Teljesen átszabja a 2013-as költségvetést a költségvetési bizottság egy módosító javaslattal a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv miatt, amihez Matolcsy György kedden nyújtotta be a szükséges törvénymódosításokat. A bizottság módosítója azzal számol, hogy az akcióterv közvetlen hatására a költségvetés eredményszemléletű egyenlege 300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlege 280 milliárd forinttal romolhat.

A kormány ezzel egyidőben felfüggeszti azt a törekvését, hogy egyenssúlyba hozza a nyugdíj- és az egészségkasszát, ugyanis a bizottság módosítója szerint a munkahelyvédelmi akciótervből származó bevél kiesés összegének pótlására a központi költségvetés hozzájárulást biztosít a Nyugdíjbiztosítási Alap, a Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére.

A 2013-as büdzsé főszámairól és fejezeti kiadásairól csütörtökön dönthet az Országgyűlés.

Ennyibe kerül a járulékcsökkentés

2013-tól a 25 éven aluli, 55 éven felüli és szakképzetlen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási terhei a havi 100 ezer  forint alatti jövedelemsávban 28,5 százalékról 14 százalékra, a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók után fizetendő, munkáltatói terhek a foglalkoztatás első két évében nulla, a harmadik évben 14 százalékra csökkennek a bizottság módosítója szerint. (Meg kell jegyezni, a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat alapján nem nulla, hanem 1,5 százalék lesz a munkáltatók terhe a tartós munkanélküliek és a kismamák után).

MTI / Bruzák Noémi

A bizottság javaslata szerint a kedvezmények hatására 130 milliárd forinttal csökkennek a szociális hozzájárulási adóból (korábban munkáltatók társadalombiztosítási járuléka), és 1,8 milliárd forinttal a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek. Ugyanakkor e kedvezményt a helyi és központi költségvetési szervek is élvezik, amelyek a többletforrást, mintegy 30 milliárd forintot befizetik a költségvetésbe.

Így hatnak az evapótlékok

2013-ban bevezetik a kisadózók tételes adóját is, amely a 6 millió  forint alatti árbevételű vállalkozók számára lesz választható. A főállású vállalkozóknak havi 50 ezer, nem főállású vállalkozóknak havi 25 ezer  forintot kell majd fizetniük. Az adó kiváltja az új adónemet választók szociális hozzájárulási adó-, járulék-, szja- és társasági adó terheit. Az új közteher összes hatását tekintve közel 40 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet a büdzsének a jelenlegi rendszerhez képest.

A kormányzat számításai szerint a kieső adó- és járulékbevételek miatt – amiket kivált az új közteher - összesen 77 milliárd forint bevétel maradhat el a büdzséből. A bizottsági  módosító szerint emellett az egyszerűsített vállalkozási adóbevételekből is kiesik majd 47,7 milliárd forint a kedvezőbb alternatívát jelentő új adónemek miatt. Ugyanakkor az új adóból 74, 3 milliárd forint bevételre számít a bizottsági módosító. Az áfa bevételek is emelkedhetnek 15,6 milliárd forinttal, várhatóan azért, mert az eva alól átlépő vállalkozások számlái után áfa nem igényelhető vissza. Ezt a hatást azonban részben ellentételezi, hogy az áfa-mentességi értékhatár szintén 6 millió  forintra növekszik jövő évtől, ami 4,6 milliárd  forint  áfakieséssel járhat.

2013-ban ugyancsak bevezetik a kisvállalati adót, amely legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások számára biztosít egyszerűbb, a kormány szerint kedvezőbb és a foglalkoztatást jobban ösztönző adózási alternatívát. Ez összességében 93 milliárd forintba kerülhet. Ugyanis kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a társasági adót és az osztalék utáni eho-t, amiből összesen 307,5 milliárd forint bevételkiesés következhet. Ezt részben ellensúlyozza majd az új adónemből származó bevétel, amit 214,5 milliárd forintra vár a kormány.

Honnan lesz erre pénz?

