljes cikk a héten megjelenő HVG-ben olvasható.