szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Fiatalok, elitegyetemeken végeztek, több nyelven beszélnek, külföldi munkatapasztalatuk van. Még egyelőre itthon maradtak, de szinte megalázóan alacsony összeget visznek haza a hó végén. Félrerakni nem tudnak, saját családról, lakásról álmodni sem mernek. A hvg.hu hazai cégeknél és a közszférában dolgozó, nemzetközi mércével mérve is versenyképes pályakezdők helyzetét mutatja be.

"Havi 140 ezer nettó, aminek majdnem a fele elmegy a lakhatási költségekre, ami egy szobát jelent egy albérletben. Tízezer pedig a BKV-bérletre. Nem nagyon tudok félre tenni, az étkezésen spórolok, amennyit tudok." A fenti mondatok egy pályakezdő fiatal, a 25 éves Krisztina száját hagyták el nemrég, amikor a hvg.hu arról érdeklődött, hogy mennyit is keres ma egy, a munkaerőpiacra belépő magyar fiatal, és abból hogyan tud megélni.

Míg az utóbbi hónapokban a sajtó rengeteget foglalkozott az új magyar exodusszal (a hvg.hu is az El lehet menni című cikksorozatában – a szerk.), addig az itthon maradó magyar fiatalok lehetőségeiről kevesebb szó esett. Az egyre nagyobb léptékű magyar kivándorlás motivációi ugyanakkor csak úgy értelmezhetőek igazán, ha az itthon maradó fiatalok, pályakezdők társadalmi és gazdasági helyzetét is közelebbről megismerjük.

Átlagos bér, de nem átlagos munkavállaló

Bruttó 240-260 ezer forint. Ennek a nettóját viszi ma haza havonta egy magyar diplomás pályakezdő fiatal, legalábbis a Hay Group tanácsadó 2012-es jövedelemszint-felmérése szerint (a fizetesek.hu egy másik kutatásra hivatkozva mindössze bruttó 209 ezer forintról ír, de itt más volt a vételezési minta). Az adatok szerint a fővárosi fiatalok jelentős előnnyel indulnak az országos szinthez képest, a kezdőbér esetükben 280 ezer forintra rúg, ez 180 ezer körüli nettót jelent, ha gyermektelen az illető. A szakmák szerinti felmérés szerint a rangsor legelején a mérnökök és az informatikai szakemberek állnak 300 ezer forintot is meghaladó kezdő fizetéssel, míg a legalacsonyabb belépő bérrel a marketingesek és az értékesítésben dolgozók számolhatnak.

Budapesten 180 ezer nettó körül keres egy pályakezdő, de az adatok torzítanak - képünk illusztráció
©

Az adatok azonban torzítanak, mivel a tanácsadó cég felmérésében csak 450 hazai és nemzetközi nagyvállalat vett részt, a cégek derékhadát adó közepes, kis-, és mikrovállalkozások egyáltalán nem. Emellett azt is számításba kell vennünk, hogy egyes munkakörökben nem várják el több nyelv magas szintű ismeretét, hanem elég egy angol középfok is. A Krisztina által említett bér első ránézésre még nem is olyan ijesztő, hiszen az körülbelül a magyar átlagfizetésnek (bruttó 220 ezer forint) felel meg, bár a budapesti pályakezdő átlagtól elmarad.

Csakhogy Krisztina nem egy átlagos magyar munkavállaló. Budapesti elitegyetemet végzett – legalábbis itthon ezt így definiálják –, három nyelven beszél, külföldi tanulmányi és bő féléves szakmai tapasztalattal is rendelkezett, mielőtt elkezdett teljes munkaidőben dolgozni. Munkahelye egy humán szolgáltatás területén tevékenykedő kkv, ahol a "távolabbi jövőben" van szakmai perspektíva. De addig nagyrészt adminisztrációs és asszisztensi feladatokat kénytelen ellátni, ami nagyon minimális szakmai kihívást jelent számára, állítása szerint ennél sokkal többet bírna. Krisztina úgy véli, hogy mind össztársadalmi szempontból, mind a munkahely szempontjából káros, hogy a kisvállalkozás nem képes egy tehetségmenedzsment programon keresztül az ő munkaerejébe invesztálni: betanítani szakmaibb feladatokra, amiket aztán egyedül is továbbvinne és a cég érdekében a képességei jobban hasznosulnának. Mert az még talán érhető, hogy az adott munkakörre nem fizet többet a cég, de az már kevésbé, hogy nem is akarnak vagy nem tudnak belőle többet kihozni.

A legnagyobb személyes probléma, hogy ebből a fizetésből képtelen önálló egzisztenciát építeni, a saját lábára állni. Már egy ágynemű megvásárlásán is erősen elgondolkodik, egy télikabát megvásárlását pedig legfeljebb a születésnapra, karácsonyra kapott pénzből tudja fedezni. "Ha bármilyen nagyobb kiadásom van, szülői segítséget kell kérnem. Nyaralni sem tudok miből elmenni" – emelte ki Krisztina, aki szerint érdemes odafigyelni arra, hogy a válság a vállalkozók nyereségén túl milyen hatással van az alkalmazottak jövedelem-színvonalára.

