Megszvazta a parlament a 2013-as költségvetés főszámait, valamint döntött a jövő évi büdzsé első körös módosítóiról is. A képviselők a kormánypárti módosítókat megszavazták, de egyetlen ellenzékit sem támogattak. A legnagyobb változás, hogy bekerült a költségvetésbe az úgynevezett 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv, és ezzel jelentős mértékben átszabták a június közepén beterjesztett törvényjavaslatot.

A parlament úgy rögzítette az akciótervhez szükséges bevételi és kiadási változásokat a büdzsében, hogy a csomaghoz szükséges törvénymódosításokat még csak ősszel tárgyalja majd. Ezzel a csomagot már annak törvényesítése előtt bebetonozta a költségvetésbe, ugyanis az államháztartásról szóló törvény szerint a főszámok és a központi költségvetés egyenlegének elfogadása után már nem lehet módosítani a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit. A költségvetés tárgyalását a nyári szünet után, szeptemberben folytatja a ház a most elfogadott összeghatárokon belül, és várhatóan még abban a hónapban el is fogadja.

Nehéz megmagyarázni, miért készítette el a jövő évi költségvetést a kormány rohamtempóban és fogadtatta el a parlamenttel bőven a törvényi határidők előtt. Az államháztartási törvény szerint a kormánynak szeptember 30-ig kellene benyújtania a törvényjavaslatot, azt követően arra is lenne két hónapjuk a képviselőknek, hogy lezárják a főszámokat. A teljes költségvetést pedig elég lenne december végéig elfogadni, és általában így is történik. Fontos ugyanakkor megjegyezni, sarokszámainak sietős rögzítése a kormány eddigi költségvetési politikája, valamint az érvényes törvények alapján igazából nem sokat jelent. A kabinet ugyanis a tapasztalatok alapján képes átírni a költségvetést a legutolsó pillanatban is. Tavaly év végén például az utolsó fázisban változtatta meg az idei költségvetés lezárt főszámait, annak ellenére, hogy ezzelmegsértette a hatályos államháztartási törvényt. Azóta félig-meddig már a törvény is lehetővé teszi, hogy év végén akár teljesen átírják a nyáron rögzített számokat.

A hivatalos magyarázat, hogy a miniszterelnök azért kérte a főszámok elfogadását még a nyári szünet előtt, mert ezzel akarta meggyőzni az európai pénzügyminiszterek tanácsát (Ecofin), hogy vonják vissza a kohéziós támogatások felfüggesztését, amit a túlzotthiány-eljárásban szabtak ki ránk. Az Ecofin meg is hozta a felmentő ítéletet június 22-én, de ehhez a június 15-én benyújtott 2013-as költségvetésnek nem sok köze volt, hiszen a magyar büntetés visszavonásáról már május végén megszületett a bizottsági javaslat, amit aztán a Tanács szentesített.

Sokkal valószínűbb az az elemzők között elterjedt vélekedés, hogy a kabinet inkább az IMF-EU-hiteltárgyalásoknak menne elébe a rögzített költségvetési számokkal, így próbálhatja elkerülni, hogy az IMF-EU páros túl sok vagy politikailag fontos részletekben kérjen változtatást a kormánytól. Ezt a vélekedést alátámasztja az is, hogy Brüsszel kívánságlistáján valóban szerepel az a tétel, hogy a parlament addig ne fogadja el a jövő évi költségvetést, amíg az EU-IMF tárgyalók nem bólintanak rá. A hvg.hu információi szerint az EU túl optimistának tartja a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozást, nem látja a fedezetét a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervnek, nem tetszik neki a tranzakciós adó, és szívesen látná az ingatlanadó bevezetését is.

Jöhet az IMF, a mű talapzata áll, mehetek nyaralni

Túry Gergely

Több ponton irreális a büdzsé

A túlzó növekedési várakozás azért probléma, mert emiatt a költségvetés és a magyar költségvetési politika nem hiteles, hiszen a piac komolytalannak tekintheti a tervet. A jövő évi költségvetést megalapozó 2013-as GDP-növekedés már a június közepén benyújtott tervezetben is túl magas volt más prognózisokhoz képest. Akkor a kabinet arra számított, hogy 2013-ban 1,6 százalékkal nő a gazdaság, miközben az Európai Bizottság magyar növekedési prognózisa csak 1 százalék volt. Mint később Matolcsy György elmondta, ez még csak a kormány konzervatív várakozása volt, és az optimista forgatókönyv szerint 2,2 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartana. Végül a konzervatív növekedési várakozást is felemelte Matolcsy 2 százalékra, mert mint mondta, ennyivel jobban lesz a munkahelyvédelmi akcióterv miatt.

A büdzsé másik nagy kockázata a tranzakciós adó. Ugyanis az új közterhet kiterjesztették a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra (MÁK) is. Ezzel lényegében az állam egyik zsebéből a másikba pakolná a pénzt, kormány pedig szeretné ha a világ ezt valódi többletpénznek hinné. A Magyar Nemzeti Bank megadóztatása az alaptörvény számos pontján elhasalhat az Alkotmánybíróságon, vagy Brüsszelben az uniós jog megsértése miatt. Vagy legvégső esetben az is elképzelhető, hogy az Eurostat nem fogja tényleges bevételnek tekinteni a jegybanktól beszedett összeget.

