Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tilos lesz közszolgátatást végző vállalkozásoknak emelt díjas telefonos ügyfélszolgálatot működtetni, ha az Országgyűlés elfogadja Sáringer-Kenyeres Tamásnak (KDNP) a fogyasztó védelmi törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatát (pdf).
Sáringer-Kenyeres hivatkozik arra, hogy van olyan köszszolgáltató, amely emelt díjat szedne a készpénzátutalási megbízásokon (sárga csekkek) teljesített befizetésekért vagy az ügyfélszolgálat eléréséért.
Ahogy a hvg.hu is megírta, a Magyar Telekom májustól 142 forint plusz költséget szabna ki arra, aki sárga csekken, postai úton rendezi a számláját – a Telekom környezetvédelmi okokra hivatkozik, a Magyar Nemzeti Bank szerint azonban jóval jelentősebb a költségcsökkentő hatása az elektronikus fizetés elterjedésének.
Sáringer-Kenyeres szerint azonban csak akkor fogadható el a költségcsökkenésre való törekvés, ha nem a fogyasztó kárára történik vagy a közszolgáltató az alacsonyabb költségű eljárást alkalmazókat (például csoportos beszedési megbízás) jutalmazza, és nem a többieket bünteti.
Közérthetőbb számlázást!
Az április 6-án beadott módosító szerint a fogyasztóvédelmi törvénybe egy olyan bekezdés is bekerülne, amely szerint a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás (távhő, vízmű stb.) által kiadott számlának a fogyasztó számára világosnak és közérthetőnek kell lennie.
„Szintén korlátozza a fogyasztó jogok érvényre juttatását, ha az elszámoló bizonylat vagy számla annak összetettsége vagy megfogalmazása miatt csak szakismeret birtokában válik a fogyasztó részére értelmezhetővé, és a hétköznapi ismeretekkel rendelkező állampolgár számára nem állapítható meg annak korrektsége” – áll a javaslatban.
| Élet a sárga csekkel |
| Évente 85 milliárd forintot takaríthatnánk meg össztársadalmi szinten, ha papíralapú átutalások helyett az elektronikust választanánk. Ebbe a megtakarításba már beleszámíthatjuk a nyomtatási, boríték- vagy a postaköltséget, illetve a sárga csekkel dolgozók erőforrás-felhasználását – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2010-es Semmi sincs ingyen: a főbb magyar fizetési módok című tanulmányából.
A lakossági csekkes átutalásokat illetően nem kis összegről van szó: csak 2009-ben 2885 milliárd forintot utaltak át, a hazai fogyasztási kiadások között ennél több pénz csak a készpénzes vásárlások során cserélt gazdát (7563,2 milliárd forint). A KSH 2009-es adatai szerint a vállalatok által befizetett sárga csekkek az ilyen jellegű pénzforgalmat 2990 milliárd forintra tornázták fel tavalyelőtt. Egyszóval: óriási pénzek fordulnak meg sárga csekken. |