Nem egyedi eset

Krisztina példája egyáltalán nem egyedi. Judit – aki ugyancsak budapesti elitegyetemet végzett, 25 éves, szintén három nyelven beszél és ugyancsak rendelkezik külföldi tanulmányi tapasztalattal, volt legalább fél év szakmai gyakorlata is – nemrég kezdett el teljes munkaidőben dolgozni egy közepes méretű informatikai vállalkozásnál. Ő is havi 140 ezer nettó körül visz haza, ám ezt rendkívül érdekes módon kapja meg. Hivatalosan bruttó 150 ezer forintra van bejelentve Start-kártyával – a munkáltató így jelentős járulékkedvezményben részesül a foglalkoztatott után –, emellé pedig még kap cafeteriát is, de azt szinte teljes egészében elviszi a BKV-bérlet.

Ha összeszámoljuk a nettó keresményt, akkor szinte megalázóan alacsony, 110 ezer forint körüli összeg jön ki Judit esetében. De itt jön a pluszcsavar, amivel "segít" a cég a vékony boríték gyarapításán. Nettó munkabére harminc százalékát is megkapja – de zsebbe, feketén. Mindezt egy olyan cégnél, mely nagy multinacionális vállalatok megrendeléseit is rendszeresen teljesíti.

Judit egyelőre még édesanyjával lakik, így megspórolja a lakhatási költségek egy részét, úgy gondolja, hogy az önállósodás elkezdéséhez elég lehet ez az összeg, félrerakni ugyanakkor egyáltalán nem tud ebből a pénzből.

Rekordokat döntöget a fiatalok munkanélkülisége
Míg mindenki a rendkívül rossz spanyol, és görög munkanélküliségi adatokat szokta böngészgetni a fiatalokra vonatkozóan, addig mintha kissé hátérbe szorulna, hogy hazánkban is komolyan növekszik a fiatalok munkanélkülisége. Ma Magyarországon majdnem minden harmadik 25 év alatti fiatalnak nincs munkája, és a helyzet egyre csak romlik. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója a hvg.hu-nak korábban azt mondta, hogy az még nem lenne probléma, hogy magas ez a ráta, de az már súlyos gond, hogy ezek a fiatalok egyre hosszabb ideig vannak munka nélkül. Ha be tudnak lépni a munkaerőpiacra, akkor is csak határozott idejű szerződéssel alkalmazzák őket vagy szezonális munkákat tudnak végezni. Új álláshelyek nincsenek, a körülmények pedig romlanak. Ha rugalmas a munkaerőpiac struktúrája, akkor könnyebb elhelyezkedni, nálunk azonban ez nem működik. A pályakezdőket támogatni hivatott Start-kártyával is probléma van: ha lejár a munkaadó számára nyújtott támogatás, akkor elküldik a fiatal munkavállalót. Emellett eleve olyanokat vesznek fel, akiket a végzettségük miatt amúgy is alkalmaznának. Így nem adnak több embernek munkát, mint amennyi enélkül is találna, emelte ki Hárs. A fentiek szerint tehát azok a fiatalok, akiknek van egyáltalán munkája, még szerencsésnek érezhetik magukat, még ha abból a pénzből szinte csak a hónapról hónapra élést tudják is megvalósítani. A fiatalok és pályakezdők romló helyzetére egyébként a kormány is igyekszik reagálni a munkahelyvédelmi akcióterv rájuk vonatkozó fejezetével, emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is tervez egy másik programot.

A közszférából sem lehet meggazdagodni

A 26 éves Zsófi nemrég helyezkedett el a közszférában, egy háttérintézménynél. Korábban próbálkozott a privátszektorban, egy ideig egy kis kkv-nál dolgozott teljesen feketén, de most sikerült teljes állásban és bejelentve elhelyezkednie. Két nyelven beszél, az egyik nívós budapesti egyetemen végzett, külföldön nem csak a szinte már kötelezőnek számító "Erasmus-féléven" vett részt, hanem szakmai gyakorlaton is volt egy északi országban. Vagyis már egy kicsit a külföldi munkavállalásba is belekóstolt. Most bruttó 220 ezret kap, ez 140 nettónak felel meg, mivel ennyi idősen még neki sincs gyereke, amivel a családi adókedvezményt érvényesíteni tudná. Ennyi pénzből neki is csak szerény életvitelre telik. Társbérletben (ún. flatshare-ben) lakik több barátjával, félrerakni mégsem tud.

Zsófi ugyanakkor úgy véli, hogy jelenlegi pozíciójában sokat tanulhat, és képbe kerülhet a szakterülete viszonyairól. Állítása szerint az állás teljesen biztosnak tűnik, vagyis nem kell félnie attól, hogy megszűnik a munkahelye. Ráadásul az a háttérintézmény, melyben dolgozik, "elüt" a többi kormányzati, közszférás munkahelytől, "kicsit progresszívebbnek számít a mostani környezetben". Ugyanakkor ebből kifolyólag tisztában van vele, hogy munkájának eredménye nemigen fog érdemben lecsapódni, főként "a fióknak dolgozik".

