szerző:
hvg.hu

A gázvita jó alkalmat teremtett, hogy újjáéledjen a magyar energetikai helyzetről régóta folyó, de az utóbbi időben szunnyadó vita. Az energialobbi mindenféle erőművet építene, míg mások – például az uniós trendeket követők vagy a környezetvédők – az energiatakarékosságot hangsúlyozzák. A spórolás szükségességét egyébként senki sem tagadja, mert biztosnak látszik: még erőművi beruházások mellett is mérsékelni kell energiaéhségünket, ha jót akarunk.

A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnöke a minap fogalmazta meg véleményét, miszerint Magyarország földgázcsapdában van, ahonnan jó volna mielőbb kiszabadulni új erőművek építésével, s alternatív energiaforrások minél nagyobb mérvű bevonásával. A miniszterelnök azonban nem sokkal később kijelentette, hogy legalábbis a vízierőművekről nem akar vitát nyitni, mert túl sok az érdekellentét és az összeegyeztethetetlen álláspont. A paksi atomerőmű bővítését viszont nem vetné el, a többi (alternatív) energiatermelő megoldás – például a szélerőművek, vagy a bioetanol-gyártás – térnyerése pedig gazdaságosság kérdése.


Magyarország az energiahatékonyság általános javításában sokkal jobban teljesített, mint az európai átlag, ugyanis 1990 óta az energiafelhasználásunk volumene gyakorlatilag nem változott, miközben a GDP 1,4-szeresére emelkedett. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy lebontottuk a tervgazdaságból ránk maradt energiapazarló nehézipari és gépipari nagyüzemeket, s a helyükre kisebb energiaigényű, s korszerűbb termékeket előállító (például autóipari és elektronikai) gyárakat építettünk, illetve a felszabaduló munkaerő átáramlott a szolgáltatásokba, az építőiparba és a kereskedelembe, ahol fajlagosan kevesebb energia szükséges a GDP-termeléshez.

Bár az egységnyi GDP előállításához szükséges energiamennyiségről lehangoló becslések is megjelentek, az Eurostat adatait használva (lásd a fenti térképet), s vásárlóerő paritáson számolva nem vagyunk túlságosan elmaradva az uniós átlagtól. De még így is volna bőven terünk a hatékonyság javítására.

Egyre több gázt használunk (Oldaltörés)


© hvg.hu
Ezért Magyarország legnagyobb problémája e területen látszólag nem a túl sok feleslegesen elhasznált energia, hanem, hogy az összes energiafogyasztáson belül a gázfelhasználás aránya kiemelkedően magas. Hasonló helyzetet csak a nagy saját földgázkészletekből gazdálkodó Hollandiában és Nagy-Britanniában tapasztalni. Az ország primer energiafelhasználása 2007-ben 1120 petajoule, ebből a földgázfelhasználás aránya 44 közelében volt. Ennek egyértelműen a lakossági gázfelhasználás az elsődleges oka, hiszen az ország településeinek földgáz-ellátottsága 90 százalék feletti, elsősorban épületfűtésre használják ezt az energiahordozót. Mivel pedig az épületek hőszigetelése többnyire korszerűtlen, igen nagy a hőveszteség. Egyes becslések szerint a szigetelések és a nyílászárók korszerűsítésével évente legkevesebb 100 petajoule energia volna megtakarítható. Azaz az energiafelhasználásunkat akár 10 százalékkal is mérsékelhetnénk.

Az Energia Központ Kht. 2020-ig előretekintő hosszú távú prognózisa szerint folytatódik az energiahordozó szerkezet lassú változása, tovább nő a villamosenergia- és távhőtermelésre, valamint fűtési célra használt gázfogyasztás. Eközben az előrejelzés a hazai energiaforrások lassú kimerülésével, a kőolaj- és földgáztermelés csökkenésével számol. Ráadásul a Magyar Energia Hivatal adatai szerint Magyarországon fűtésre csaknem háromszor annyi energiát használunk, mint az unió fejlett országaiban. Ennek a már említett korszerűtlen épületállomány az oka, hiszen évente és négyzetméterenként 1,40 gigajoule megy el fűtésre, szemben Nyugat-Európával, ahol ugyanerre 0,53 gigajoule is elég.

