A KSH közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a megelőző negyedévhez mérve, és 2,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői kommentárjukban kiemelték, hogy a magyar gazdaság teljesítménye most már a hatodik egymást követő negyedévben nőtt, bár a kibocsátási érték még mindig 5 százalékkal elmarad a pénzügyi válság előtt mért csúcstól.

A ház elemzői kiemelték azt is, hogy a termelési oldalon változatlanul az ipar a növekedés fő motorja, a felhasználási oldalon pedig a nettó export az elsődleges hajtóerő. A belső kereslet ugyanakkor változatlanul gyenge, és a háztartási fogyasztás az első negyedévben nem mutatott érdemi élénkülést, az év elején bevezetett személyi jövedelemadó-csökkentés ellenére sem. A JP Morgan londoni szakértői szerint ezt jelezte a kiskereskedelmi értékesítés széleskörű stagnálása és a gyenge  első negyedévi háztartási hitelkiáramlás is.

Azok a szektorok, amelyeknek teljesítménye évek óta csökken - ilyen például az építőipar -, továbbra is visszatartó tényezőként hatnak, bár ezt majd valamelyest ellensúlyozzák az új feldolgozóipari beruházások - jósolták a JP Morgan szakértői. A ház elemzői fenntartják az idei év egészére szóló, 2,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket. A cég szerint bár az ipari szektor a második negyedévben vesztett valamennyit lendületéből, azonban a német gazdaság erős teljesítménye által hajtott alapszintű növekedés jó jel a magyar gazdaság számára.

A JP Morgan várakozása szerint a mezőgazdasági termelés meredek visszaeséséből eredő alacsony bázis szintén elősegítheti az éves összevetésű növekedés élénkülését különösen az idei év második felében. A ház londoni elemzői azt várják, hogy a későbbiekben az autóipari szektor gyártókapacitásainak bővülése lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje. A JP Morgan előrejelzése az, hogy ennek révén a következő években 3 százalék feletti éves összevetésű növekedési ütemek várhatók a magyar gazdaságban.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői pénteki kommentárjukban közölték, hogy az idei első negyedéves adat - a tavalyi számok felülvizsgálatával együtt - "felfelé ható kockázatot" jelent a cég által az idei év egészére érvényben tartott, 2,5 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsítő prognózisra. A GS elemzői szerint ugyanakkor az adatsor nem lesz befolyással az MNB kamatpolitikájára: a fogyasztás stagnál, ám a gyorsuló infláció erőteljesen korlátozza a pénzügypolitikai enyhítési lehetőségeket. A Goldman Sachs továbbra is érvényes előrejelzése szerint a magyar jegybank az idei év végéig nem módosítja alapkamatát.

A 4cast nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemző központ szakértői szerint a későbbiekben az olajárak és a japán beszállítói problémák megterhelhetik a magyar gazdaságot, de várhatóan tartós marad a főleg az exportra, és kis mértékben a belső kereslet élénkülésére alapozódó fellendülés. 

Vajon változik az alapkamat?

A JP Morgan bankcsoport citybeli szakértőinek pénteki előrejelzése szerint az MNB monetáris tanácsa hétfői kamatdöntő ülésen nem változtat a 6,00 százalékos alapkamaton, és - az előző két üléshez hasonlóan - hétfőn is egyhangú kamattartási döntés várható. A ház elemzői ugyanakkor közölték: "valamivel kedvezőtlenebb" a magyarországi inflációra érvényben tartott távlati előrejelzésük, mint a jegybanké. A JP Morgan azzal számol, hogy az idei egész évi átlagos infláció 4,5 százalék lesz, 0,5 százalékponttal magasabb az MNB legutóbbi prognózisánál, és a cég szerint az éves inflációs ütem 2012 egészében is a cél felett marad. 

Tekintettel arra, hogy a maginfláció szintén emelkedik - jóllehet elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áremelkedésének hatására -, a JP Morgan elemzői kitartanak azon véleményük mellett, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz kamatemelés, mint kamatcsökkentés. A ház távlati prognózisa szerint a magyar jegybanki alapkamat 2011 decemberében 6,25 százalék, 2012 márciusában 6,50 százalék, 2012 szeptemberében 6,75 százalék, 2012 decemberében 7,00 százalék lesz. 

A 4cast nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemző központ szakértőinek pénteki előrejelzése szerint is nagyobb a kockázata egy későbbi MNB-kamatemelésnek, mint ahogy azt jelenleg "széles körben felismerik". A piac - jóllehet csekély eséllyel - továbbra is áraz egy kamatcsökkentést "valamikor a következő hónapokra", ám a 4cast elemzői szerint "nem elhanyagolható" a valószínűsége egy idei MNB-kamatemelésnek. A ház ezt a véleményét arra alapozza, hogy az alapszintű inflációs dinamikából következtethetően - a legutóbbi inflációs jelentésben szereplő feltételezésekkel ellentétben - nem gyengült a nyersanyag-ársokkok átszűrődése a fogyasztói árakba, csak a folyamat most hosszabb ideig tart, mint a korábbi ciklusokban, tekintettel a lanyha gazdasági aktivitásra. 

A 4cast szerint a kockázati környezet - az előző kamatemelések fő vezérlő tényezője - pillanatnyilag nem tűnik aggályosnak, kockázatok azonban továbbra is "bőségesen vannak". A cég elemzői kiemelik, hogy ha a görög válságban "robbanásszerű fejlemények" történnek, vagy a globális kockázati elemek közül bármelyik feszültséget okoz a magyar pénzügyekben, a magyar gazdasággal kapcsolatos "kockázati érzet" ismét kamatemelésre serkentő tényezővé válhat. A 4cast szakértői szerint igaz azonban az is, hogy a Széll Kálmán Terv megvalósítására irányuló kormányzati erőfeszítések, valamint a külső egyensúlyi helyzet erőteljes javulása védelmet nyújt a magyar befektetési termékeknek.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzőinek pénteki helyzetértékelése szerint az bizonyos, hogy az MNB hétfőn nem módosítja alapkamatát, és - legalábbis Simor András bankelnök nyilatkozatai alapján - úgy tűnik, hogy a monetáris tanács "nem is siet a mihamarabbi szigorítással". A piac ennek alapján "teljesen kiárazott mindenféle kamatemelési várakozást", ez azonban a BNP Paribas elemzői szerint nincs összhangban "a növekvő inflációs problémával", különös tekintettel arra, hogy a múlt havi inflációs adatsor "meglehetősen erőteljes lendületet" mutatott maginflációs szinten is. A cég szerint ráadásul az inflációs várakozások is gyorsan emelkednek. Mindezek figyelembe vételével a BNP Paribas azzal számol, hogy az MNB már az idei harmadik negyedévben újrakezdi a pénzügypolitikai szigorítást, tekintettel az euróövezeti jegybank várható további kamatemeléseire is. 

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői szerint a magyar jegybank előrejelzése a következő negyedévekben várható dezinflációról a folyamat irányát tekintve helyes, az inflációs ütem csökkenésének mértékével kapcsolatos várakozás azonban "túl ambiciózus". A Morgan Stanley saját előrejelzése az, hogy az idei átlagos magyarországi infláció 4,6 százalék, a jövő évi pedig 3,9 százalék lesz. A cég becslése szerint a második negyedév eddigi szakaszában az infláció máris hozzávetőleg 0,4 százalékkal jár az MNB előrejelzése felett. 

Mindezek alapján a ház londoni elemzői azt jósolják, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz emelés, mint csökkentés, bár a Morgan Stanley szerint az esetleges szigorítást a magyar jegybank valószínűleg csak az év vége felé hajtaná végre.