Közszolgáltatást végző vállalkozások esetében nem lenne szabad a telefonos ügyfélszolgálat igénybevételéért emelt díjas telefondíjat kérni - amennyiben elfogadja az Országgyűlés egy kereszténydemokrata képviselőnek a fogyasztóvédelmi törvényhez benyújtott módosítását.
Tilos lesz közszolgátatást végző vállalkozásoknak emelt díjas telefonos ügyfélszolgálatot működtetni, ha az Országgyűlés elfogadja Sáringer-Kenyeres Tamásnak (KDNP) a fogyasztó védelmi törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatát (pdf).
Sáringer-Kenyeres hivatkozik arra, hogy van olyan köszszolgáltató, amely emelt díjat szedne a készpénzátutalási megbízásokon (sárga csekkek) teljesített befizetésekért vagy az ügyfélszolgálat eléréséért.
Ahogy a hvg.hu is megírta, a Magyar Telekom májustól 142 forint plusz költséget szabna ki arra, aki sárga csekken, postai úton rendezi a számláját – a Telekom környezetvédelmi okokra hivatkozik, a Magyar Nemzeti Bank szerint azonban jóval jelentősebb a költségcsökkentő hatása az elektronikus fizetés elterjedésének.
Sáringer-Kenyeres szerint azonban csak akkor fogadható el a költségcsökkenésre való törekvés, ha nem a fogyasztó kárára történik vagy a közszolgáltató az alacsonyabb költségű eljárást alkalmazókat (például csoportos beszedési megbízás) jutalmazza, és nem a többieket bünteti.
Közérthetőbb számlázást!
Az április 6-án beadott módosító szerint a fogyasztóvédelmi törvénybe egy olyan bekezdés is bekerülne, amely szerint a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás (távhő, vízmű stb.) által kiadott számlának a fogyasztó számára világosnak és közérthetőnek kell lennie.
„Szintén korlátozza a fogyasztó jogok érvényre juttatását, ha az elszámoló bizonylat vagy számla annak összetettsége vagy megfogalmazása miatt csak szakismeret birtokában válik a fogyasztó részére értelmezhetővé, és a hétköznapi ismeretekkel rendelkező állampolgár számára nem állapítható meg annak korrektsége” – áll a javaslatban.
| Élet a sárga csekkel |
| Évente 85 milliárd forintot takaríthatnánk meg össztársadalmi szinten, ha papíralapú átutalások helyett az elektronikust választanánk. Ebbe a megtakarításba már beleszámíthatjuk a nyomtatási, boríték- vagy a postaköltséget, illetve a sárga csekkel dolgozók erőforrás-felhasználását – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2010-es Semmi sincs ingyen: a főbb magyar fizetési módok című tanulmányából.
A lakossági csekkes átutalásokat illetően nem kis összegről van szó: csak 2009-ben 2885 milliárd forintot utaltak át, a hazai fogyasztási kiadások között ennél több pénz csak a készpénzes vásárlások során cserélt gazdát (7563,2 milliárd forint). A KSH 2009-es adatai szerint a vállalatok által befizetett sárga csekkek az ilyen jellegű pénzforgalmat 2990 milliárd forintra tornázták fel tavalyelőtt. Egyszóval: óriási pénzek fordulnak meg sárga csekken. |
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre most kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
