Mint korábban már beszámoltunk róla, az ESMA által életbe léptetett korlátozás a legnagyobb, tőzsdén forgó bankok és vállalatok értékpapírjaival való kereskedésre vonatkozik. A hatóság előzőleg arra figyelmeztetett, hogy fokozni fogja a nyugtalankodó értékpapírpiacok felügyeletét. Az intézkedésre az ESMA azért volt szükség, mert a héten különféle híresztelések miatt esett a banki részvények ára az európai tőzsdéken. A négy érintett ország tőkepiaci felügyeletei azért léptették életbe a tilalmat, hogy „korlátozzák a hamis hírek terjesztése révén történő tőzsdei nyerészkedést”.

Sarkozy és Merkel. Utolsó fegyver az arzenálból

AP

Az efféle tilalmak hatásáról már jó ideje vita folyik. A 2008-as válság idején – a Lehman Brothers bedőlése után négy nappal – átmenetileg az Egyesült Államokban majd Nagy-Britanniában is megtiltották a pénzügyi papírokkal folyatatott short-ügyleteket.

A Reuters megkérte James Angel washingtoni pénzpiaci szabályozási szakértőt az intézkedés kommentálására. „Ez az egyik olyan eszköz, amit a politikusok akkor vesznek elő, amikor már nem maradt más fegyverük az arzenálban” – mondta a Georegetown Egyetem professzora. Szerinte ez csak porhintés, és jelzés a világnak, hogy a vezetőknek fogalmuk sincs, mi folyik körülöttük.

Angel véleményét érdekesen ellenpontozza a francia pénzügyminiszter Francois Baroin nyilatkozata, amelyben üdvözölte a tilalmat, amely országa bankjait a világ legbiztonságosabbjai közé emelte. Kifejtette, hogy a befektetők erős intézkedéseket várnak Franciaországtól és Németországtól az eurózóna jövőbeli irányításával kapcsolatban Sarkozy elnök és Merkel kancellár minapi találkozója után.

A mostani tiltás hátterét adó – a short- és a CDS-ügyleteket szabályozó – elképzeléseket már tavaly szeptember közepén nyilvánosságra hozták Brüsszelben. A javaslat az európai szintű intézkedések összehangolását, az átláthatóság növelését és a pénzügyi piacokon mutatkozó kockázatok csökkentését célozza, s az új szabályozás egyértelmű hatásköröket ad a nemzeti, illetve az európai szabályozó hatóságoknak– szögezte le akkor az uniós végrehajtó testület. Michel Barnier, az EU belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos a következővel magyarázta a szabályozás szükségességét: „Rendes körülmények között a short ügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet."

Shortolás

AP A shortügylet során az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy később – teljesítés céljából – visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás (naked short selling) esetében az eladó a shortügylet lebonyolítása előtt nem is veszi kölcsön az értékpapírt, és nem is állapodik meg a kölcsönvételéről az elszámolás előtt. Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás – vagyis az ügylet nem teljesítésének – különleges kockázatát.

A legfontosabb, s a mostani tiltásnál használt, de akkor bejelentett nemzeti szabályozó hatósági hatáskör, hogy az ESMA-val egyeztetve kivételes esetekben korlátozhatják, vagy akár be is tilthatják a shortolást. Úgy látszik, hogy a jelnlegit kivételes esetnek látják. (Korábban az uniós egyeztetésre nem kötelezett semmi.)

Az uniós szabályozásk egyik fontos előzménye volt a tavaly májusban, Németországban életbe léptetett shortolási tilalom. Német közgazdászok akkor keményen bírálták Angela Merkelt, kétségbe vonva hozzáértését és szándékait.

A kölni Institut der deutschen Wirtschaft Köln (IW) gazdaságkutató intézet igazgatója, Michael Hüther kifejtette, hogy az egyes származékos befektetési eszközök fedezetlen (naked) short-eladásaira elrendelt tilalom nemcsak arra enged következtetni, hogy az illetékeseknek fogalmuk sincs a témáról, vagy esetleg jobb belátásuk ellenére cselekedtek így, hanem még a német gazdaságnak is kárt okoznak vele. Hüther szerint ugyanis a shortügyletek növelik a piac likviditását, kiegyenlítik ezzel az áringadozásokat és csökkentik a „buborékok” kialakulásának és kipukkadásának a veszélyét. „Az ügylet esetleges rosszhiszemű, például bennfentes információkra alapozott alkalmazása pedig az értékpapír felügyelet hatáskörébe tartozik” – hangsúlyozta. Ezt a felügyeleti hatáskört azonban az új rendelkezés nem erősítette meg. Ehelyett a politika „a spekulánsok elleni hangulatkeltés tévútjára lépett, csak hogy a felelősségnek még az árnyéka se vetülhessen rá”. A pénzpiacok reakciója ezzel teljes mértékben konzisztensnek bizonyult.

A berlini Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) gazdasági kutatóintézet elnöke, Klaus Zimmermann pedig „belpolitikai hangoskodásnak” nevezte a dolgot, ami „hamar el fog csitulni”. Zimmermann elismerte, hogy a pőre (naked) short-ügyletek krízisidőszakban valóban alkalmasak pánikkeltésre és problémák krízishelyzetté súlyosbítására, de az ügyleteket csak nemzetközi méretekben lehetne eredményesen betiltani.

Hogy a tavaly szeptemberre elkészített szabályozás alapján most először alkalmazott shortolási tilalmat ismét csak politikai trükknek tartják-e a piacok, arról a véleményüket hamarosan az árfolyamokon keresztül fogják megüzenni.