© hvg.hu
A helyzetet rontja, hogy eközben Magyarországot is elérte a légkondicionálási láz. Ez részben annak köszönhető, hogy a gyártók és kereskedők egy nálunk korábban szinte egyáltalán nem létező piacot építettek fel. De hozzátette a magáét a globális felmelegedés is, hiszen nyáron állandósultak az elhúzódó kánikulai időszakok. Az Ecofys kutatóintézet vizsgálatai szerint Európában évente 10 százalékkal nő a beépített háztartási klímaberendezések száma, s Magyarország sem marad el a trendtől. Nem segít az sem, hogy a mai technológiákkal egy Celsius-fokos hűtéshez háromszor annyi energia szükséges, mint egyfokos hőmérséklet-emeléshez, így a klímaberendezések energiafogyasztása is egyre jelentősebb terhet jelent az éves energiamérlegben.

A háztartási energia-megtakarítás évi 120 ezer forint is lehet (Oldaltörés)



 A lakosságnak érdekében állna, hogy részt vegyen az energiatakarékossági mozgalomban, hiszen háztartásonként évi mintegy 120 ezer forint spórolható a víz-, a villany- és a gázszámlán körültekintéssel és a fogyasztási szokások megváltoztatásával – állítja a Green Capital kutató-tanácsadó intézet egy nemrégiben készült vizsgálat alapján.

© hvg.hu
Eredményeik szerint a lakás nyersanyag- és energia-felhasználását lényegesen csökkenti a háztartási gépek kapacitásának maximális kihasználása, a fűtési, a szellőztetési és az árnyékolási szokások helyes irányú megváltoztatása, az energiatakarékos és hatékony megvilágítás alkalmazása, valamint a készenléti állapotban felesleges energiafogyasztást eredményező készülékek kikapcsolása.

Az átlagos 50 négyzetméteres lakásban az energia- és a vízhasználat költségei takarékossági megoldások nélkül éves szinten 420 ezer forintot tesznek ki. A lakás felújításával, valamint energiatakarékos háztartási eszközökkel és fogyasztási szokásokkal ez 300 ezer forintra csökkenthető.

Az intézet számításai szerint egy átlagos háztartás éves áramfogyasztása 4430 kilowattóra, ami több mint 189 ezer forintba kerül. A leginkább energiatakarékos háztartási gépekkel a fogyasztás 35 százalékkal csökkenthető, és további 10 százalék megtakarítást hoz, ha az elektromos berendezéseket használaton kívül kikapcsolják. Az energiatakarékos izzók 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak a hagyományosnál. Ezzel összességében 113 600 forint takarítható meg az áramszámlán.

A vizsgálat szerint az átlagos magyar háztartás éves vízfogyasztása 102 köbméter, ami 20379 forintba kerül. A vízfogyasztó háztartási eszközök optimális használatával, fürdés helyett pedig zuhanyozással 20 százalékkal kevesebb vizet használ el egy háztartás, ami 4 000 forint megtakarítást hozhat.

A felmérés kimutatta azt is, hogy egy 50 négyzetméteres, felújítatlan lakás energiafelhasználása egy fűtési szezonban 7 500 kilowattóra, hőszigetelt régi lakásban 6 750 kilowattóra, míg egy új építésű, hőszigetelt lakásban 4 500 kilowattóra.

Villanyfűtés esetén ennyi áram 318 ezer forintba kerül, a távfűtés költsége pedig 210 ezer forint. Az egyedileg szabályozható fűtéssel a költség 7 százalékkal, 195 300 forintra csökkenthető.

A gázfűtés ára régi radiátorok használatával meghaladja a 101 200 forintot, cirkófűtéssel viszont a költség 67200 forint a fűtési szezonban. Hőszivattyúval már csak 64 ezer forintért fűthetünk, míg széntüzelésű lakásban 57 ezer, a fatüzelésűben pedig 49 ezer forint a fűtési költség egy szezonban – állítja a Green Capital.

