„Egy a biztos: a bizonytalanság” – szögezte le egy magyarországi kriptovaluta-szakértő a HVG-nek, mi a következménye a piacon annak, hogy júliustól a Büntető törvénykönyvben kriminalizálták a kriptovaluta-ügyleteket. E szerint – a műveletek összegétől függően – az engedély nélküli kereskedők 3-8, ügyfeleik pedig 2-5 éves börtönbüntetést kockáztatnak az illegálisnak minősített kriptózásért. Ezzel a magyar jogalkotás jócskán túlment a szintén júliustól, fokozatosan élesedő MICA nevű uniós rendeletben, ami a kriptokereskedelem legalizálását, a pénzmosás megakadályozását célozza.
Az immár kétmillió magyar ügyféllel büszkélkedő, határon átnyúlva szolgáltató Revolut azonnal, drasztikusan reagált a büntetőjogi fenyegetettségre. Múlt pénteken még azt közölte, hogy ügyfelei egyelőre nem adhatnak új kriptodevizára szóló vételi megbízásokat, nem helyezhetnek letétbe ilyen eszközöket, és nem fizethetnek be erre a célra újabb összegeket, ám a meglévő kriptóikat visszaválthatják, illetve saját, külső pénztárcájukba helyezhetik. Hétfőn azonban ez utóbbi tevékenységeket is beszüntették:
ezzel ügyfeleik teljes kriptoállománya gyakorlatilag befagyott.
Példátlan blokkolása ez a legálisan tartott magánvagyonnak egy uniós bankban, amit még az sem indokolhat, hogy elvben az ügyfelek védelmében teszik. Habár a Revolut átmenetinek nevezte az intézkedést, és ígéri, mielőbb helyreállítja a magyarországi kriptós üzletágát, az itteni felügyelet részéről újabb támadásnak, az ügyfelek részéről pedig bizalomvesztésnek teszi ki magát.
A korlátozás átmeneti jellegű, és a egyéb szolgáltatásainkat nem érinti
– erősítette meg lapunknak a társaság. “Meggyőződésünk, hogy ez a helyes lépés a jelenlegi körülmények között, amely biztosítja, hogy továbbra is a szabályozói elvárásoknak megfelelően működjünk. A kripto továbbra is fontos eleme marad a Revolut értékajánlatának.”

Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Elsiette a dolgot a Revolut?