Az elemzés alapjául szolgáló - feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett - adatsorok nem tartalmazzák azt a tényt, hogy csak 2009-ben csaknem 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. Az SP megütközéssel fogadta az általa a kormányhoz közelállónak tartott Századvég sajtóközleményét és újságcikkét, amelyek szakmailag hibás, a közvélemény félretájékoztatására alkalmas információkat tartalmaztak. A kutatóintézet magát a számítás metodikáját, az annak alapját képző adatokat, valamint azok forrását nem hozta nyilvánosságra, így csak vélelmezni lehet, hogy a számítás alapját a PSZÁF adatsorai képezték - teszik hozzá.

Mint közismert, 2009 végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009. végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok - összesen 122 ezer ember - visszaléphessen a tisztán állami tb rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. A PSZÁF kimutatása szerint 2009. július 9. és 2010. március 31. között összesen 64 804 visszalépési, és 1 386 nyugellátás-módosítási kérelem érkezett be a magán-nyugdíjpénztárakhoz, amelyből idén március 31-ig 62 059, illetőleg 1 264 kérelmet fogadtak és számoltak el. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg).

A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapír-piaci és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit (rejtett) adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni. Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég közleménye, pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, noha a pénztárak még nem zártak le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig (a nyugellátás folyósításáig) - érvel a szövetség.

Ezek a számítási hibák a SP szerint alapvetően vonják kétségbe a "tanulmány", illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikke hitelességét és szakmai megalapozottságát. A pénztárszövetség ez alapján csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze - írja közleményében az SP.