Az egészségügyi forrásteremtés érdekében 2013-ban emelkedik a dohánytermékek, az alkoholos italok és az autógáz jövedéki adója. Változik emellett a chipsadó energiaitalokra vonatkozó része annak érdekében, hogy a gyártók ne tudják megkerülni a szabályozást. A 51,6 milliárd forintos bevétel nagy része az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi majd, de emiatt többletbevétel jelentkezik az egyes bérekhez kapcsolódó adók esetében is. Viszont többletkiadás lesz az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásán belül.

A kormány szerint a munkahelyvédelmi akcióterv hatására a foglalkoztatottság növekedése és a bérek dinamikusabb emelkedése várható, amely közvetve a fogyasztást is élénkíti. A lépések hatására a vállalakozások jövedelmezősége is növekszik . A kedvező makrogazdasági hatások összességében közel 40 milliárd forinttal, a GDP 0,15 százalékával javíthatják a költségvetés egyenlegét.

Emellett az adóelkerülés és a szürkegazdaság visszaszorulására, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javulására is számít a kormány, nem kis mértékben. A gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb rész az áfa bevétel emelkedésén jelentkezik, ami közel 100 milliárd forint lesz – írja a bizottsági módosító. Az áfabevételek növelgetése egyébként a kormány állandó jokere, Matolcsy György az idei költségvetés módosításában is ezen a soron „teremt” fedezetet  a megnövelt kiadásokra.

Az áfabevételek egyébként közel 5 milliárd forinttal csökkenhetnek, amiatt, hogy a parlament kedvezőbb áfa kulcs alá sorolta a fesztiválokat (lex Gerendai) és a gyógyászati segédeszközöket.

MTI / Illyés Tibor

Megbukott az MNB-adó?

A módosító javaslat jelentősen csökkenti a pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevételt: pénzforgalmi szemléletben 239,3 milliárd forintra számít. Eredetileg 283 milliárd forintot tervezett Matolcsy a büdzsébe, majd amikor az illetékfizetési körbe bevonta  a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Magyar Államkincstárt (MÁK), már 380 milliárdos bevételt várt az új adónemből. Ebből 140 milliárdra számított a bankoktól, valamint 240 milliárdra az MNB-től és a MÁK-tól. A bizottsági módosító javaslat ezzel szemben már csak 123 milliárd forintra számít a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik.

A várt bevétel alapján akár az is elképzelhető, hogy elbukott a kormány kísérlete az MNB-megadóztatására, ami elhasalhat az IMF-tárgyalásokon, vagy az uniós jogi intézmények ellenállásán is. Ugyanis az MNB-től a tervek szerint 100-120 milliárd forintnak kellene befolynia, ehelyett a számok alapján vagy a fele, vagy annyi se lesz az összeg.  

Egy másik változás a pénzintézeteknél, hogy a biztosítók elérték a céljukat és a kormány nem teszi bele a baleseti adót a biztosítási adóba. Emiatt az 52,5 milliárdosra tervezett biztosítási adóbevétel csak 28,5 milliárd lesz, de a maradék befolyhat a baleseti adóból.

Sokat várt Matolcsy a kamatkiadásoktól

Puhult egy kicsit Matolcsynak az a várakozása is, hogy a feleannyi kamatkiadása lesz az államnak, mint a büdzsé első változatában feltételezte. Ez 150 milliárdos megtakarítást jelentett volna, de a költségvetési bizottság módosító javaslata már csak 100 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadásra számít az EU-IMF tárgyalások várhatóan sikeres lezárása miatt ugyanis jóval kedvezőbb hozamokat vár a kormányzat.

Változás lesz gyógyszerfronton is: azon gyógyszerek esetében, amelyek támogatásba történő befogadása legalább hat évvel ezelőtt megtörtént és nem rendelkeznek generikus versenytárssal, 10 százalékos kiegészítő gyártói befizetéssel lesznek forgalmazhatók. Ez jövőre 9 milliárd forinttal javítja a büdzsé egyenlegét.