Valószínűleg látja a kormány is, hogy nem lesz olyan zökkenőmentes az MNB-adó, mint azt elsőre gondolta. Ugyanis egy most elfogadott módosító javaslattal jelentősen csökkentették a tranzakciós adóból várt bevételt, és az MNB-től, valamint a MÁK-tól már csak 116 milliárd forintra számítanak a korábban várt 240 helyett. Ez vagy azt jelenti, hogy mindkét állami intézmény sokkal kevesebbet fizet be a költségvetésbe, de az is lehet, hogy valamelyikük kiesik az adó hatálya alól.

Áfatrükkök

Az elfogadott kormánypárti módosítók (ide soroljuk a Ház elé kormánypárti többséggel juttatott bizottsági módosítókat is) többsége párszáz millió forinttól néhány milliárd forintig változtat a büdzsé korábban tervezett kiadásain és bevételein. A kormánypárti módosítókban leggyakrabban alkalmazott eszköz az áfatrük volt. Ehhez az eszközhöz a kormánypárti képviselők már a 2011-es és a 2012-es költségvetés tárgyalása során is előszeretettel nyúltak, és kiadásnövelő módosításaikhoz azzal teremtettek fedezetet, hogy pontosan a szükséges összeggel megnövelték a várható áfabevételt. Nem idegenkedik ettől Matolcsy György sem, aki a 2012-es költségvetés kiadásait úgy növeli meg közel 100 milliárd forinttal, hogy annak fedezetét a várható áfabevételek ugyanekkora növekedésében találja meg.

A csütörtökön elfogadott módosítók közül a legnagyobb ilyen áfabevételnövelést a munkahelyvédelmi akcióterv mögé teszi egy javaslat, és arra számít, hogy 100 milliárd forinttal nagyobb lesz a bevétel az eredetileg tervezettnél. A többi módosító további 6 milliárd forintot szór szét ugyanezzel a trükkel. Elfogadták például Font Sándor javaslatát, melyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 88,7 millió forintot adott, és az áfabevételeket pontosan 88,7 millió forinttal, a szükséges többletkiadással növelte, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kiszámolta a költségvetés megtervezésekor. Ugyanezzel a fogással lett 35 millió forint az erdei kisvasutak üzemeltetésének támogatására, 46 millió a fogyatékos szervezetek támogatására, és 150 millió a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium turisztikai célelőirányzatának növelésére. Ez a pénz egyébként a szúnyogirtás több mint egy évtizede megoldatlan problémáját rendezné, mert az önkormányzatoknál nélkülözte a szaktudást és ötletszerű volt az erről szóló javaslat szerint.

Szintén áfanöveléből kap 670 milliót a XVII. kerület a Ferihegyi út meghosszabbítására. A pénz nagyon kellett, Riz Levente a kerület polgármestere korábban egyedül is, és egy képviselőtársával is benyújtott egy-egy módosítót ugyanerre az összegre és ugyanerre a célra (végül a költségvetési bizottság javaslataként fogadta el a Ház). Ugyancsak áfanöveléssel kapnának még 1 milliárdot az önkormányzatok betonozatlan utak burkolására és csatornázásra. Szintén az áfabevételek növelésével lesz 350 millió forint a fertődi Esterházy-kastély működtetésével kapcsolatos feladatokra is. A kastélyt egyébként 4 milliárd forintból újítják fel a Széchenyi terv keretében. A költségvetésbe beszavazott 350 millió közelebbről nem meghatározott zenei programokra és programelkőkészítésre kell, valamint arra, hogy megvegyék és felújítsák a kastélyban található Apolló-terem bútorzatát, ami „csodával határos módon” előkerült – fogalmaz a pénzt kérő módosító javaslat, amit a költségvetési bizottság nyújtott be.

Fazekas István

Áfanöveléssel kapnak a járási kormányhivatalok plusz 8,8 milliárd forintot, és így lesz a nemzeti fejlesztési minisztériumnak is 2 milliárdal több agrármarketing kiadásokra. A pénz az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megrendezésére kell, ami tavaly egymilliárdba került, de most még nagyobbat akarnak rendezni. A határon túli gazdaszervezetek plusz 50 milliót kapnak, a tanyafejlesztési programra 500 millióval jut több, szintén az áfabevételek megemeléséből. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 338 milliót kap a Nemzeti Együttműködési Alap soron, szintén áfanöveléssel, hogy növelje a civil szféra munkahelyteremtő és -megtartó képességét.Így kap a Vidékfejlesztési Minisztérium is 640 millióval többet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működési költségeire, az önkormányzatok pedig 500 millióval többet.

Más is van

Van azért az áfatrükköző javaslatokon kívül más elfogadott módosító is: az Exim bank forrásbevonási lehetőségeit 320 milliárdról 1,2 ezermilliárdra emeli egy módosító, a bank garancaiügylet állományát pedig 40 milliárd helyett 350 milliárd forintra teszi. Emellett az Eximbank kamatkiegyenlítése bekerült a költségvetés külön felhatalmazás nélkül túlléphető  kiadásai közé. A változtatások vélhetően kapcsolódnak ahhoz az exportpiaci offenzívához, amit elsősorban Matolcsy György emleget az utóbbi időben.

Az önkormányzatok több mint 21 milliárd forinttal kapnak többet a tervezetthez képest szociális és gyermekjóléti kiadásokra, a pénzt a járások szociális kiadásaiból, valamint az Emmi ezzel foglalkozó intézményeitől vonják el. A végére pedig egy szomorú hír: Kovács Péter Budapest XVI. kerületének polgármestere nem kapta meg a kézilabdacsarnokához szükséges majd egymilliárd forintot.