Magyar vs. európai pályakezdő fizetés

A magyar diplomás pályakezdők átlagbére euróban számolva nettó 550 euró környékére jön ki, a budapestieké pedig 640 euróra. Érdemes összevetni, hogy európai összehasonlításban hol is tartanak a magyar átlagfizetések. Az egykor ugyancsak a szocialista blokkhoz tartozó Csehországban egy prágai fiatal havi 1000 eurót könnyedén megkereshet. Ausztriában ugyan hivatalosan nincs minimálbér, de 1000 eurónál kevesebbet nem visz haza senki. Belgiumban pedig 1500 euró a minimálbér – vagyis ekkora összeg alatt nem is lehet legálisan foglalkoztatni senkit. Diplomásokat meg pláne nem.

Diplomaosztó: kezdődhet a nagybetűs élet, de a jövő igencsak nehéznek tűnik
©

A kelet- és nyugat-európai árak eközben konvergáltak egymáshoz, vagyis kisimulni látszanak azok a hatalmas árkülönbségek, melyek pár éve még ezt a két régiót elválasztották egymástól. A magas magyar infláció következtében például itt rohamosabban zárkózunk fel, mint a többi közép-kelet-európai ország, a régióban ráadásul már a legmagasabb az árszínvonal – az átlagbérekhez viszonyítva.

A fentiek tükrében nem is csoda, ha a külföldi munkavállalás rendkívüli szívóerővel bír a fiatalok körében. A három nyelven beszélő Krisztina és Judit kevesebb mint havi 500 eurót visznek haza – ebből kell finanszírozniuk a majdnem nyugat-európai árú életüket. (A havi 500 euró mellesleg nem éri el a görög minimálbért, ami 586 euró).

És hogy miért az összehasonlítás? Ezek a fiatal pályakezdők azok, akik szellemi tőkéjüket gyorsan mobilizálni tudják, és egy jobb lehetőség esetén szinte azonnal országot tudnak váltani rövid időn belül, mivel nem köti még őket saját család. Arról ugyanis ilyen körülmények között fantáziálni sem érdemes. "Néha elgondolkozom azon, hogy a szüleim ennyi idősen már két gyermeket neveltek. Nyilván költséghatékonyabb nem egyedül élni, de az ismerősi, baráti kört elnézve nagyon nehezen tudná bárki is önállóan fedezni pályakezdőként két gyermek nevelését Magyarországon" – hangsúlyozta Krisztina.

Should I stay or should I go?

A külföldi munkavállaláson Krisztina, Judit és Zsófi is gondolkodik. Krisztina kizárólag hozzá közel álló, szakmai pozícióban tudná magát elképzelni. Úgy gondolja, hogy nem tudna boldog lenni például londoni pincérként. A jó állásokhoz ugyanakkor szerinte külföldi kapcsolati háló is szükséges lenne. Zsófi egyelőre nem gondolkodik a külföldre távozásban, mivel jelenlegi állása a szakmai fejlődését jelentősen elősegíti. De mivel már dolgozott pár hónapig külföldön, így egyáltalán nem zárja ki, hogy ha jön egy jó lehetőség, akkor lecsap rá. Judit fejében is többször megfordult már a külföldre távozás, döntően a nagyobb lehetőségek miatt. És természetesen mindhármuknak a pénz jelenik meg talán a legmeghatározóbb elemként, hiszen abból, amit itthon keresnek, megtakarítani nem lehet.

Legyünk termelő ország?
Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangoztatta, hogy az a fontos, hogy Magyarország újra termelő országgá váljon (a termelő multi kedvesebb is a kormányfőnek), Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint pedig az angolszász növekedési modell – vagyis amikor egyes emberek csak a számítógépek előtt ülnek, kattintgatnak, és úgy csinálnak pénzt – megbukott. A világ fejlett országaiban a 70-es évek óta ugyanakkor visszaszorulóban van a termelés, ami áthelyeződött döntően az ázsiai államokba. Ehelyett a szolgáltató- és a high-tech innovatív szektorok azok, amelyek a rendkívül magas hozzáadott érték miatt nagyobb jövedelmet és plusz gazdasági teljesítményt is tudnak biztosítani egy ország számára. Kétségtelenül fontos a termelés, de nem csak arra kellene koncentrálni – már csak az elérhető magasabb bérek és a fiatalok megtartása érdekében.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A PDSZ a téli szünet azonnali elrendelését kéri Orbánéktól

A PDSZ a téli szünet azonnali elrendelését kéri Orbánéktól

Ezreket evakuáltak Srí Lankán, miután megjött Burevi

Ezreket evakuáltak Srí Lankán, miután megjött Burevi

Nem tréfál a Mercedes: 70 milliárd eurót költenek villanyautókra

Nem tréfál a Mercedes: 70 milliárd eurót költenek villanyautókra