Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány hétfői hatállyal rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek nyilvánította a Malévet, amelynek alapján egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén speciális szabályok lennének érvényesek a magyar nemzeti légitársaságra. Kiss Dávid szerint a Európai Bizottság a határozatot végrehajtottnak tekinti ha a társaság felszámolással jogutód nélkül megszűnik. A tiltott állami támogatás visszafizetésének célja ugyanis a piaci verseny torzulásának megszüntetése, s a tevékenység beszüntetése ezt eredményezné.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU szigorúan megvizsgálja, a csőd- illetve felszámolási eljárás idején nem történt-e vagyonkimentés és az ügyletek valóban piaci körülmények között jöttek-e létre.
A Malév tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti fejlesztési miniszter, pontosabban a tárca hétfőn ismét hangsúlyozta, hogy a kormány - mint azt már korábban megfogalmazták - egy Budapest központú légitársaság működtetésére vonatkozó szándékkal összhangban minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a Malév Zrt.-t.
Az Európai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizetésére szólította fel a magyar légitársaságot, mert megállapította, hogy a Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.
Az Európai Bizottság a 2010 végén indított mélyreható vizsgálatban a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítását 2010 szeptemberében. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint.
A Malév közleménye szerint a légitársaság 2012-re jelentősen javuló üzemi eredménnyel számol az elmúlt év utolsó negyedévében elért kereskedelmi eredmények alapján. A légitársaság 2011 utolsó hónapjában 78 százalékos járat telítettséget ért el, és 7 milliárd forinttal növelte bevételeit az előző év utolsó negyedévéhez képest.
A Malév az Európai Bizottság 2010 decemberében indult vizsgálata után is részesült állami támogatásban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011-ben két lépcsőben tőkét emelt a magyar nemzeti légitársaságban. Az áprilisi közgyűlésen 4,5 milliárd forint, a második augusztusi közgyűlésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyanakkor tulajdonosi kölcsönt is kapott a Malév az elmúlt évben: legutóbb a december 29-i kormányhatározat szerint ötmilliárd forintot, előzőleg pedig novemberben 4,2 milliárd forintot. Az idei, 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esik szó.
