A cseh és a magyar fizetőeszközzel összehasonlítva a forint alulteljesítőnek számít az uniós csatlakozás óta. Szembeszökő a forint gyengülése a többi devizához képest az elmúlt 9 évben, a magyar fizetőeszköz "kegyvesztett" lett. Ez nem az, amit a magyar döntéshozók 2004-ben látni szerettek volna – írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyondbrics.

Míg az uniós csatlakozáskor Magyarország gazdasági teljesítménye lényegesen jobb volt, mint a többi új tagállamé, és az ország 2006-ra már bevezette volna az eurót, addig mindez egyáltalán nem így történt. A magyar politikai vezetők folyamatosan többet költöttek jóléti kiadásokra, mint amennyit az állam megengedhetett volna magának, ez pedig megemelte az államadósság mértékét. Magyarország így 2007-2008 tájékán – még a többi állam előtt – egy válságba futott bele, de sikerült az országnak az IMF hitelével megmenekülnie a globális felfordulástól.

Bár Orbánnak sikerült stabilizálnia az államadósság szintjét, ezt olyan módon érte el, ami kritikát váltott ki a nemzetközi befektetők, uniós partnerek és az IMF részéről. A forint így 2010 óta gyengült, a mostani 304-es euróval szembeni árfolyamot pedig sok megfigyelő mogorván szemléli. A Citigroup elemzője, Luis Costa szerint csak találgatni lehet, hogy mikor avatkozik be majd a jegybank devizaeladással, ez a pont 310-312 forintos euróárfolyam körül jöhet el. Úgy hisszük, hogy a mostani gazdasági csapat gyengébb forintot tolerálna – emelte ki Costa. Orbán ugyanakkor továbbra is olyan várakozásokat keringet, melyek unortodox lépésekre utalnak, és ez csak negatív hatással lehet a forintra.