A háztartások energiafogyasztásának csökkentése az Európai Unióban is favorizált program. Legutóbb uniós döntéshozói körökből olyan hírek szivárogtak ki, hogy be akarják tiltani az energiafaló plazmatévéket, s több más pazarló megoldásra is ez a sors várhat. Az uniós polgárok ugyanis hiába kapnak kézhez korszerű berendezéseket, azok újabb és újabb funkciókat látnak el, vagy olyan elektromos eszközök használata terjed el széles körben, amelyek korábban egyáltalán nem voltak megtalálhatók a háztartásokban. Elég csak a rengeteg szórakoztatóelektronikai berendezésre, számítógépre, légkondicionálóra, mosogatógépre stb. gondolni, amelyek egy része készenléti üzemmódban hagyva is állandóan energiát fogyaszt, vagy az akkumulátorok feltöltése során szív le a rendszerből inaktív állapotában is energiát. Ez oda vezetett, hogy a mai háztartások energiafogyasztása egyes becslések szerint majd háromszor annyi, mint húsz éve, s ez a tendencia nem tartható fenn tartósan.

Puszta adatok: a magyar energiamérleg (Oldaltörés)

 
A magyar energiamérleg (1990–2007), petajoule

Év Termelés Behozatal Forrás összesenKivitel KészletváltozásFelhasználás összesen
1990 634,1653,51 287,670,8 13,11 203,7
1991      624,7573,01 197,747,1-13,11 163,7
1992      588,4515,01 103,458,7-14,71 059,4
1993   575,3602,41 177,784,917,01 075,8
1994     568,9585,11 154,097,6 -11,81 068,2
1995      575,0617,5 1 192,598,89,11 084,6
1996565,0663,61 228,688,028,71 111,9
1997     549,7649,21 198,986,325,8 1 086,8
1998     516,8675,31 192,179,829,0 1 083,3
1999      500,0657,71 157,784,4-4,21 077,5
2000     485,2665,41 150,682,8 12,71 055,1
2001      478,8675,81 154,696,6-29,11 087,2
2002     462,8716,5 1 179,2106,06,41 066,8
2003      434,7786,51 221,2108,221,51 091,6
2004      425,0784,71 209,7120,51,11 088,1
2005      428,0873,61 301,6140,87,51 153,2
2006      428,8884,41 313,2158,92,31 152,0
2007      418,0849,01 267,0145,31,71 120,0
Forrás: KSH


 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Januártól a szénre is kell energiaadót fizetni

Az év végén lejár az Európai Uniótól kapott mentesség, ezért januártól a szénkereskedőknek és a szénfelhasználóknak is energiaadót kell fizetniük, mégpedig ezer kilogrammonként 2.040 forintot, függetlenül a szén fajtájától - hívja fel a figyelmet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP).

MTI Gazdaság

A gazdasági válság hatására csökkent a kínai energiafelhasználás

A gazdasági válság hatására a kínai energiafogyasztás októberben 269,85 milliárd kilowattórára csökkent, és ez 3,7 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ilyen irányú változásra 1999 óta nem volt példa – jelentette be a China Electricity Council (CEC).

MTI Itthon

Kormányrendeletek az energiatakarékos épületek támogatására

Az épületek energiafelhasználásának csökkentését és az alternatív energiaforrások alkalmazásának terjedését szolgálja két, 2009. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet –közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.

Hármas baleset történt az M0-son

Hármas baleset történt az M0-son

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Sztereotípiák helyett valós napi kapcsolatot!

Sztereotípiák helyett valós napi kapcsolatot!

Trump meghívást kapott Phenjanba

Trump meghívást kapott Phenjanba

A General Electric 38 milliárd dollár bevételt vár üzletágeladásokból

A General Electric 38 milliárd dollár bevételt vár üzletágeladásokból

Berki feljelentette Puzsért, miután Puzsér feljelentette Berkit

Berki feljelentette Puzsért, miután Puzsér feljelentette Berkit