Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A PSZÁF szerint jelentősen eltérő hozamok jellemezték a nyugdíjpénztárakat tavaly, összesített hozamuk negatív volt.
A magán-nyugdíjpénztári szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam mínusz 2,87 százalék volt 2011-ben. Ezen belül a pénztárak klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 4,16 százalék, kiegyensúlyozott portfólióinak hozama mínusz 0,12 százalék, növekedési portfólióinak hozama pedig mínusz 3,89 százalék volt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly éves szinten 0,98 százalék nettó átlaghozamot értek el.
A hozamok jelentősen elmaradnak az egy évvel korábbi átlagos mutatóktól: 2010-ben a klasszikus portfóliók átlagos hozama 5,41 százalék volt, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,57 százalékos, a növekedési portfóliók 10,97 százalékos hozamot értek el. Az önkéntes kasszák átlaghozama 7,57 százalék volt 2010-ben.
A pénztárak adatszolgáltatásán alapuló összesítés szerint a magánkasszák legalacsonyabb kockázatú, klasszikus portfóliói közül a legmagasabb nettó hozamot 2011-ben a végelszámolás alatt lévő Honvéd pénztár érte el (7,50 százalék), a legalacsonyabbat pedig az Aranykor magánkasszája (1,29 százalék). A klasszikus portfólió döntően rövid, maximum ötéves időtávú pénzpiaci befektetéseket, állampapírokat tartalmaz, a részvények aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot.
A kiegyensúlyozott portfóliót tekintve a szintén végelszámolás alatt lévő Életút magánpénztár érte el a legjobb hozamot (8,54 százalék), a legrosszabb teljesítményt pedig az ING nyújtotta (-1,38 százalék). A kiegyensúlyozott portfólió célja, hogy a hozemelőny 10 éven belül jelentkezzen. Ennek megfelelően közepes, 5 és 15 év közötti befektetéseket tartalmaz, a részvények aránya 40 százalékot érhet el, és 10 százalékos mértékig ingatlanbefektetések is lehetnek benne.
A növekedési portfóliók között is az Életúté volt a legjobb (8,96 százalék), a leggyengébben pedig az OTP magánnyugdíjpénztára szerepelt (-7,89 százalék). A növekedési portfólió a legmagasabb kockázatú, ebben már szerepelhetnek származtatott pozíciók is 5 százalékos mértékig, ingatlanbefektetések 20 százalékig, míg a részvények aránya minimum 40 százalék.
A tízéves hozamráták alapján - amely a vagyonkezelői teljesítményt jellemzi - a legjobb nettó hozamot a klasszikus portfóliók közül az Életút magánpénztár érte el (8,75 százalék), a legalacsonyabbat pedig a Budapest (4,95 százalék). A kiegyensúlyozott portfóliók közül tízéves távon a Generali magánpénztár teljesített a legjobban (8,96 százalék), a legkevésbé kedvező pedig a Budapest teljesítménye (5,29 százalék).
A növekedési portfóliók közül tízéves távon szintén a Generali volt a legjobb (9,78 százalék), a leggyengébb pedig az Erste (4,61 százalék). A tízéves átlagos referencia hozamrátát az összesítésben szereplő 16 pénztárból egyetlen magánpénztár, a CIG Pannónia teljesítette túl valamennyi portfóliónál, ezzel szemben kilenc olyan pénztár van, amelyik egyik portfóliónál sem érte el a referenciahozamot.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.